Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-257

76 257. országos ülés 1903 esetekben, midőn a magyar állampolgárrá lett külföldinek, vagy a volt magyar állampolgár­nak, vagy a magyar állampolgárságában meg­maradt házastársnak érdekeit akarjuk meg­védeni­Tettük ezt különben 1895. október elseje előtt is, sőt tettük még sokkal tágabb mérték­ben. Hiszen ismeretesek az u. n. erdélyi házas­ságok, a mikor a külföldiek házasságát hatheti itt lakás és áttérés alapján felbontottuk. Abba a kérdésbe, hogy az osztrák bíróságok helyesen alkalmazzák-e az ő törvényüket vagy sem, én bele nem avatkozhatoin, ugy, a mint én sem en­gedhetnék beleavatkozást abba, hogy birdságaink helyesen alkalmazzák-e a törvényt, de sőt ebbe magamnak sincsen beleszólásom, és igy én sem követelhetem az osztrák kormánytól, hogy ő az ő osztrák bíróságainak ténykedésébe beleavat­kozzék. A mit mi tehetünk, az mindenekelőtt az, hogy mi ezeket az osztrák ítéleteket, saját te­rületünkön abszolúte nem létezőknek tekintjük, ezek alapján, a mire nézve külön figyelmeztető rendeletet is adtunk ki, magyar anyakönyvekbe semmiféle bejegyzés nem történhetik. Sőt tovább megyünk: ilyen esetekben a birói jogsegélyt is megtagadjuk; ha idézést akarnak kézbesíteni vagy tanukat akarnak kihallgatni, ennek a megkeresésnek helyt nem adunk. Azonfelül pe­dig megmarad a jogunk arra nézve, hogy a saját törvényeinkbe olyan intézkedéseket vehes­sünk fel, a melyek a magyar állampolgárok ér­dekeinek megvédésére minden tekintetben ele­gendők és ezt meg is tettük. Egyik intézkedésünk, különösen a mi a oultus dispa,ritas-t illeti, egyenesen, tisztán csak a magyar érdekeket tartja szem előtt, mert a törvény a magyar állampolgárra nézve kimondja azt, hogy ha külföldi nőt vesz el, a külföldi nőre nézve, a kor- és a cselekvési képesség kMételével, a magyar törvény irányadó, megfor­dítva azonban, ha magyar állampolgárnő kül­földihez megy nőül, akkor annak a házasságnak ugy a magyar jog, mint a külföldi jog szerint érvényesnek kell lennie, és általában az összes körülmények és viszonyok mind a két ország joga szerint biráltatnak el. Egyébiránt még a polgári perrendtartás javaslatában is felvettem intézkedést arra nézve, hogy a magyar érdek hátrányt ne szenvedjen. Én különben teljesen osztom a t. képviselő urnak azt a nézetét, hogy ezek a nemzetközi összeütközések a házassági jog terén fölötte visszásak, hogy fölötte visszás az, ha a házasság az egyik országban érvényesnek, a másikban érvénytelennek tekintetik, ha a házasságból származó gyermekek az egyik államban törvé­nyesek, a másikban törvénytelenek, az egyik ál­lamban örökösödnek, a másikban nem. Érezte nemcsak a t. képviselő ur, nemcsak én, hanem érezték ezt Európának mondhatnám összes államai és jogtudósai. Ennek volt azután április 29-én, szerdán. kifolyása az, hogy a németalföldi kormánynak egybehívására Hágában egybegyűlt nemzetközi konferenczia 1900-ban két tervezetet állapított meg. a melyek a házassági jogban előfordulható összeütközésekre vonatkoznak. Ehhez az egyez­ményhez hozzájárult rajtunk kMül a német bi­rodalom, Francziaország, Olaszország, -Ausztria, Belgium, Németalföld, Luxemburg, Spanyol­ország, Svájcz, Portugália, Románia és Svéd­ország. Ez a nemzetközi egyezmény már nem sok idő múlva a ház elé lesz terjeszthető be­czikkelyezés végett. A mi Ausztriát illeti, az egyezmény köz­tünk és Ausztria között nem köttetett meg, de már régebben tárgyalások folynak, hogy ezen nemzetközi egyezmény tekintetbevételével Ausz­triával egy oly megállapodás létesíttessék, a mely ezen visszásságoknak elejét fogja venni, (Helyeslés.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék e válaszomat tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Schmidt Károly: T. ház! Elismerem, hogy ez a kérdés nagyon kényes kérdés, és annyMal is inkább megnyugvással vehetem tudomásul a t. miniszter ur válaszát, a mennyiben kimondja, hogyha jövőre az osztrák bíróságok ilyen ítéle­teket hoznak, ezeket itt Magyarországon nem fogják végrehajtani és hogy ilyen esetekben a jogsegélyt, a tanúkihallgatást stb. is meg fogják tagadni, — illetőleg már meg is tagadták, — sőt, hogy az alkotandó uj perrendtartásban in­tézkedéseket vesz fel, melyek ezen visszásságok­nak részben elejét fogják venni. Tudomásul veszem azt is, hogy a harmadik hágai konferen­czián alkotott első és második tervezethez Ausztria is hozzájárult; a mennyiben ugyanis Ausztria hozzájárult ezen tervezethez, ha az életbelép, ezen visszásságok meg fognak szűnni, mert ezen tervezet azokat jövőre kizárja, E ter­vezet első czikke ugyanis kimondja (olvassa): »A házasságkötésnek jogát a házasulandók min­denikének hazai törvénye szabályozza, kMéve, hogyha e törvény valamely rendelkezése kifeje­zetten más törvényre utal«, — A második czik­kelyben pedig határozottan kimondja, hogy (olvassa). »Fentartva a jelen egyezmény 6-ik czik­kelye első bekezdésében foglalt rendelkezésének alkalmazását, egyik szerződő állam sem kötelezi magát megkötött olyan házasságot, a mely ko­rábbi házasság, vagy valláskülönbség akadálya miatt stb. ellenkezik törvényeMel, elismerni; ily természetű akadály megszegése nem vonhatja maga után a házasság érvénytelenségét.* Tehát, ha Ausztria hozzájárul ezen hágai egyezményhez, akkor természetesen ez mi kö­zöttünk is nemzetközi egyezmény, mert Magyar­ország épen ugy volt képviselve ezen hágai kon­ferenczián, mint Ausztria, és ennek következté­ben jövőre az osztrák bíróságok a hágai konfe­renczián létrejött egyezmény alapján többé ilyen nemzetközi jog ellenesen nem járhatnak el.

Next

/
Thumbnails
Contents