Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-258

258. országos ülés 1903 április 30-án, csütörtökön. 103 Kubik Béla : Péchy Tamás is kilépett annak idején! (Zaj a jobboldalon.) Pressziót akartak rá gyakorolni! (Zaj a jobboldalon. Hulljuk! Halljuk! a szelsobaloldalon.) Elnök: Csendet kérek ! Tessék Rátkay kép­viselő urat végighallgatni! Rátkay László : T. képviselőház ! Olyan idők is jöhetnek, hogy a királynak nem lesz máskép módja érintkezni a nemzettel, mint a törvény­hozó gyűlés, illetve annak elnökével. Széll Kálmán miniszterelnök: Minket agyon­ütnek ! (Derültség a jobboldalon. Halljuk! Hall­juk! a szelsobaloldalon.) Várady Károly: Már agyon vannak ütve! (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Makkal Zsigmond: Dobja oda a csengőt! (Elénk tetszés a szelsobaloldalon. Zaj a jobb­oldalon.) Elnök: Méltóztassanak a képviselő ur minden szavát meghallgatni. Engem különösen érdekel­nek ezek a fejtegetések. Méltóztassanak őt nyu­godtan meghallgatni. (Halljak! Halljuk! a szelsobaloldalon.) Rátkay László: Kérésem tehát oda terjed a t. elnök úrhoz, a kinek személye iránt teljes bizalommal viseltetem, hogy azon eszményekhez híven, a melyeket az 1901-ik év október 3lik napján elnöki beszédéhen hangoztatott — s illetőleg ezen beköszöntő beszédéhez hMen, a melyben az igen t. elnök ur már jelezte azon eszményi magaslatot, a melyet neki elfoglalnia kell, jelezte azt az érintetlen pontot, a melyet az elnöknek, különösen politikai zavarok idején meg kell találnia . . . Bartha Miklós: Meg is találta! Rátkay László: . . . azokhoz hMen méltóz­tassék az elnök urnak ezekben a napokban. míg a törvényes, rendes helyzet a kormányra nézve elő nem áll. A szabacUvü párt klubjából kilépni! (Elénk felkiáltások jobbfelöl: Nagyszerű eszme! Hát ez a napirendhez való felszólalás? Nagy zaj. Elnök csenget.) A tanácskozási sorrendre nézve, t. képvi­selőház, a napirendre nézve ismételten azt aján­lom, hogy mindaddig, a míg ilyen kormány kinevezve nincs, a mi szerintem pár nap múlva meglesz,a háza tárgyalásait fiiggeszsze fel. (Fel­kiáltások jobbfelöl: Hiszen van kormány! Nem mondott le! Halljuk az elnököt!) Elnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az épen most elhangzott beszédre, azért, mert annak egyrésze egyenesen én hozzám volt intézve, — de egyéb indokokból is, — meg­jegyzést kell tennem. (Halljuk! Halljuk!) Először megjegyzést kell tennem, — mert ez a háznak tanácskozási rendjére is tartozik, — a képviselő urnak arra az állítására, hogy holnaptól kezdve, a mennyiben addig a kor­mány le nem mondana és uj kormány nem neveztetnék ki, nincs felelős kormánya az ország­nak. (Derültség jobbról. Zaj a szelsobaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Felelősebb ezután! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ha nem alkotmányos, nem lehet felelős!) Alkotmányos is, törvényes is! (Helyeslés jobbról.) Várady Károly: És erőszakos is! (Felkiál­tások : Halljuk az elnököt!) Elnök : Ez a tétel alkotmányjogilag nem állja meg a helyét, (Ugy van.' Ugy van! jobb­ról és a közelien.) és nekem a parlamentáris kormányzat szempontjából ebben a pillanatban talán kétszeresen kötelességem ez elleti a felfogás ellen tiltakozni, (Elénk helyeslés és tetszés jobb­ról és a középen.) a mely következményeiben alkalmas volna arra, hogy azoknak a férfiak­nak, a kikre épen ezekben a napokban két­szeres és szigorúan érvényesítendő felelőség há­rul, felelőségét meggyengitse. (Hosszantartó élénk tetszés, éljenzés és taps a, jobboldalon és a középen.) Ez az első megjegyzésem, a melyet, mint mondottam, tennem kellett. (Egy hang a szel­sobaloldalon : Az elnök ne politizáljon!) Bocsá­natot kérek, én nem politizálok, hanem ennek az állásnak a kötelességeihez tartozó jogot gya­korlok, (Ugy van! Ugy van! jobbról és a kö­zépen.) és mindenki, a ki itt ülni fog, ha méltó akar lenni erre az állásra, gyakorolni fogja: hogy necsak ridegen és szárazon a ház­szabályokat alkalmazza, hanem akkor, ha al­kotmányunkra veszélyes valamely tétel itt meg­nyilvánul, arra megjegyzést tegyen. (Hosszan­tartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon és a középen. Helyeslés a szelsobal­oldalon.) Bartha Miklós: Igaza van! Elnök: És tettem ezt — méltóztatnak em­lékezni — akkor, a midőn pl. egy képviselő ur azt hozta fel még a régi házban, hogy a vá­lasztások szabadságának és tisztaságának meg­őrzése ő Felségének kegyelmi ténye volt. Hát nem volt-e jogom és kötelességem akkor erről a helyről azt mondani, (Ugy van! (Ugy van !) hogy alkotmányunk szerint a választások szabadságá­nak megőrzése nem kegyelmi tény. hanem alkot­mányos kötelesség? (Igaz! Ugy van! Elénk tet­szés minden oldalon. Weszelovszky Ferencz ta­gadólag int és közbeszól. Nagy zaj és mozgás. Zajos felkiáltások jobbról: Ki vele! Hogy mer igy beszélni? Mit akar? Nagy zaj.) A mi pedig a képviselő urnak egyenesen hozzám intézett azt a felhívását illeti, hogy lép­jek ki abból a politikai pártklubból, a melynek tagja vagyok, a mit ő azzal okol meg, hogy kü­lönösen ezekben a nehéz pillanatokban az elnöki széken oly férfiúnak kell ülnie, a kihez politikai befolyásolás lehetőségének még csak gyanúja se férhessen, erre válaszom a következő: (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Nem csak nehéz időkben, hanem minden időben az elnöki széken ülő fér-

Next

/
Thumbnails
Contents