Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-262

184 262. országos ülés 1903 május 5-én, kedden. magyarázandó. A közjog terén preczedens a törvény ellenére, ellentétes törvényes gyakorlat ki nem fejlődhetik; mert a közjog terén mód­jában áll a törvényhozásnak a szükségtelennek, helytelennek vélt, a viszonyok következtében al­kalmatlannak bizonyult törvényeket hatályon kMül helyezni és azok helyett ujakat alkotni. Mindaddig pedig, mig a törvényhozó testület uj törvényeket, uj szabályokat fel nem állit, addig a régi szabályokat feltétlenül respektálni kell a közjog terén, és azok semmiféle preczedensnek és szokások következtében hatályukat nem veszt­hetik. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Preczedensre tehát a t. miniszterelnök ur nem is hMatkozhatik a jelen esetben, mert váj­jon többszörös volt-e a kormánynak az az eljá­rása, hogy hasonló esetekben intézkedéseket tett törvényen kMül és vájjon ez intézkedéseknek el­bírálását többször kérte-e a háztól és így több­ször kérte-e a felmentés megadását? Történt-e ez már több izben? Nem, csak egy izben tör­tént, a Bánffy-kormány alatt. De ennek is mi lett a következése? Belebukott a Bánffy-kor­mány, (Ugy van! a szélsobaloldálon.) Belebukott azért, mert a törvénynyel nyilt ellentétbe he­lyezte magát és azonkívül hiányzott eljárásából egy, mely nemcsak a magánjogi szokásnak, hanem a közjogi szokásnak is tulajdonsága kell, hogy legyen, hiányzott belőle a Ivorál. (Ugy van! a szélsöbalodalon.) Azt mondhatja a t. túloldal és a t. kor­mány, hogy nincs a törvényekben erre vonat­kozó tiltó rendelkezés. De kell-e, hogy tiltó rendelkezés legyen a törvényekben ? Vájjon gon­dolhattak-e azok a nagy alkotók, a kik Magyar­országon a parlamentarizmust, a felelős kormány mellett működő népképviseleti rendszert meg­teremtették, gondolhattak-e az alkotás lángoló hevében arra az eshetőségre, hogy Magyar­országon — még pedig igen rövid idő alatt — akad kormány, a mely magát az alkotmányos­ság, a népképviselet és a kormány-felelőség rendszerén túlteszi, (Igaz! Ugy van! a bal­és a szélsobaloldálon.) és alkotmányszegést kö­vetvén el, pátensekkel, vagy azokat pótló jelen­tésekkel és ilyen skripturákkal akarja helyette­síteni a törvényes kormányzás módját? Gondol­hattak-e azok a nagy jogalkotók az ilyen esély bekövetkezésére ? A spártai törvényhozás nem intézkedett annak idején arról, hogy mily bün­tetés érje az apagyilkost, mert fel sem akarta tételezni a spártai erkölcsök mellett, hogy va­laki apagyilkosságra képes lehetne. Az 1848-iki idők nagy törvényhozói sem gondoltak arra, hogy akadni fognak a magyar alaptörvények, alkotmányjogi törvények oly hűtlen sáfárjai, a kik alkotmányszegésre is képesek lesznek, (Igaz! Ugy van! a hal- és a szélsobaloldálon.) Nem a mi törvényünk hézagos, t. ház ! (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldálon.) Kálmán király törvénye is kimondta, de strigis, quae non sünt, nulla fiat quaestio : említés se tétes­sék a boszorkányokról, a kik nincsenek. Miért festette volna az ifjú szabadság fiatal tavaszán, miért festette volna maga elé a törvényhozás azt a sötét képet, a mely jelenleg elébünk tárul? Miért hozott volna intézkedést oly ese­tekről, oly dolgokról, a melyek elkövetkezését, mondom, abban a hazafias lelkesedésben még csak elgondolni, elképzelni sem lehetett? (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldálon.) De ha preczedens volna is a Bánffy idejé­ben e házban végbement esemény, a melyre a t. miniszterelnök ur hMatkozott, akkor is bárki más hMatkozhatott volna arra, de vájjon hMat­kozhatott-e rá épen a t. miniszterelnök ur, a ki a jog, törvény és igazság jelszavával lépett a kormányzás hajójára, kinek a létalapot a kor­mányzathoz épen az a törekvése, az az elhatá­rozása adta meg, hogy ő a törvénytelenség ör­vényéből Magyarország kormányának és a ma­gyar alkotmánynak sülyedező hajóját ki fogja szabadítani! (Igaz! ügy van! a bal- és a szélső­baloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Nlukits Simon : Visszavezette: ex-lexben szü­letett, ott hal meg. (Zaj. Felkiáltások a szélső­baloldalon : Ex-lex !) Pozsgay Miklós: Csak szappanbuborék volt! Három szép golyó repült a levegőbe és eltűnt! Gabányi Miklős: Ex-lex-miniszterelnök ur! Benedek János: T. képviselőház! Mikor a t. miniszterelnök ur e jelentéseket előterjesztette, nem készült arra, hogy mi fog e jelentések nyomán bekövetkezni? A beterjesztés alkalmá­val arra kérte a házat, hogy a jelentések ki­nyomassanak, a ház tagjai közt szétosztassanak, és az indemnity tárgyalásával kapcsolatosan tűzessenek napirendre. Látván az ellenzést, a mely indítványa nyomán keletkezett, magáévá tévén Barta Ödön t. képviselőtársam indítványát, azzal lépett a ház elé, hogy majd az indemnity tárgyalása után vétessenek elő a jelentések és akkor tűzessenek ki. Mikor látta, hogy még ez sem képes a háborgó hullámokat lecsendesíteni, olyképen vélte a jelentéseket keresztülvinni a ház tárgyalásain, oly módon képzelte, hogy ezt a legújabban született csemetét meg fogja men­teni a parlamenti zMatarnak romboló erejétől, hogy azt mondta a múlt ülésen: jól van, ő nem kívánja most már a határozatot még az iránt sem, hogy kinyomassák, ő egyáltalában nem kíván semmit sem. Hát ha nem kMan semmit sem, mit kMan akkor mégis ? (Derültség a szélso­baloldálon.) Miért terjesztette a ház elé? Meg­felelt erre is az igen t. miniszterelnök ur, s azt mondta, hogy miután a beállott felhatalmazás nélküli helyzet következtében szükség volt bizo­nyos intézkedéseket tenni, ő megtette ezeket az intézkedéseket és ezen jelentésben ezekről kí­vánta tájékoztatni a házat. Ha az volt a t. miniszterelnök ur czélja, hogy csak egyszerű jelentést tegyen ... Széll Kálmán miniszterelnök: És hogy annak

Next

/
Thumbnails
Contents