Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-255
255. országos ülés 1903 április 27-én, hétfőn. 17 szemben vitatnak, hogy hiszen az 1S67 : XII, t.-cz. meg van hamisítva, hogy ezt egyszerűen csak végre kell hajtani és akkor megvan a magyar hadsereg, felolvasni, miképen vélekedett ő erről. Azt mondja beszédének bevezetésében (olvassa): »Lelkiismeretesen merem állítani, hogy azoknak, kik a 67-diki kiegyezési tárgyalásokat kezdetben nagyrészt saját felelőségükre, később a parlamenti többség megbízásából vezették, a történet tanúságán okulva, nem volt szándékuk a Magyarország, a korona és a monarchia másik állama közti elintézetlen kérdéseket ideiglenesen rendezni; hanem czéljuk volt egyszer smindenkorra ugy intézni el azokat . . .« Ugron Gábor: Örök törvény nem létezik! Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen örök törvény nincs, azt én is mondom, de nem arról van szó. De azt mondja Andrássy Gyula: »hogy az egyszer megállapított közjogi viszony kiszámíthatatlan nemzedékeken keresztül sem kérdés, sem alku tárgya ne legyen. Ezért nem lett abba felvéve egy fél szabály sem, másreszt azonban egy olyan intézkedés sem., mely a viszálykodás magvát hordozta volna magában. Ha azt hittük volna, mondja magáról Andrássy, a ki azt a kiegyenlítést csinálta, a melynek folyománya, illetőleg tartalma az 1867 : XII. t.-cz. — hogy egy önálló magyar hadsereg nélkül . . .« (Felkiáltások a széhőbaloldalon: Nem, arról leszólunk, hogy önálló!) Hát önök az önálló szót meg akarják most tagadni ? Pedig mindennap hallottam három hónapon keresztül. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) E közbeszólás tehát helytelen, mert nem lehet olyan attribútumokat követelni annak a hadseregnek a számára, mely kiegészítő része az összes hadseregnek, a milyen attribútumok csak egy önálló, teljesen elválasztott hadsereget illethetnek meg. Azt mondja Andrássy (olvassa): »Ha azt hittük volna, hogy egy önálló magyar hadsereg nélkül önálló magyar állam nem lehet, vagy hogy az felel meg legjobban Magyarország és a monarchia érdekeinek: nem ajánlottuk volna a később törvényhozásilag elfogadott közös védelem rendszerét, hanem igyekeztünk volna a magyar hadsereg létesítését legalább is megkísérlem. De mert az önálló magyar hadsereg eszméjét nemcsak kívánatosnak nem, hanem határozottan veszélyesnek tartottuk, még pedig nemcsak a monarchia, hanem még inkább Magyarországra nézve: ezen eszmének létesítését meg sem kisérlettük, sőt azt kezdettől fogva kizártuk a kiegyezés programmjából. Nem határozatlanság, nem valamely opportunitási szempont volt az, a mi azokat, kik e kérdéssel nehéz felelőség terhe alatt foglalkoztak, arra birta, hogy ez eszmét meg se pendítsék, hanem egészen más természetű okok voltak azok, melyeket bátor leszek lehető röviden felsorolni, már csak azért is, mert azok ma is teljes, sőt még fokozott érvénynyel birnak.« Gr. Andrássy Gyula tehát annak adott kiKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XV. KÖTET. fejezést, hogy a magyar hadsereg, a melyet az 1867: XII. t.-cz. az egész hadsereg kiegészítő részének tekint, nem lehet olyan, mint a minőnek önök vitatják, hogy csak meg kell egyszerűen csinálni — mert akkor az egész nem lehetne kiegészítő része, hanem csak olyan lehet, a milyennek azt mi a törvény szerint magyarázzuk és a mint ezen kifejezés azok részéről, a kik a törvényt megalkották, teljesen igazoltatik. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon,) Azt mondja Polónyi Géza képviselő ur, hogy gr. Andrássy Gyula, a mikor beszélt az egységes szolgálati nyelvről, akkor ő Magyarország jogait tagadta. Nem tette gr. Andrássy Gyula, és én is. mert azt mondja, hogy én vagyok azőszent lelke, ki rektifikálom ezt;nem, csak idéztem, hogy ő miként mondotta és miként értette. Gr. Andrássy Gyula azt mondotta, hogy ez kényes és nehéz kérdés; ez tisztán katonai, tisztán szolgálati szempontból és czéíszerüségi szempontokból ekként lett eldöntve az összes és egész hadseregre nézve, és el lett döntve czélszerüségi szempontból . . . Polónyi Géza: Ki által? Széü Kálmán miniszterelnök: Rájövök, csak tessék türelemmel lenni. El lett döntve nézetem szerint az 1867 : XII. t.-cz. 11. §-a alapján, a mely ezt mondja (olvassa): »ő Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, a mi az egész hadseregnek és igy a magyar hadseregnek is mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, ő Felsége által intézendőnek ismertetik el.« (Felkiáltások a széhőbaloldalon: Alkotmányosan! Magyar király!) Ezen szakaszban van megállapítva ő Felségének, a magyar királynak a joga. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Alkotmányos joga ! Folytonos zaj. Elnök csenget.) Igen, alkotmányos joga, és igy vélte czélszerünek intézkedni. Polónyi Géza : Kicsoda ? Szélű Kálmán miniszterelnök: Most mondom, csak tessék meghallgatni. Igy vélte czélszerünek intézkedni ő Felsége alkotmányos jogainál fogva. Alkotmányosan, mert semmit máskép nem csinál. Ezen rendeletei is ellenjegyezve vannak, még pedig a dolog természeténél fogva azon miniszterek által, a kik által gyakorolhatja ezen jogait, a kiket törvényesen a hadügyek vezetésével az 1867 : XII. t.-cz. megbíz, mert a közös minisztériumot bizza meg a hadügyekben való intézkedéssel. Ugron Gábor: Magyar király, nem német! Széll Kálmán miniszterelnök: És mi, az országnak saját kormánya, fedezzük ennek az ő alkotmányos jogának a gyakorlását ebben a törvényhozásban a saját felelőségünkkel, mert vállaljuk a felelőséget és ezért intézkedik 6 alkotmányosan. Ugron Gábor: Nincs joga! Magyar király nem német! 0 csak magyar lehet, német nem lehet! 3
