Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-266
,"510 266. országos ülés 1903 Széll Kálmán miniszterelnök:Nem ugymondtam! Azt mondtam: most és ezen egyezség alapján! Krasznay Ferencz: Különösen most, az elkülönzés idejében! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem is mondtam : »különösen«! Krasznay Ferencz: A miből következik, hogy a szabad kereskedelem idejében kevésbbé. Nos hát, erie nézve egy t. barátom szMességéből, a kinél megvolt a volt nemzeti pártnak l»92-ben kibocsátott programmja, megállapítható, hogy az akkori nemzeti párt — még pedig manifesztumban — a következőket mondotta: ^Elméletileg is bebizonyítható, szoIvorú tapasztalás igazolja azt a tételt, hogy Magyarország közgazdasági érdekeit közös vámterület mellett véd vámos politikával ki nem elégíthetni« . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Mert akkor csak ipari védvám volt! (Ugy van! Ugy van! jobbról.) Krasznay Ferencz: . . . »Ha tehát szabad kereskedelmi politikát folytatni nem tudunk, igénybe kell vennie azt a jogát, hogy külön vámterületet állithasson.« Ráth Endre; Az hétfőn volt! Ma meg szombat van! (Zaj a jobboldalon.) Krasznay Ferencz: Épen Biró Lajos t. képviselőtársam volt ki legjobban helyeselt a miniszterelnök urnak; pedig 1892-ben, azt hiszem, ő is aláirta azt a manifesztumot. Szatmári Mór: Sokat aláirtak azok! Krasznay Ferencz: A miniszterelnök ur válaszából csak kettőt akarok megállapítani. Az első az, a mikor igazán figyelmeztetem őt, hogy a kiegyezés a maga egészében oly támadásoknak van Ausztria részéről kitéve, a melyek veszélyeztetik annak a létrejöttét, a melyek veszélyeztetik lényeges részét, a tarifát is. A másik az, hogy Ausztriában annyi kMételt találunk az általános szabály alól, a melyek egyenesen megtámadják a szerződésnek alapjait, azt az alapgondolatát, hogy egységes kommercziális területet képezzünk; annyi a kMétel, hogy ezek után mi teljes joggal követelhetnénk magunknak szintén egy kMételt, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) pl. Erdélyt, a melynek egyedüli megmentése intenzív ipar létesítése lenne: hogy Erdélyt május 9-én, szombaton. ipari szempontból elkülönítsük és önálló vámterületet teremtsünk. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ha összeadom a Tirolnak, Bukovinának, Dalmácziának és egyéb kis országocskáknak adott kedvezményeket, kikerül belőlük annyi, hogy rekompenzáczió fejében joggal követelhessük legalább js a székelységnek gazdasági önállósítását. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! Még csak egyet. A miniszterelnök ur azt állította, hogy Ausztriában sem csinálnak politikát a közgazdasági közösségből. Itt van t. barátomnak a szívességéből, a ki oly ügyes, hogy a zsebében hord ily fontos enuncziácziókat, Körber osztrák miniszterelnök beszéde, a melyben azt mondja (olvassa): »Ha azt akarjuk, hogy a harmónia, a mely abból ered, ha a két állam egymást gazdaságilag kiegyenlíti, fenmaradjon, ezek előfeltételei az egész monarchia fejlődésének és hatalmi állásának.« Széll Kálmán miniszterelnök: Ebben nincs semmi! Gazdasági harmónia! (Zaj.) Krasznay Ferencz: Nekem, t. képviselőház, az az erős meggyőződésem, hogy a gazdasági közösség az osztrák hagyományos politikának egy fegyvere, époly fegyvere, mint akár a közös hadsereg, a melynek a végczélja Magyarország lekötése. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mi, t. képviselőház, nem fogunk megszűnni ebben az irányban küzdeni és ha e küzdelem révén figyelmeztetni akartuk a t. miniszterelnök urat arra, hogy veszély van, hogy azt a szerződést, a melyet az osztrák kormánynyal megkötött, alapjában támadják meg a bizottságban, akkor azt a t. miniszterelnök ur igazán nem veheti rossz néven. Széll Kálmán miniszterelnök: Meg is védtem azt! Tudomásul veszi-e válaszomat? Krasznay Ferencz: A választ nem vehetem tudomásul. Elnök: Kérem azokat, kik a miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszik, szíveskedjenek felällani. (Megtörténik.) A ház a választ tudomásul veszi. A legközelebbi ülés napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik cl. u. 2 óra 45 perczkor.)
