Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-262

202 262. országos ülés 1903 Már most igaz az, hogy az 1889. évi törvény azt mondja, hogy márczius l-ig; de avéderő-utasitás ezt keresztülvágja és pedig a megelőző jogrendszerek alapján helyesen, mert azt mondja az 1889. évi véderő-utasitás 3. pontja (olvassa); »Azon állitáskötelezettek, kik azon év márczius 1-én, a melyre nézve állíttatnak, valamely nyolcz osztályú nyilvános belföldi középiskolának vagy valamely ezekkel egyenjogúsított tanintézetnek utolsó évfolyamába tartoznak és besoroztatnak, utólag szintén felveendők.« Itt az az eset, hogy ifj. Ragályi Gréza nem négy polgári iskolát, de 6-ot végzett és három középiskolát, tehát összesen kilenezet. (Zaj jobbfelöl.) Már most micsoda felfogás és eljárás az, hogy ha valaki ostoba, akkor jó önkéntes, ha pedig okosabb ember, akkor nem jó önkéntes. (Zaj és mozgás jobbbfelol.) Ez tökéletesen így áll, mert hiszen az illető elvégezte október 1-éig, a mikor be kellett rukkolnia, az utolsó tanfolyamot is, tehát nem lehet a törvénynyel érvelni, mert a megelőző jogrendszerek alapján benne van a 68-as és a 82-es utasításban, hogy vannak egyenjogú intézetek és itt is benn van, hogy vannak a törvénynek a. és b. pontja szerint egyenjogú intézetek, a mint benne van a törvényben világosan, hogy melyek azok . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hol van ? Várady Károly: Itt van a véderő-utasításnak 424. oldalán, a hol megmondja, hogy melyek egyenjogúak a gimnáziumokkal és reáliskolákkal. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Azok pláne kilencz osztályt végeznek! Várady Károly: Ez is kilenezet végzett, azt senki el nem tagadhatja, mert hat polgárit és három középiskolát végzett. A miniszter ur,... (Felkiáltások jobbfelöl: A képviselő v/r!) Igen, a t. képviselő ur azzal akar érvelni, hogy mert az 1889: VI. t.-czikk 25. §-ának a. és b. pontja nem említi fel az egyenjogúságot, azért nem lenne helyén. Nem igy van, mert a mint kimutattam, a megelőző jogrendszerek bizonyítják, hogy az önkéntességnek mindig alapelve volt az egyenjogúság és ezt mutatja a véderő-utasitás is, a melyben világosan benne van, hogy az 1889: YI. t.-cz. 25. §-a a. és b. pontjában vannak egyenjogú tanintézetek, csak oda konkludál egész helytelenül, a mi egyszersmind teljesen értelmetlen is, hogy az egyenjogúság nem egyenlő egyenjogúság, hanem egyenlőtlen egyenjogúság, t. i. van egyenjogúság márcziusig és van egyenjogúság októberig. Ennek nincs értelme, mert ha egy gimnáziummal valamely középiskola egyenjogú, akkor nem lehet ugy kontra distingválni, hogy az egyenjogú márcziusig vagy októberig, hanem ugy, hogy egyenjogú mindaddig, mig be kell rukkolni. Ez a fiatal ember pedig készen volt a tanulmányaMal, mikor be kellett rukkolnia. A miniszter urnak, tíZäZ a/ képviselő urnak igazsága van, mert ő f május 5-én, kedden. puskázni akar az 1889-diki törvény indokolásából. Ott mond valamit az indokolás, de erre az esetre az nem alkalmazható, mert az azt mondja, hogy azoknak, a kik négyéves tanfolyamot végeznek, ezt a kedvezményt nem adja meg. Az 1868 : XXXVIII. törvényezikk állapit ja meg, hogy a polgári iskolának hat tanfolyama van. Pedig a törvény indokolása azt mondja, hogy ott, a hol a tanfolyam négy esztendő; ám de itt nem négy esztendő, hanem hat esztendő a tanfolyam. Nincs tehát a legkisebb ok és adat, melyre a volt miniszter ur válaszát alapithatja, mert az indokolás semmi tekintetben nem ad neki igazat, AnnyMal kevésbbé helyes előadása, mert, a mint emiitettem, a 89-iki törvénynek indokolása is világosan megmondja, hogy ott, a hol hat év a tanfolyam. Megjegyzem, hogy a mint értesültem, a minisztertanács határozott e tekintetben, hogy a polgári iskola magában egyenjogusitottnak mondassák ki, mert ez is középiskola, bár hat osztályú, s ezzel megáll az illető önkéntességi joga. De mindezektől eltekintve, teljesen hóhérmunka, hogy valakit lebunkózzon a katonaság, mikor az illető azt a középműveltséget, melyet a törvény megkíván, megszerezte. A szülő hogy gondolkozik ? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A szülő alkalmazkodik a törvényhez; punktum! Várady Károly: Nincs igazsága; ha tetszik, újból ismétlem. A szülő azt mondja: négy osztály után végez a fiu öt polgárit, azután elmegy, hogy berukkoljon, hogy a két évet ne töltse hiába, hanem folytathassa pályáját; de ha a volt miniszter urnak igaza lenne is, azért a szülői tévedésért senkit nem lehet büntetni, de ezt a téves felfogást ki nem hirdette sem a vallásügyi miniszter ur, sem önök. A fiuk vakon mennek, és tanulnak ott, a nélkül, hogy tudnák, hogy ilyen felfogással fognak találkozni. Csak egyet jegyzek még meg, s ezzel befejezem előadásomat. (Helyeslés a jobboldalon.) Én ebben tendencziát látok, még pedig azt, hogy a magyar iparos- és kereskedő-osztályt lefogják három esztendőre, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy Magyarországot tovább szipolyozhassák. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez okból én nem veszem tudomásul a képviselő ur válaszát. (Helyeslés a szélsöbaloldálon.) Elnök: Húsz képviselő a házszabályok 229. §-a értelmében névszerinti szavazást kért, s egyúttal ugyanezen szakasz 2. bekezdése értelmében ezen névszerinti szavazásnak holnapra való halasztását . . , Széll Kálmán miniszterelnök: Isten éltesse! Elnök: . . . s igy a holnapi ülésre megállapított napirend első tárgya lesz a névszerinti szavazás ezen kérdésben. Most a honvédelmi miniszter ur kMan válaszolni Gabányi Miklós képviselő urnak. (Felkiáltások a szélsöbaloldálon : Holnap ! Holnap!)