Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-240

240. országos ülés 1903 márczius 30-án, hétfőn. m licher 240 Kronen vom 1. October 1902. angefangen und den Leichenkostenbeitrag ein für allemal per 100 Kronen zu erfolgen. Hievon werden Sie im Nachhange zu der hierstelligen Zuschrift No. 139./ E. K. vom 12. Dezember v. J. zur Bebebung Ibrer genannten "Witwenbezüge bei den gedacbten Steueramts in die Kenntniss gesetzt. Der Garde-Haus Haus-kommandant Bálás, General-Major.« Abba a szép gyűjteménybe, a melyben a Smolen Tóni-féle leirat s a Rátkay László t. képviselőtársam által beadott német leirat vannak, abba a gyűjteménybe besorozom ezt is és leteszem a ház asztalára. T báz! Én el akartam mondani, a mint beszédem bevezetésében emiitettem is, nézeteimet e javaslatot benyújtó kormányról és az azt támogató pártról s a fúzióról, mely ezt a gyümölcsöt megtermetté. El akartam mondani a magam őszinte kritikáját a nemzeti pártról; azután a nemzetnek a trónhoz való viszonyáról akartam beszélni, de ebben az idő rövidsége megakadályoz, azt pedig nem tebetem meg, bogy egyes részleteket kiszakítsak abból a nagy halmazból, hogy azokat esetleg félremagyarázásoknak tegyem ki. így tehát befejezem beszédemet, illetőleg megkezdem beszédem befejezését, még pedig azzal, hogy ez a párt ezt a javaslatot nem fogadja el. (Elénh helyeslés. Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Természetes, bogy én sem fogadom el. Ennél azonban továbbmegyek. Ezt a javaslatot, nem keli mondanom, látják önök, mondják is eleget, panaszkodnak is eleget, meg is akadályozzuk minden erővel, hogy törvénynyé legyen. Ebben a mi gondolkozásunkban nem fog fólretériteni a t. túloldal egyik-másik lapjának okvetetlenkedése, térítési szándéka, sőt ijesztgetése sem, de még Sréter t. képviselőtársamnak jó indulata sem, a melylyel a magyar ügyről beszélt. Mert itt nem ijesztgetésről, nem beszédről, itt tettekről legyen már egyszer szó. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Ez a nemzet felült 1526 óta nagyon sokszor a beszélgetésnek és ígérgetésnek, de én azt hiszem, ezúttal már nem fog felülni és nem akar felülni; hanem ezen a mostani helyzeten változtatni óhajt, még pedig nemzeti irányban, a mely a nép terhein könnyít és a mely a hadsereget összeforrasztja a nemzettel, így akarja e nemzetnek jövendőbeli létét megerősíteni; igy akarja a dinasztiát a nemzettel ugy összekötni, hogy örökéletű erőt nyújtson mind a kettőnek. Az összeköttetés útját két irányban keresem. Gróf Andrássy és Tisza urak azt mondják, hogy ellentét van; de nem szabad tovább folytatni, lojálisaknak kell lennünk. Hiszen ezt mondom én is. Lojálisaknak kell lennünk nemcsak felfelé, de lojálisaknak kell lennünk lefelé is. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ha ellentét van, t. ház, akkor azt kétféleképen lehet megszüntetni. Vagy ugy, hogy egymáshoz közeledik a két fél, ha ez lehetséges, vagy ugy, KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XM. KÖTET. hogy egyik a másiknak álláspontját elfogadja. Elsimítani az ellentéteket, ugy, hogy egymás felé közeledjenek, igen bajos, mert mi egy hajszálnyMal sem követelünk többet, mint a mihez jogunk van, és abból nem engedünk. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Hogy olyan legyen a megegyezés, hogy elfogadjunk, hogy megtegyünk mindent, a mit a dinasztia, vagy annak czégére alatt mások akarnak, és eltagadjunk a nemzet jogaiból mindent, ugy megcsinálni az egyetértést, a hogy egy ember akarja és nem ugy, mint 19 millió ember, nem az az út, a melyen e nemzet boldogulását és a trón megszilárdítását el lehet érni. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) És mindazok, a kik az ily javaslatokkal előállanak, nem szolgálják sem a trón, sem a nemzet érdekeit. (Igaz ! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nem szolgálják a trón érdekeit, mert beleviszik oly gonosz politikába, a mely évszázadokon keresztül a dinasztiának mindig romlását okozta, nem szolgálják a nemzet érdekét sem, mert körülállják a trónt, elzárják a szabad vélemény megnyilatkozásának útját, elzárják előle a nemzet feltörő óhajtását, és a maguk véleményét olyannak mondják, jóllehet jókiszemüleg teszik, mintha a nemzet akarata volna, pedig nem az, és ezáltal lehetetlenné teszik, hogy a megegyezés létrejöhessen. Mert, mint egy kinai fal, ugy veszik körül az udvart, kinai fal, a mely elzárja a nemzet szabad véleménynyilvánításának lüktetését és azért, mint ósdi, haszontalan dolgot le kell rombolni e falat. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Szolgalelküséggel nem lehet e megegyezést megcsinálni, csak egyenes utón. Egyenes gerinczczel, felemelt fővel lehet odajutni, ez a magyar természet, és ezen az utón találhatja meg a magyar a boldogulását. Ne higyjék azt, hogy a trónok és dinasztiák mindig csak azt szeretik, mint a kínai udvarnál, hogy földig hajoljon minden ember, vannak pillanatok, mondják, a mikor a világ hatalmasai megundorodnak az őket környező hódolattól és szolgalelküségtől, és ellenmondást óhajtanak, ellenmondást, a mely igazságot tartalmaz, és a mely megtisztítja a közélet levegőjét. Ez az ellenmondás a mi mostani harczunk. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azt mondják önök, hogy forradalmárok vagyunk. (Mozgás és derültség a jobboldalon.) Ebből a sütet kenyérből már elfogyhatott a készlet. Régen él a szabadelvüpárt abból, hogy a függetlenségi pártiakat rebelliseknek mondják. Endrey, Gyula: Még Apponyit is annak mondták! Éveken át élősködtek azon! Lengyel Zoltán: És hogy legyen akkor más világ ott a magaslaton, hogyha önök ilyeneket hirdetnek? Igaza van akkor annak, a ki azt állítja, hogy ha az egész világ púposhátú, hát szörnynek nézik az egyenes termetűt. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azt mondják, t. ház, hogy ő Felsége ha12