Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-255
4 255. országos ülés 1903 április 27-én, hétfőn. lem tulajdoníttassák, a mely sem az én felfogásommal, sem ennek a pártnak álláspontjával egyáltalában nem egyezik. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Én nem adok semmit arra, hogy valaki az én beszélgetésemre vagy az én hírlapi czikkemre mit mond, de az ellen tiltakoznom kell, hogy annak értelme félremagyaráztassék és annak olyan jelleg imputáltassék, a mely annak czélja egyáltalában nem volt. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Hát, t. ház, mi a mi álláspontunk ? A mi álláspontunk a katonai javaslatokkal szemben mindig az volt és az ma is, hogy miután a többség akarata nem harmonizál a nemzet akaratával, ez iránt a nemzetet kell megkérdeznünk, (Ellenmondás a jobboldalon.) óhajtja-e az ujonczlétszám felemelését, igen vagy nem? A nemzeti akarat megnyilatkozása sokféle jelenségben fekszik már előttünk, de sem a kormány, sem a többség azokat a nemzeti akarat megnyilvánitásának nem tekinti. Ilyenek első sorban azok a feliratok, a melyek a törvényhatóságok részéről jöttek, de nemcsak a törvényhatóságok, hanem egyes községek részéről is; százakra megy azon községek száma, a melyek a katonai javaslatok ellen ide a képviselőházhoz fölírtak; mindezt azonban a nemzeti akarat megnyilatkozásának a többség nem ismeri el. Ilyenek másodsorban azok a népgyűlések, a melyek szerte az országban tartatnak, és a melyeket a választópolgárok mindenütt pártkülönbség nélkül hMnak össze. Arról természetesen nem tehetünk, ha a többséghez tartozó bizonyos kevesek nem jelennek meg azokon a népgyűléseken, de kétségtelen mégis, hogy azok a népgyűlések a nemzeti akarat kifejezését képezik, állásfoglalásaik pedig föliratok alakjában tudomására jutnak a képviselőháznak. A nemzeti akaratnak szintén ilyen megnyilatkozása azok a tömeges felrándulások és küldöttségek, a melyek, ha egyébről nem, a magyar nemzet lelkének megszólalásáról tesznek lelkes tanúbizonyságot- (Tetszés a, szélsöbcäoldalon.) Ha tehát a t. többség mindezt nem tekinti a nemzeti akarat megnyilatkozásának, akkor mi a legfőbb nemzeti akarathoz appellálunk; azonban ennek eszköze és megnyilatkozása semmi más nem lehet, mint az országgyűlés feloszlatása. Ámde az uj választásoknak, t. képviselőház, előfeltételei is vannak, azok az előfeltételek, a melyek a mi pártunk elveit képezik, s egyedüli biztositéka, hogy egy nemzet olykép nyilatkozhassak meg tisztán, szabadon, hogy az a megnyilatkozás félremagyarázhatatlanul a megtestesült nemzeti akarat legyen. (Ugy van! Vgy van! a szélsőbal-oldalon.) Hogy ez megtörténhessék, nagyon természetesen első sorban szükség van arra v hogy a kerületek helyesen osztassanak be. (Elénlc ellenmondás a jobboldalon.) Szükség van arra, hogy a mostani czenzus szabály oztassék. (Nagy zaj és ellenmondás a jobboldalon. Elnölc csenget.) Hiszen ha a nemzeti akarat megnyilatkozásáról beszélünk, (Zaj. Elnölc csenget.) pedig a nemzeti akarat megnyilvánulását akarják önök is bíróként felhívni: akkor igenis alkalmat és módot kell adni arra, hogy az a nemzeti akarat olyan legyen, melynek valóságát senki kétségbe ne vonja. Es a nemzeti akaratnak ilyen megnyilatkozásához tartozik a függetlenségi és a 48-as párt programmját képező azon törekvés, hogy hozzák be az általános titkos választási jogot és a községenkint való szavazást. (Zaj a jobboldalon. Elnölc csenget.) De, t. képviselőház, a mikor mi, akár a ]3árt, akár én, mint annak tagja, a mi részünkről az országgyűlés feloszlatásáról beszélünk és beszélünk a nemzeti akarathoz való felebbezésről, akkor, azt hiszem, felesleges minduntalan hMatkozni arra, hogy mik foglaltatnak e tekintetben a mi pártunk programmjában és hogy miként látja a mi pártunk tisztán megnyilatkozni a nemzeti akaratot. Hiszen csak nem képzelnek önök sem egy pártot, sem pedig egyes embert olyan naMnak, hogy az országgyűlés feloszlatását biztosítékok nélkül kívánjuk, hogy igy kényelmesen végiggázoljanak minden durva eszközzel a választók jogain és jöjjön be ezen választások folytán egy többség, a mely magát feltolja a nemzeti akarat mindenható kifejezőjének. Igenis, ha szabad, tiszta s befolyás nélküli választások lesznek, akkor én levonom ennek a konzekvencziáját. Azt, hogy ha a többség szabad, igaz, őszinte és becsületes választások utján jött létre, akkor a kisebbség álláspontja erőszakos nem lehet. A mikor tehát ezen egyedül helyes felfogással szemben az én igénytelen kijelentésemet quasi megállapodásként hirdetik, jogosítva vagyok azt magyarázni és kérem, méltóztassék ezt a magyarázatomat szívesen tudomásul venni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Van még egy, egészen rövid kijelentésem. Mondom, igénytelen ember vagyok, de, pártom bizalmából a párt alelnökének állására emeltetvén, nem akarom, hogy oly kijelentések tulajdoníttassanak nekem, a melyek törvénytelenek és a melyek sem pártom felfogásával, sem a magam meggyőződésével nem egyeznek. így imputálták nekem azt is. hogy én helyeseltem volna, ha a kormány az országgyűlés feloszlatását kéri ex-lex idején is. No már alkotmányosan gondolkodó ember ilyen abszurdumot nem mond. Fel sem tételezem a t. miniszterelnök ur részéről, hogy ex-lex idején kérelmezze a koronától az országgyűlés feloszlatását. S a mikor nekem ilyen abszurd, ilyen közjogellenes, ilyen alkotmányellenes kijelentést adtak a számba, én ez ellen a leghatározottabban tiltakozom. (Elénlc Jielyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Következik a napirend: az 1903. év második harmadában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 368, 372) tárgyalásának folytatása.
