Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-279

)3 május 26-án, kedden. 170 279. országos ülés 19C szélsobaloldálon. Felkiáltások balfelöl: Dehogy! Mi tárgyaljuk!) Igen, hogy azt is megob­struálják! Kubik Béla: Dehogy obstruáljuk! Thaly Ferencz: Csak a katonai javaslato­kat obstruáljuk! Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen még a jelentés kinyomatását is inegobstruálják! Sőt még kinyomatási indítvány sincsen, tehát a semmit is megobstruálják. (Nagy zaj a szélsö­laloldalon. Elnök csenget.) Kubik Béla: A miniszterelnök ur mindig inzultál bennünket! (Derültség.) Lovászy Márton: Hogy ezt a helyzetet, a melyben vagyunk, meg kell oldani, az kétségte­len, és pedig meg kell oldani elsősorban annak a faktornak, a melynek kezében van a kor­mányzás hatalma. Széll Kálmán miniszterelnök: Azoknak, a kik csinálták! Lovászy Márton: Meg kell tennünk a szük­séges lépéseket arra, hogy ebből a helyzetből kibontakozzunk. Barabás Béla: Engedjenek bennünket oda, mi megoldjuk rögtön! (Felkiáltások a szélső­baloldalon : A többség megmarad akkor is!) Kubik Béla: Akkor is mamelukok lesznek! Lovászy Márton: A kormánynak csak kettőt kell tennie, csak két választása van; vagy le tudja győzni az ellenzéket, vagy becsületes békét köt. Miután legyőzni nem tudja, miután mint mondtam, hiszszük és meg vagyunk győződve, hogy az erőszak nem használ: nincsen más hátra, mint ezzel a meddő, ezzel a hiábavaló passzM rezisztencziával felhagyni. Széll Kálmán miniszterelnök: A meddő obstrukczióval! Lovászy Márton: A kormánynak is a tettek mezejére kell lépni és kMezetni az országot ebből a pusztaságból, ebből a sMárságból az alkotmányosság mezejére. Széll Kálmán miniszterelnök: Az ellenzék elállja az útját! Lovászy Márton: Egy határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): A jelentés visszautasításával utasit­tatik a kormány, hogy a törvényenkMüli állapot megszüntetésére az akadályul r szolgáló katonai javaslatokat vonja vissza. (Elénk helyeslés a szélsobaloldálon. A szónokot számosan üdvözlik.) Endrey Gyula jegyző: Gabányi Miklós! Gabányi Miklós: T. ház! Az idő előrehala­dottsága miatt (Zaj jobbfelöl.) és mert hossza­sabban kMánok szólani, méltóztassék megengedni, hogy beszédem holnap mondhassam el. (He­lyeslés.) Elnök: Tényleg háromnegyedkettő lévén és még többen lévén szólásra feljegyezve, javaslom, hogy a tanácskozások folytatását méltóztassék a holnapi ülésre halasztani. Egyszersmind a napi­rendre nézve azt javaslom, hogy a holnapi ülés­nek napirendjére, az indítvány- és interpellácziós­könyvek felolvasása után, a mi a házszabályok értelmében eszközlendő, a most félbeszakított tanácskozás folytatása, esetleg az 1903-ik év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvény hatályának meghosszabbítására vonatkozó tör­vényjavaslat általános tárgyalásának folytatása tűzessék ki. Ehhez kMan báró Kaas Ivor hozzászólni ? B. Kaas Ivor: T. ház! A pünkösdi ünnepek közeledvén, a miniszterelnök úrhoz és a házhoz azon kérdést bátorkodom intézni, hogy mely napon fog kezdődni ezen a héten a pünkösdi szünet és mikor fog végződni, mert nagyon so­kan vannak közöttünk, a kik mezőgazdasági teendőiket eddig elhalasztották (Ellenmondás jobbfelöl.) és a kiknek mégis szükséges, hogy ügyeikben odahaza intézkedjenek. Puszta uta­zással tölteni a napot oda és vissza nem lehet, ünnepnapon intézkedni a hMatalokban nem lehet s ezért — nem akarok valami hosszas szünetet indítványozni, sőt semmiféle indítványt e tekintetben nem teszek — bátorkodom kér­dezni, tájékoztatás végett a miniszterelnök urat, hogy mikép szándékozik a pünkösdi szünnapo­kat beosztani? (Helyeslés balfelül.) Elnök: Engedelmet kérek, ón azt hittem, hogy a képviselő ur a napirend megállapításá­hoz akar szólni. Ezt a kérdést is jogosítva volt megtenni, nincs is ellene kifogásom, de előbb a napirendet kell megállapítanunk. Azt hiszem, hogy a napirendre vonatkozó elnöki propozi­cziómmal szemben nincs ellenvetés, (Helyeslés.) ennélfogva a napirend az én javaslatom értel­mében állapittatik meg. Széll Kálmán miniszterelnök: A t. képvi­selő ur kérdést intézett hozzám, de nem lehet­tem jelen, mikor felszólalását kezdte, mert nem lévén senki följegyezve, a ki a napirend ügyé­ben szólni kMan, kimentem; de hallom, miről van szó. Azt hiszem, emlékezni méltóztatnak rá, hogy pünkösdkor szüneteket tartani nem szok­tunk. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Már most, ha én ilyen obstrukcziós időben szünetet adok, (Felkiáltások a szélsobaloldálon: Nem öntől függ! A ház adja!) azt semmifélekép igazolni és indokolni nem tudnám. Tavaly nem volt szünet, harmadéve nem volt szünet, mert pün­kösdi szünetet a mi munkaprogrammunk nem szokott ismerni, egyszerűen azért, mert — nem beszélek a mostani esztendőről — igyekezni szokott a nyári időben a képviselőház arra, hogy penzumát befejezze, és igy ilyenkor semmi­féle ünnepek alkalmából szünetet nem tart. Hanem igenis, mint tavaly is történt, azt fogom proponálni a t. háznak és a ház bölcsesége fog határozni, hogy szombattól keddig ülést ne tartsunk, hanem szerdán folytassuk az üléseket. (Elénk helyeslés.) B. Kaas Ivor: Az obstrukczióra való hMat­kozást én el nem fogadhatom, mert obstrukczió-

Next

/
Thumbnails
Contents