Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-258

258. országos ülés 1V03 április 3Ö-án, csütörtökön. 105 Lengyel Zoltán: T. ház! En egyáltalában nem térek ki erre az inczidensre, a mit a szabadelvű párt nagyon sok tagja jónak lát velem szemben elkövetni, azt reábízom lelkiismeretükre. Legyenek nyugodtak, engem az utamból sem a közönyösség, sem támadások^ eltéríteni nem fognak. (Folytonos zaj jobbról.) Épen azért most már el fogom mondani azt, a mit el akartam mondani. A t. miniszterelnök ur jónak látta és helyesnek találta elődjének indokolását, a hasonló esetre alkalmazni és azt a maga védelmére elmondani. Széll Kálmán miniszterelnök: Arról nem tudok semmit! Lengyel Zoltán: Én csak egy, e helyről elmondott, ugyancsak hasonló helyzetben elhangzott másik nyilatkozatot fogok magamé gyanánt előadni és ezzel fogom a magam állásfoglalását indokolni. Széll Kálmán miniszterelnök: A kiindulási pont ugyanaz lehetett, mert nem is lehet más. Lengyel Zoltán: Annakidején az egész ellenzék egyértelmüleg tapssal és éljenzéssel helyeselte ezt a nyilatkozatot. Azért is olvasom fel. mert szükségesnek és érdemesnek találom, hogy e beszéd ismételten a ház naplójába szószerint felvétessék és megörökíttessék. 1898 deczember 30-án (Zaj.) — méltóztassék elvégezni, majd aztán folytatom. — 1898 deczember 30-án ugyancsak hasonló helyzetben az ellenzéki padokról Szentiványi Árpád t. képviselő ur, a szabadelvű párt mostani alelnöke, beszédet tartott. Ezt a beszédet a magam részéről szóról-szóra fel fogom olvasni. Szószerint magamévá teszem: sem el nem veszek belőle semmit, sem hozzá nem adok semmit. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Ez napirend?! Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Igen, ez napirend!) Bolgár Ferencz: Hát ez napirend ? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Igen!) Ebédelni is kell! Menjünk inkább ebédelni! (Zaj.) Elnök (csenget); Csendet kérek! (Zaj.) Pozsgay Miklós: Hát mindig a jőllakásra gondolnak! ? Elnök : Csendet kérek, minden oldalon ! Kubik Béla: Csak az abrak érdekli őket! (Zaj a jobboldalon és a középen.) Az ily viezczekre csak kell felelni! Elnök: Sem viczczeket csinálni, sem azokra felelni nem szükséges! Kubik Béla : De felelni kell! Bakonyi Samu: Ezt a keserű labdacsot be kell venni még ebéd előtt! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kereket, ház! Lengyel Zoltán: Szentiványi Árpád képviselő ur beszéde igy hangzott (olvassa): »T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn kijelentem, hogy Kossuth Ferencz t. képviselőtársam szavait egész terjedelmében a magamévá teszem, azokhoz hozzájárulok, (Élénk KÉPYH. NAPLÓ. 1901 1906. XV. KÖTET. helyeslés balfelől.) kötelességem a múlt beszédemben elmondottakra reflektálni. A múltkor tagadtam azt, hogy itt obstrukezió van, tagadom most is. (Derültség jobbfelől.) Eddig nem volt. (Zajos ellenmondások jobbfelől. Ügy van! Ugy van! bal felöl.)« (Derültség a szélsöbaloldalon-) »Már akkor is megmondottam, hogy ha lesz obstrukezió, vagyok olyan őszinte ember, hogy azt meg fogom vallani. Igenis most kimondom, hogy van obstrukezió, mMel az urak ráléptek a törvénytelen állapotra, minthogy az urak semmibe sem veszik az alkotmányt, nekünk kötelességünk az obstrukezió terére lépni. (Hosszantartó zajos éljenzés és élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.)« (Ugy van! a szélsőbaloldalon! Felkiáltások: Nekünk is!) »Én kijelentettem, nem ugyan a párt nevében, mert erre még felhatalmazva nem vagyok, de a magam nevében, hogy én ezen áldozat meghozatalának, — mert ez nekem áldozat — itt felajánlom magamat, ha van, a ki követ, igéretemet beváltom. (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.)« (Elénk tetszés és éljenzés a szélsöbaloldalon.) Szentiványi Árpád : Az más volt! Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Pozsgay Miklós: Csak olyan szentMánéji álom volt. Elnök: Szentiványi Árpád képviselő ur kMan szólani; ő az utolsó szónok, a ki a napirendhez szólhat. Szentiványi Árpád: Személyes kérdésben kérek szót ! Rákosi Viktor : Félreértett régebbi beszédeinek helyreigazítására kér szót. (Derültség.) Szentiványi Árpád : Ne méltóztassanak tanácsot adni senkinek, csak akkor, mikor kérnek, mert a kitől tanácsot nem kérnek, jobb, ha hallgat, mert esetleg bizonyos példára hMatkozhatik az ember. (Tetszés jobbfelől.) Én nem azért szólalok fel, hogy megtagadjam, a mit akkor mondtam, mert azt beismerem; de méltóztassanak elhinni, a különbség nagy. (Igaz! Ugy van! jobbfelől) Ha azokat a beszédeket, a melyek akkor mondattak, szintén el méltóztatnak olvasni, akkor meg fogják látni, (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljak! jobb felől.) hogy akkor az exlexet az idézte elő, hogy az a kormány ugy viselkedett, hogy az az obstrukezió indokolt volt. Ma azonban egy olyan kormány vezeti az_ ügyeket, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Éljen a kormány!) a melyről az egyik ellenzék vezérfértia azt mondta, hogy 67 óta ilyen tisztességesen eljáró kormány nem volt , . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) . . . Engedelmet, én meghallgattam az urakat, meg fogom hallgatni jövőre is, akármit mondjanak, mert nem tud senki olyant mondani a mostani beszédek után, hogy én meg ne hallgassam, de annyit talán megérdemlek, hogy, ha reám hMatkoznak, meg is hallgassanak. (Ugy van ' jobbfelöl.) Most olyan korH