Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-257

64 257. országos ülés 1903 április i9-én, szerdán. idegen nyelv használata, melylyel a vezényszavak megértetése csak azon barbár eszköz által érhető el, melylyel a tinó a »cseló'« és »hajsz« szót megtanulja?* (Derültség a szélsöbaloldalon.) »A német nyelv használata nem faktora-e a germanizácziónak és akadálya a magyar ifjak előmenetelének?« (Egy hang a szélsöbaloldalon: Okos beszéd!) »Hogy az osztrák ármádiában oly aránytalanul kevés magyar tiszt van, higyjék el, uraim, korántsem onnan ered, mintha a magyarok készakarva mellőztetnének, hanem onnan, mert a német nyelvet tökéletesen igen sokan nem bírják.« Hogy milyen okos ember volt ez a Gubody Sándor és hogy meglátta előre a dolgokat, mutatja az, a mit nem katonai kérdésről, hanem a gazdasági szövetségről mondott. Azt mondja (olvassa): » Nekünk a vámokra s azokkal összeköttetésben levő indirekt adókra nézve nem közös érdekeink, hanem közös viszályaink lesznek.* (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) (Olvassa): »Kérdem: hol van egy kolónia s anyaország között — a mely amazt csak ipartermékei piaczául használta, mely amabban elzsibbasztotta az ipart — a közös érdek? A mi anyagi érdekeink nem homlokegyenest ellenkezők, nem heterogének-e a Lajtán túliakéval? Van-e alkotmány ? van-e békülékeny szellem ? van-e varázserő, a mely azokat homogénné tehesse, s képzelhető-e az érdekek fúziója nélkül, hogy azok homogénné legyenek? A ki azt hiszi, nem ismeri az emberi természetet, a ki azt megkísérti, a népek ellenségeskedését örökiti. Igenis, a kapocs, mely terveztetik, egyiket a másik fölé emelheti, egyiket a másik urává teheti, de a végeredmény utoljára is kiengesztelhetetlen gyűlölség. (Ugy van! ügy van! a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Jóslás!) T. képviselőház! így beszélt Gubody Sándor, és az ország elismert kapaczitásai, kitűnő férfiai még csak érdemesnek sem tartották arra a dolgot, hogy erről szóljanak. És hogy minő közjogi téveszmék voltak még az akkori minisztereknél is, mutatja az, hogy b. Eötvös József 1867 márczius 22-iki beszédében azt mondta, hogy birodalom; Nyáry Pál közbeszólt, hogy »micsoda birodalom ?« ós arra azt felelte b. Eötvös József: »a közös birodalom az a birodalom, mely Magyarországnak és ő Eelsége többi tartományainak a pragmatika szankczió által biztosított szövetségéből alakult.« Ezt mondta b. Eötvös József, tehát ő ismert egy közös birodalmat. Ez csak azt bizonyítja, hogy milyen könnyelműen dobálóztunk mi a közjogi kifejezésekkel, és milyen szoIvorúak annak következményei. Miután benne vagyok az idézetekben, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) fölemlítem, hogy a miniszterelnök ur tegnapelőtti beszédében azt mondta, hogy: nagyon helyesen, a delegácziók megállapították előre a költséget a taraczk-ütegekre, majd azután a képviselőház megállapitja hozzá a szükséges legénységet. Széll Kálmán miniszterelnök: Addig az nem érvényes! Bizony Ákos: Ha esetleg nem állapítaná meg, az sem baj, akkor nem lesz meg. Ugyanezt a kifogást tette Tisza Kálmán annak idején, mikor tárgyalták a 67-es javaslatot, hogy hátha a delegáczió megszavaz olyan költséget is, a melyre az országgyűlés még nem szavazta meg az ujonczokat. És arra mit felelt Szász Károly, a református püspök, kitűnő költő és akkor is egyik vezértagja a Deák-pártnak, mit felelt a Deák-párt tüntető tapsai közt? Azt mondja: »Midőn Tisza Kálmán t. barátom hosszasan bizonyítja a többségi munkálat benső ellenmondásait azzal, hogy hátha a delegáczió által netán megajánlott költséghez a katonát nem találná megszavazni az országgyűlés: vájjon nem felejtette-e el azon egyszerű és természetes egymásutánt, hogy nem a pénzhez szokás a katonát, hanem a megajánlott katonához kell és fogják a költséget megszavazni?* (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Bartha Miklós: Deákpárti felfogás! Polónyi Géza: Ez volt Deák Ferencz nézete ! Régen megtagadják mesterüket is! Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen nem is léphet életbe az a határozat! Polónyi Géza: Még az kellene, hogy életbe lépjen! Széll Kálmán miniszterelnök: Hát akkor nekem van igazam! Bizony Ákos: Van még egy idézetem abból az időből, Széll Kálmán miniszterelnök: Nem is volt megszavazva a költség, csak feltételesen! Bakonyi Samu: Minden határozat feltételes, a mely költségre vonatkozik ! Széll Kálmán miniszterelnök: Az nem ugy van. Az megint más. Másféle határozatot érdemileg nem lehet vitatni, ezt igen. Bizony Ákos: Somssich Pál, a Deák-párt egyik oszlopos tagja, az akkori közjogi ellenzéket azzal vádolta, hogy ők azt akarják, hogy Magyarország is hasonlítson ahhoz a gladiátorhoz, a ki halálos sebbel az oldalában, szép rendbe szedi a tógáját, annakaszárnyát vállára veti, és igy azután ebben a szép pózban esik össze és hal meg. Erre Jókai Mór mit mondott ? Jókai Mór azt mondja: kedves viadorom, ha te közösügyet kívánsz csinálni a karddal, iparkodjál rajta, hogy a kard markolata jusson a kezedbe és ne a vasa az oldaladba. (Elénk tetszés a szélsőbaloldalon.) Ezt akarjuk mi is, t. képviselőház : hogy a kard markolata jusson a kezünkbe és ne a vasa az oldalunkba. (Élénk tetszés, helyeslés és ta.ps a szélsőbaloldalon.) Még igen sok mondani valóm volna, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) de most a katonai kérdésekkel végezni akarok, csak még egy hasonlatot leszek bátor felhozni. (Halljuk!