Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-258
258. országos ülés 1903 jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Nincs ez sehol a világon! Pozsgay Miklós: Már nemcsak törvényhozók vagyunk, de becsületbíróság is! Elnök (csenget): Napirenden lenne még a honvédelmi miniszter ur válasza Várady Károly képviselő ur interpellácziójára. DB minthogy az idő már nagyon előrehaladt, a napirend megállapításáról kellene szólni. Azt hiszem, az érdekeltek, a miniszter ur és az illető képviselő ur, beleegyeznek abba, hogy a válasz a mai ülésről más ülésre halasztassék. (Félkiáltások a szélsőhaloldalon : Holnap ') Kérem, ha egyszer lemarad a mai ülésről, az illető miniszter ur dolga, hogy 2é órával előbb jelentse be, mikor akar válaszolni, a 30 napi határidő korlátain belül. T. ház! A holnap délelőtt tiz órakor kezdődő ülés (Halljuk! Halljuk!) napirendjére kitüzetni javaslom: az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902. évi XXM. t.-cz. hatályának az 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatását. (Helyeslés.) Kossuth Ferencz képviselő ur kMan szólani. Kossuth Ferencz: T. ház! (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk! Helyre! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A holnapi ülés napirendjének megállapításáról van szó. Mindnyájan tudjuk, hogy holnap lesz az első nap, a midőn az ország, ha nem segítünk a nemzetre nehezedő szerencsétlenségen, (Felkiáltások a jobboldalon: Már késő!) törvényen kMüli állapotba jut. (Mozgás és zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kossuth Ferencz: Azt nem hihetem, hogy a törvényen kMüli állapotba jutó ország ne érdeklődnék az iránt, hogy mi fog történni vele; és azt sem hihetem, hogy ez az országgyűlés azzal megelégedhessék, hogy, mintha naprólnapra éldegélne, napról-napra határozza csak meg a teendőit. Azért hiszem, hogy eljött annak ideje, hogy az igen t. miniszterelnök ur határozottan nyilvánítsa ki szándékát a legközelebbi nehéz időkben a parlamenti tárgyalások vezetésére vonatkozólag. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) Holnap átlépünk azon a határon, amelyen, ha túljutottunk, többé visszalépés nincs; a jelen perczet tehát ünnepélyes percznek tekintem. Azt hiszem, senki kétségbe nem fogja vonni azt, hogy őszintén, szívből beszélek, midőn azt mondom, hogy aggódom édes hazám sorsa felett. (Felkiáltások jobb felöl: Mi is !) Egész parlamenti életem itt Magyarországon azt bizonyítja, hogy senki jóhiszeműségében, senki hazafiságában nem kételkedem soha. Ma sem akarok kételkedni a t. túloldal hazafiságában, de épen azért, mert nem akarok ebben kételkedni, még ebben az utolsó perczben sem, azért kérdem a t. túloldalt, valóban meg akarnak-e tagadni a parlamenttől minden hasznos munkát, (Felkiáltások jobb felöl: Mi? Nagy zaj.) meg akarőprilís 30-ihi, csütörtökön. 99 j nak-e tagadni az országtól minden hasznos alkotást, (Nagy zaj.) meg akarnak-e tagadni a néptől munkát és kenyeret, hacsak előbb pénzt és vért, több pénzt és vért nem ad ez a kimerült ország? (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Kérdem attól a többségtől, a melynek hazafiságában nem kételkedtem soha, hogy helyes-e az, ha magyar honfiaktól épen most, a legiosszabb perczben, midőn az ország legszegényebb, midőn ki van merítve az által a bizonytalanság által, a mely a közgazdasági téren évek óta tart, épen most követeltessék a rjénz- és véradó emelése; és ha ezt az ország nem adja meg, akkor szűnjék meg a törvény uralma, törjön meg az alkotmány, veszszen minden? csak egy ne: a többség akarata? (Taps a szélsőbaloldalon.) Vegyük ki a nép szájából azt a kenyeret, melyet a t. földmMelésügyi miniszter ur, a kit mindnyájan tisztelünk, meszsziről mutogatott a népnek tegnapi beszédében, de e kenyér csak akkor a népé, ha szuronyok között nyúl érte? (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Az egész ház tudja, hogy én soha senkit e házban bántani és megbántani nem akarok, de kell, hogy kijelentsem, hogy az a meggyőződésem, hogy ugy viselkedik a tisztelt többség, mintha minden más érzék kihalt volna belőle, mint a makacsság. (Igaz! Ugy van! szélsőbáloldalon. Zaj jobbfelöl.) Ez a párt, t. ház, kész mindüz t szavazás alá bocsátani, a mit a törvény kMan és a mi az országra nézve szükséges. Ez a párt jól tudja azt, hogy ujonezok is szükségesek az országnak, de senki a túloldalon nem magyarázta meg, hogy miért szükséges az ujonczemelés most, épen most, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) s ha azt most meg nem adjuk, törjön össze az alkotmány és veszszen az ország. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) T. uraim, hazafias aggodalmamnak adtam kifejezést; részemről mindent elkövettem, hogy a mai nap be ne következzék (Zaj és ellenmondás a jobboldalon.) és épen ezért azok közé tartozom, kik felemelt fővel mondhatják, hogy a felelőség nem engem terhel és nem azt a pártot, melynek élén állok; mert e párt lojálisán felajánlotta a békés és törvényes megegyezést. (Zajos helyeslés a szélsöbaloldalon. Elénk ellenmondás a jobboldalon.) A felelőséget tehát önökre hárítom. (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps a szélsöbaloldalon. Nagy zaj a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljak!) Annak a percznek komolyságát, a melyre Kossuth Ferencz t. képviselőtársam figyelmeztetett, higyje meg nekem a t. ház, átérzem én a maga egész terjedelmében és talán jobban, mint bárki más ebben a házban, mert véletlenül én állok itt ezen nehéz helyzetnek a csúcsán. (Ugy van! jobbfelöl.) Számoltam magammal és elmondtam pár nappal 13*
