Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-281

194 281. országos ütés 1903 májas 28-án, csütörtökön. mosan a ház elé hozatnak. Mert ezek a bizalmi feliratok még nem jogerősek; (Ugy van! Ugy van! a széls ! ibah 7 dalon.) e bizalmi feliratok egyikét, a biharmegyeit, meg is fölebbezték. Egy hang a szélsőbaloldalon: A többit is!) De ha nem felebbezték volna is meg, azoknak a képviselőházhoz vak) benyújtására a 15 napi határidőt meg kellett volna tartani, mig jog­erősekké válnak. (Felkiáltások a szélsöbaloldahn : Törvénytelenség!) Ezen bizalmi feliratnak ily mohó gyorsaságggal történt beterjesztését tehát a leghatározottabban kifogásolom, az ellen til­takozom (Élénk helyeslés a szélsöbaloldahn.) és tisztelettel kérem a mélyen t. elnök urat, mél­tóztassék ezt mint illetéktelent visszautasítani, és csak akkor méltóztassék elfogadni, ha jog­erős lesz. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbal­oldahn.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Min­denekelőtt a mostani beadványokat kell elintézni. Ezekre nézve kifogás nem tétetett, és azért a a házszabályok 242. §-a értelmében a kérvényi bizottságnak adatnak ki. A beadványok bejelentése alkalmából azon­ban Sebess Dénes képviselő ur kifogást tett két peticzió ellen abból a szempontból, hogy azok jogerőre nem emelkedtek, mert felebbezés ada­tott be ellenük. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldahn.) Engedelmet kérek, az elnököt a házszabályok kötelezik . . . (Ugy van! a jobbol­dalon.) Ugron Gábor : Bocsánatot kérek ! (Halljuk! Halljak! a jobb- és a haló 1 dalon.) Elnök: Az elnököt a házszabályok kötelezik, a mely házszabályok 240. §-a szerint a köztör­vényhatóságok kérvényei és felterjesztései közvet­lenül a ház elnökéhez intézendők, és nekem aztán kötelességem az illető kérvényeket és fel­terjesztéseket a ház elé terjesztenem. Ha, tudomásom van arról, hogy az illető határozatok még nem emelkedtek jogerőre, hogy azok ellen felebbezés adatott be, akkor — meg­vallom, a kérdés uj előttem — megfontolás tár­gyát képezheti . . . Rónay János: Felebbezés nem akadályoz­hatja meg! Elnök : Épen erről szólok. Mondom, ez meg­fontolás tárgyát képezheti s azért nem mondok véleményt. Mert hMatalos eljárásom ily fontos ágára nézve egy kérdés felvetése alkalmával rögtönözve véleményt nem mondhatok. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Azért mondom, meg­fontolás tárgyát képezheti, hogy a házszabályok értelmében mi volna kötelességem. Most nem tudok erre rögtön nyilatkozni; megvallom egé­szen őszintén, nem vagyok oly gyorseszü, hogy ily kérdésre nézve, a melyre a házszabályok egyenes direktívát nem tartalmaznak, első hallásra véleményt tudjak magamnak alkotni és mon­dani. Abban az esetben, mondom, ha hMatalos tudomásom volna arról, hogy felebbezés történt, ezt meg kellene fontolnom. De ha nincs róla hMatalos tudomásom, akkor igen bajos a ház­szabályoktól eltérni. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) A házszabályok értelmében ugyanis a törvényhatóságok részéről beérkezett kérvé­nyeknek a képviselőház elé kell jutniok. Pusz­ján annak a lehetőségnek feltevésében, hogy talán felebbezés adatott be, vagy újsághírek alapján, a mikor a felebbezésről hMatalos tudo­másom nincs, lehetetlen konfiskálnom a törvény­hatóságok ebbeli jogát, (Élénk helyeslés a jobb­és a baloldalon.) azt a jogát ugyanis, hogy köz­vetlenül a házhoz intézhetik felirataikat és kér­vényeiket és azok a háznak bemutatandók. (Elénk helyeslés jobbról és a középen.) E szerint tehát nem jártam el hibásan, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és a, középen.) a mikor e kérvényeket, — a melyeket illetőleg semmi módon tudomásom nem volt arról, hogy ellenük felebbezés történt — a háznak bemu­tattam. Ez a házszabályok értelmében kötelessé­gem. (Elénk helyeslés jobbról és a középen.) Széll Kálmán miniszterelnök: Máskülönben a házszabályok kijátszása lenne! Ugron Gábor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldahn.) Teljes elismeréssel vagyok az elnök ur eljárása iránt. Elnök ur másként nem is cselekedhetett volna, mint a hogy eljárt. Elnök ur arra nem birhat nyilván­tartási közeggel és módozattal, hogy mely hatá­rozatok emelkednek jogerőre, vagy melyek nin­csenek még jogerőre emelkedve. De a vármegyék­nek felelős vezetőik vannak. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A vármegyének vezetője az alispán, a ki minden tekintetben alá van rendelve az ország törvényeinek, Nem is szükséges, hogy a mi ház­szabályainkban foglaltassák valami intézkedés. Elég, hogy az ország törvényében, a mely a köztörvényhatóságokról szól, határozott idők van­nak megállapítva, a mely idők alatt a közgyű­lési határozatok jogerősekké válnak. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldahn.) Határozott idő van engedve a felfolyamodásokra. A közgyű­lési határozattal szemben felfolyam :dásnak min­den körülmények közt és minden esetben helye van. Hogy az a felfolyamodás jogosult-e vagy jogosulatlan, azt különböző fórumok Ítélik meg az esetekhez képest. De az kétségtelen, hogy a felebbezésnek van határideje, a jogerőre emelke­désnek van egy határideje és a mig a jogerőre emelkedés be nem következett, bárminemű le­gyen is az a határozat, melyet a vármegye tör­végyhatósága meghozott, ezen szabályok alól magukat fel nem menthetik. A vármegyének vezetője, Jaz alispán köteles az ország törvényeit respektálni, s nekünk köte­lességünk ezt ellenőrizni. De van az államnak is egy közege: a főispán, a ki más alkalmakkor is gyakorolja a maga ellenőrzési jogát, hogy köztudomású visszaélések ne követtessenek el. Ez ily esetben is szükséges volna, mert az a

Next

/
Thumbnails
Contents