Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-260

260. országos ülés 1903 követte báró Bánffy Dezső miniszterelnök példáját, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ő a törvényre, jogra és igazságra hMatkozik, azt mondja, hogy a felelőséget senkMel nem kívánja megosztani; mégis mit látunk, t. képviselőház ? Teljesen azonos jelentést nyújtott be a t, házhoz, mint az akkori miniszterelnök. De ha az ellenzék őt ugyanazon bánásmódban, ugyanazon bírálatban, ugyanazon ellenszegülésben részesiti, mint az akkori miniszterelnököt, akkor a t. miniszterelnök ur érzékenykedik, akkor hMatkozik személyes érdemeire és hMatkozik egyéni múltjára. (Ugy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Azt látom, hogy ezek a jelentések, akár a t. kormánynak jelentését, akár az állami számvevőszéknek jelentését tekintem, homlokegyenest beleütköznek a mi alkotmányjogunkba, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) különösen az állami számvevőszéknek jelentése. Már pedig mi ellen kell nekünk küzdenünk? Nekünk nemcsak ezen jelentés tárgyaihatása ellen kell küzdenünk, nemcsak elvileg nyomban ellene kell szegülnünk annak, hogy ez a jelentés itt tárgyaltassék, hanem küzdenünk kell azon felfogás ellen, mintha a közjogi téren a jogfosztásnak, vagy a jogtalanságnak, vagy a jognélküliségnek preczedeneziája volna. Küzdenünk kell azon felfogás ellen, mintha a t. miniszterelnök ur az alkotmányjog terén preczedensekre hMatkozhatnék, vagy olyan veszedelmes preczedenst alkothatna, mint a milyennek jelenleg tanúi vagyunk. (Ugy van! ügy van! a szélscbaloldalon.) Pozsgay Miklős: Ha nem vonja vissza, megetetjük vele! Polónyi Géza : Ugy van ! Le fogja nyelni ezt a jelentést! Visontai Soma: Itt előttünk több indítvány fekszik. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik indítvány, (Halljuk! Halljuk!) a melyet Polónyi Géza és Holló Lajos t. képviselőtársaink terjesztettek be, azt kívánja, hogy még csak elvileg se járuljunk ahhoz . . . Polónyi Géza: Kinyomatni sem szabad! Visontai Soma: . . . hogy ezek a jelentések tárgyaltassanak. (Helyeslés a baloldalon.) Hiszen természetes, hogy Polónyi Géza és Holló Lajosnak álláspontja helyes. Miért? Mert engedelmet kérek, ha én az egyik kezemmel megfosztom a t. kormányt attól, hogy tovább kormányozhasson, ha én az ország érdekében látom azt, hogy az indemnity-javaslat tárgyalásának befejezését minden erővel gátlom és megakadályozzam. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) akkor csak nem fogok a másik kezemmel, mintegy megkerülve, kijátszva az alkotmányos törvényt, módot adni neki arra, hogy jelentésekkel dolgozzék. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Ez az! Nagy zaj.) És nem fogom követni pl. Barta Ödön t. képviselőtársam példáját, a ki azt mondja itt az ő indítványában . . . május 2-án, szombaton. 143 Zboray Miklós: Nem volt ez kompromiszszurn ? Visontai Soma (olvassa): Lehet azt tanácsolni, hogy »soha« és Polónyi Géza igen t. képviselőtársunk is jól tudja, hogy ily terminológia nem járja az alkotmányban, de — azt mondja a végén — akkor tárgyaltassék ez a jelentés, a mikor a felmentésről lesz szó, tehát nem is a vád alá helyezésről, hanem felmentésről. (Ugy van! Ugy van! bal felől.) Lehetséges, t. képviselőház, hogy egyik kezemmel megvonom a megélhetésének lehetőségét, a másikkal pedig: szurrogátumokkal, alkotmánysértésekkel, jelentések elvi elfogadásával módot adok mégis, hogy ő kibújjon a felelőség alól? Hiszen akkor ez, t. ház, kétszínű játék, (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) arra számítva, hogy az egyik állásfoglalásommal, a nemzeti jogok hangoztatásával népszerűségre teszek szert a nemzettel szemben, a másik állásfoglalásommal pedig hozzásimuljak a hatalomhoz és megkönnyitsem a hatalomnak fenmaradását. (Elénk tetszés és taps a néppéirton. Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon. Mozgás a szélsobaloldalon.) Rakovszky István: Őszinte szó! Visontai Soma: Én, t. képviselőház, kétszínű játékhoz hozzá nem járulok. (Elénk helyeslés a néppárton. Zaj.) Ha én ehhez kezet nyújtanék, akkor — engedelmet kérek, hogy egy tréfás hasonlattal éljek — ugy járnék, mint a közönség azzal a bizonyos hires koplaló müvészszel, SuccMal. (Tetszés és derültség a néppárton és a szélsobaloldalon. Mozgás a szélsobaloldalon.) T. i. a t. miniszterelnök ur azt mondta, hogy ő minden felelőséget magára vállal, mint a koplaló művész, a ki azt mondja, hogy ő háromnégy hónapig is kiállja minden táplálék nélkül. (Tetszés és derültség a néppárton és a szélsobaloldalon.) Mi azután oda állítunk melléje — ez az ellenzék szerejilése — ellenőrző orvosokat. És mi sült ki Succinál, a hires koplaló művésznél? Mindennap soványabb lett, de nem halt bele, mert az ellenőrző orvosok mindennap^ egy tojást adtak neki. a melyből táplálkozott. (Elénk derültség a néppárton és a szélsobaloldalon. Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon és jobbról.) Rakovszky István: Barta Ödön adott tojást ! (Derültség a néppárton.) Polónyi Géza: Csakhogy záptojást! Visontai Soma: Igaz, t. ház, az is kisült Succinál ... Rakovszky István: Mi sült ki ? (Élénk derültség a nép-párton.) Visontai Soma: . . . . miután látták, hogy lefogyott ugyan a szegény koplaló művész, de élve maradt, hogy tulajdonképen maga az ellenőrző orvos volt az impresszárió, és a mi bevétele volt Succinak, az mind az ellenőrző orvos zsebébe ment. (Tetszés a néppárton. Mozgás a szélsobaloldalon és a jobboldalon.) Ennek a hasonlatnak, mondom, csak azt a részét kívánom alkalmazni, a melyből kitűnik,