Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-264

248 %bk. országos ülés 1903 május 7-én, csütörtökön. nyerni, hanem terrorizálni; nem kibékíteni, ha­nem kényszeríteni; nem a nemzeti, hanem az egyéni érzékenységre támaszkodni; (Ugy van! a szélsőbaloldalion.) nem erkölcsi, hanem mate­riális érdekeket felkölteni,« — ez a mai hely­zetre nem áll — »a nemzet számára nem jogo­kat szerezni, hanem tőle elkobozni; az önálló tevékenységet nem támogatni, hanem lehetet­lenné tenni; a nemzetet nem kielégíteni, hanem éhségre szoktatni; nem az ellenállást, hanem a le­mondást hirdetni és mindezt a józan, a bölcs, az óvatos és számító, gyakorlati politika jelsza­vaMal megokolni«: ez ma is a Széll Kálmán rendszere az alkalmazásban és ennek első ka­tonái azok, a kikről most szó volt. T, képviselőház! Ennek a pártnak vagyok híve; ennek a pártnak az eszméit tettem maga­mévá, szívtam magamba gyermekkoromtól fogva és azt tartom ezután is; de, t. képviselőház, a mai helyzetben én gróf Apponyi Albertnek a véleményéhez csatlakozom, a mikor ő elitélte ezt a rendszert, elitélte a törvényenkMüli állapotot a Tisza-lex idejében; ráalkalmazom, a mennyi­ben ráillik, a mai helyzetre és — bár nem szeret engem — a »Budapesti Hírlap« e czik­kében foglaltakat teszem magamévá, ezzel vég­zem be és ezzel okolom meg az én álláspon­tomat. T. képviselőház! Egy határozati javaslatot nyújtok be (Halljuk! Halljuk! balfelől.) kellő számú aláirások nélkül, tehát nyugodt lehet a t. túloldal és a t. elnök ur. Ugyanazt foglalja magában, a mit Polónyi Géza t. képviselőtársam indítványoz, de irásba foglalva és erősebben ki­fejezve ; és ez a következő: »A képviselőház a kormány jelentésének kinyomatását, szétosztását és napirendre tűzését megtagadja.« (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Magunkévá teszszük!) T. képviselőház! Midőn ezen határozati ja­vaslatomnak elfogadását kérem, rá akarok mu­tatni befejezésül arra, hogy ez a politikai irány­zat, a mely mostan kátyúba jutott, ez az ex-lexből való kMonulással, a jog, törvény és igazság jel­szavaMal indult meg. Mintegy körforgásban teljesen visszajutott ez az irányzat ugyanabba az irányba: visszajutott az ex-lexbe, a jogtalan­ságba, a törvénytelenségbe és az igazságtalan­ságba. Es ennek, t. ház, az az oka, hogy érvényre és erőre jutott a t. túloldalon az az irányzat, a mely annak idején ezt a helyzetet megterem­tette. Én akkor azt mondottam, hogy a jog, törvény és igazság csillogó jelszavai a nemzeten ugyan egy' kissé segíteni képesek, életre tudnak hozni egy kormányzatot, talán képesek szanálni egyes bajokat; de nem ezek az igazságok azok, a melyeket egy nemzetnek követnie kell. Azok az igazságok, akármilyen szép mezbe öltöztetik azokat, nem annak, hanem ennek a pártnak a padjain vannak. (Igaz! Ugy van! a szélsobal­oldalon.) A mi jelszavaink között benne van a jog, törvény és igazság, de ez nem a lényeg: a jog, törvény és igazság csak keret, a melyben meg kell valósulnia a nemzet erejének. S a nem­zet ereje csak az egyetértésben lehet, abban, hogy az egyének önállóságra kapnak és erőssé lesz a nemzet. Erre törekszünk mi, ezért lelke­sedünk, ezért küzdünk teljes öntudattal, büszke öntudattal, erős lelkiismerettel és ezért fogunk harczolni mindaddig, mig ez az irány győzni nem fog. Kérem határozati javaslatomnak elfo­gadását. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsobal­oldalon. Felkiáltások: Elfogadjuk!) Elnök: Szólásra még többen lévén felje­gyezve és az idő előre lévén haladva, miután most az interpellácziók előadása következik, a tárgyalást félbeszakítjuk. A holnap d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjére nézve azt a javaslatot teszem a t. háznak, hogy annak napirendje legyen ugyanaz, a mi a mai ülésen volt, t. i. az irományok elő­terjesztése után, mint külön tárgy, — és ezt hangsúlyoznom kell, mert ellenkező felfogást hallottunk, — intézkedés a miniszterelnök ur által benyújtott jelentés tárgyában, esetleg az 1903. év első négy hónapjában viselendő köz­terhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902. évi XXM. t.-cz. hatályának az 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folyta­tása, és a mennyiben a mai napirendre kitűzött interpellácziók előadása ma meg nem történnék, ezen interpellácziók előadása. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: A qaóta!) Bocsánatot kérek, emlékeztetnek engem arra, a mi távollétemben történt, hogy a holnapi ülés napirendjének első tárgyául már tegna,p kitüzetett (Felkiáltások a szélsobaloldalon; Nem első!) a miniszterelnök­nek a quóta-bizottság megválasztására vonat­kozó javaslatának tárgyalása. Ezt a ház el­határozta. Lengyel Zoltán: Csak a holnapi ülés napi­rendjére lett kitűzve, de nem első tárgynak. Elnök : Ha nem lett kitűzve, mint első tárgy ugy most javaslom. Elejét akarom ugyanis venni bizonyos ellenvetéseknek, a melyeket egy, ma el­hangzott beszéd tartalmából le lehet vonni. T. i. azt mondotta Lengyel Zoltán képviselő ur be­szédének folyamán, hogy hiába tüzetett volna ki a mentelmi bizottság jelentése a mai ülés napi­rendjére, az meg nem előzhette volna a minisz­terelnök jelentésének elintézése felett megindult vitának folytatását. A t. képviselő ur szerint ugyanis ez az »irományok előterjesztésének* czi­méhez tartozik, az pedig minden ülés napirend­jének első tárgya. Hát én ezt a felfogást nem tehetem magamóvá, ez ellenkezik a ház állandó praxisával és a dolog természetével. (Edénk he­lyeslés jobbról.) Az első, hogy ugy mondjam szü­letett tárgya a napirendnek az irományok elő­terjesztése, t. i. azoknak az irományoknak az előterjesztése, a melyek arra az ülésre érkeznek be, s melyekről az elnök az illető ülésen tesz

Next

/
Thumbnails
Contents