Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-279

279. országos ülés 1903 május 26-án, kedden. 155 és jelenlevő társaim nevében tiltakozom az ellen, ho<*y nevünk a távollevők jegyzékébe vétessék fel. (Helyeslés a szélsobalóldalon. Egy hang a jobboldalon: Tessék üres szavazólapot beadni!) Ahogy jogosítva vagyok üres szavazólapot beadni, épugy jogosítva vagyok nem szavazni. (Igaz! XJgy van! a szélsobalóldalon.) Erdély Sándor: Nem! Barabás Béla: Ez lényeges kérdés, mert a ház határozatképességére is vonatkozik. Vegyük fel, hogy az urnába 96 czédula adatott, a határozathozatalhoz 100 tag szükséges, itt vagyunk nyolczan, vagy tizen, tehát jelen van a házban 106 vagy 108 tag, tehát a ház határozatképes, de valamennyien szavazni nem kötelesek. A szavazás kötelességét előírja a 230-ik §., mikor arról van szó, hogy igennel és nemmel szavaznak a képviselők, s ez esetben a jelenlevők szavazni kötelesek. Nem kötelesek azonban szavazni két esetben: választás alkalmával és az egyszerű szavazásnál, mely felállással és megolvasással történik. A házszabály a szavazás kötelezettségét nem mondja ki sem az egyszerű szavazásnál, sem választás alkalmával, de igenis kifejezetten kimondja az igennel vagy nemmel való szavazás esetén. Felszólalásom czélja az, hogy nevünk a távollevők jegyzékébe fel ne vétessék, mert az ellen már csak tiltakoznom kell, hogy választókerületemben olvassák a távollevők névsorát és bennünket, kik ahhoz a párthoz tartoznak, mely elvi szempontból egyetlenegyszer sem szavazott a quóta-küldöttség megválasztására, ugy tüntettessenek fel, mint a kik távol vagyunk. Ez megfelel a valónak, az igazságnak és az elvi szempontnak is. de a ház határozatképességének elbírálása szempontjából is fontos: jelen volt-e itt száznál több tag, vagyis a határozathozatalhoz seükséges szám. Kérdem, mi történik, ha csak 94 szavazat adatik be ? Az elnök ur azt mondja ki, hogy a ház nem volt határozatképes, pedig határozatképes volt, mert kijelentettük, hogy jelen vagyunk, de nem óhajtunk szavazni. Ismétlem, felszólalásom czélja kizárólag az: méltóztassék intézkedni, hogy azok, a kik jelen voltak, de nem szavaztak, ne a távollevők névjegyzékébe, hanem a jelenlevők névjegyzékébe vétessenek fel azzal a jelzéssel, hogy nem szavaztak. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) Kubik Béla: A házszabályokhoz kérek szót. T. képviselőház! Ezt az imént lefolyt szavazást a magam részéről nem tartom olyannak, mint a mely a házszabályoknak minden tekintetben megfelelt volna. Nem pedig először azért, mert ennél a szavazásnál nem jegyeztettek fel a szavazatok ugy, a mint beadattak. Azok, a kik kijelentettük, hogy: nem szavazunk, dokumentálni akarván ezzel azt, hogy ebben a szavazásban résztvenni nem akarunk, nem jegyeztettek fel a jegyzők által, (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások: Nem is kell!) Barabás Béla: Jelen vagyunk! Nem vagyunk távol! Kubik Béla: Másodszor nem tartom ezt a szavazást teljesen megfelelőnek azért, mert egyik képviselőtársunk szavazólapját a terembiztosnak adván oda, a terembiztos által szavaztatott. Ez is szokatlan és helytelen dolog, (Zaj a jobboldalon.) mert a szavazólapot más által leadatni nem lehet. Ezért kérem az egész szavazást megsemmisíteni. (Helyeslés a szélsobalóldalon, Ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: T. képviselőház! A felszólaló képviselő urnak, különösen Barabás Béla képviselő urnak igaza van abban, a mit felhozott és én azt nem is kontrovertálom, mert a házszabályokat én is ugy tudom, hogy a jelenlévő képviselőkre nézve a feltétlen szavazási kötelesség csak akkor áll fenn, a mikor érdemleges névszerinti szavazás eszközöltetik, a midőn igen-nel vagy nem-mel kell szavazni. Ezért nem is tettem nehézséget az ellen, a mikor egyes képviselők kijelentették, hogy jelen vannak, de nem szavaznak, mert nekem nem áll jogomban a képviselőkre több kötelességet róni, mint a mennyit a házszabályok reájuk rónak. (Élénk helyeslés a szélsobalóldalon.) Az eset szokatlansága folytán azonban arra nem gondoltam, hogy előzetes intézkedést tegyek a nem-szavazást kijelentőknek külön jegyzékbe vételére. Miután azonban a ház naplójának az itt történteket a maguk valósága szerint kell feltüntetnie, (Helyeslés a szélsobalóldalon.) ez ugy fog történni, hogy azok, a kik jelen voltak, de kijelentették, hogy nem szavaznak, a naplóba igy fognak bevezettetni. (Felkiáltások a szélsobalóldalon: De nem jegyezték!) Engedelmet kérek, legyenek t. képviselő urak az elnökségnek és naplóbiráló-bizottságnak segítségére. Az eset szokatlansága folytán előzetes intézkedés nem történt; méltóztassék tehát a jegyző urakat e felől tájékoztatni, és azután a naplóba a dolog a maga valóságában lesz felvéve. A mi pedig azt az esetet illeti, melyet Kubik Béla képviselő ur hozott fel, hogy t. i. egy képviselő — én többet tudok, kettőt — Kubik Béla: Lehetett még több! Elnök: Kérem, előbb befejezem, a mit mondani akarok. (Halljuk! Halljuk!) Ez az eset vonatkozik azokra a jegyző urakra, a kik a névsort felolvasták ós jegyezték, s ez a ház állandó praxisának is megfelel, mert mindig ugy volt, az egész ház szemeláttára történt, mert nekik nem lehet elhagyniok azon helyet, a hol a névsort kell olvasniok, illetőleg a távollévőket jegyezniök. (Helyeslés. Ugy van! jobbról.) Ez olyan dolog, a melyet már emberemlékezet előtti usus szentesitett. (Ugy van! Ugy van!) Ugron Gábor képviselő ur is a házszabályokhoz kér szót, Ugron Gábor: T. képviselőház ! A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk ! Halljuk !) 20*