Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-271

10 271. országos ülés 1903 május 15-én, pénteken. és Eszék folytatta és másutt is felkelnek a nemzeti érzelmű emberek bűnösen letiport nemzeti és emberi jogaink védelmére.« Továbbfolytatva a lap felhívja harczra és fegyverkezésre a népet, a végleges ellenállásra bármi fegyver felhasználásával és azt mondja: »]STem marad más hátra, mint állhatatosan és önfeláldozóan folytatni az élet-halálra való harczot, a mig el nem esik az, a ki ostorával már 20 év óta arczunkba vágott. Az akcziót a következőkép kell vezetni.« Ekkor jön négy pontozat, a melyben megmondja, hogy mit kell tenni, hogyan kell eljárni. Az első pontozat az, hogy össze kell hMni népgyüléseket napirenddel a nemzeti és alkotmányos jogok védelmére; ha ezen gyűléseket betiltják, egybe kell hMni bizalmas gyűléseket és ezeket meg kell tartani hMatkozással a gyülekezési jogról szóló törvény 75. §-ára. Ha ezeket is betiltják, azért meg kell azokat tartani, mert a hatóságoknak nincs joguk az ilyen bizalmas összejöveteleket megtiltani. Ha az illető helyiségbe karhatalommal betörnek, egész nyugodtan benn kell maradni és csak annyit engedni, hogy a résztvevőket egyenkint kMigyék. Senki se hagyja el magától a helyiséget. Annyi erőszak és törvénytelenség után pedig neki kell ereszteni az utczát, az országutat, a falvakat, hadd beszéljenek azok és pedig akkép, hogy az emberek menetbe összeállnak és végigmennek az uíczákon és utakon faluról-falura kiáltva: éljenek az alkotmányos nemzeti jogok, le a rendszerrel, az önkénynyel, a törvénytelenséggel, le a magyarónokkal és vérszopókkal, le a komisz, tolvaj, csaló, Héderváryval. (Mozgás és zaj.) Endrey Gyula: Kitartjuk őket. Pichler Győző (olvassa): »Ennél arra kell figyelni, hogy az emberek ne legyenek felfegyverkezve, és hogy a végsőig kikerültessék a karhatalommal való összeütközés. Az a feladat.« — Tessék meghallgatni, hogy van az kiszámítva, »hogy a kormány-apparátus minden vonalon foglalkoztatva legyen. 5. Kell, hogy összebeszélés szerint, de gyülekezés nélkül, — a május hónap 9-érői 10-ére forduló éj idején — valamennyi vasúti állomáson a törvényellenes magyar feliratok eltávolíttassanak, és pedig, a mennyire lehet, lárma és összeütközés nélkül, és épen ngy a czimerek is. 6. Ha nagyobb összeütközésre és esetleg lázadásra kerül a sor, a népet mindig kímélni kell és azon lenni, hogy minél kevesebb legyen az áldozat, mert nem egyéni hó'sködésről van szó, hanem meggondolt rendszeres működésről ; az eredményről van szó, melyet ma erőszakos harczczal el nem érhetünk«. — Itt van az időszerű politikája Tomasics urnak. — »Ha szükséges lesz, szét lehetne szaggatni a táviródrótokat, fölszedni a vasúti síneket, hogy a Khuen-féle gaz önkény meg legyen akadályozva az ártatlan nép elgázolásában. (Mozgás a szélsővaloldalon.) 7. Ha mindezek mellett a dolog békésuton nem megy, akkor készen kell lennünk valamennyiünknek a leghatározottabb, nyilt küzdelemre és a legnagyobb áldozatokra. 8. Aztán vigyázzatok, hogy ti, kiknek kezéhez ez jut, magatokat túlságosan ne exponáljátok, mert a nemzeti ügynek még szüksége lesz rátok, és keressetek más megbízható embereket az akczióhoz.« (Mozgás a szélsöhaloläalon.) Szóval maradjanak meg törzstagoknak. »Ha ön maga tehetetlen, akkor adja át ezt és az egyéb iratokat valamely megbízható embernek, a ki akarni is, tudni is fog tenni, mert a dolognak semmi szin alatt nem szabad elaludnia. És most testvérek fel! A rögtönitélőszékről szóló hirdetményeket éjjel kell nyilvános helyeken kifüggeszteni és a többi iratokat a legszélesebb körben szétosztani, és pedig elhatározottan gyorsan, de óvatosan is, perczig sem késve. A biztos reményben, hogy mindent bölcsen és eredményesen végez, köszönti az elnyomott nemzet nevében a nemzeti védelem bizottsága, Nyomatva Bázelben, Sclrweiz«. Kubik Béla: Ki adta a pénzt? Josipovich Imre: Ezt nem Tomasics irta. Kubik Béla: Hol van Tomasics ur? (Zaj.) Pichler Győző: T. képviselőház! Ehhez a nyomtatványhoz csatolva van egy hirdetmény a rögtönitélő bíróság szervezéséről, a melyet a nép állit össze — a mint itt mondva van — a gaz Khuen-Héderváry támogatói ellen. Ezen nyomtatványok — mint a bán maga is mondja százezer és százezer példányban kezdtek már egy hónappal ezelőtt terjedni, tehát itt szerves lázadásról, szerves forrongásról van szó. T. képviselőház! Én azt kérdezem, hogy lehetséges-e az, hogy Szent István birodalma belterületén szerves lázadásra és forradalomra való előkészület folyik, a melynek egyes szimptomái már megnyilatkoznak és immáron nap-nap után kisebb-nagyobb dimenziót öltenek ? És itt áll a magyar képviselőház teljesen tájékozatlanul, mert a horvát képviselők azt mondják, hogy Horvátországban szervezik ezt a forradalmat, de hogy kik csinálják, miért, hogyan és mi okból csinálják, ezt a magyar képviselőház tudomására nem hoz2ák. Kubik Béla: Ki adja a pénzt hozzá? Josipovich Imre: Nem tudom ! Pap Zoltán: Az országból megy, azt mondják ! Majd kipattan! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Pichler Győző: Sőt nemcsak Tomasics mondta, hogy tudja, hanem Kkuen-Héderváry is kijelentette, hogy ő tudja, de nem áll jogában arra határozottan felelni annak, a ki ezt a kérdést hozzá intézte. Most már bocsánatot kérve, hogy ily hosszura nyúlt a beszédem, csak még arra akarok rámutatni, hogy újólag a legerélyesebben tiltakozunk az ellen, hogy a miniszterelnök ur rendelkezésére álló félhMatalos lapok ma is egyszerűen bennünket okolnak a horvát eseményekért. A »Pester Lloyd« például egyszerűen azt irja, hogy igenis a függetlenségi párt az oka a horvát lázongásnak, mert azt mondja,