Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-239

239. országos ülés 1903 márczius 28-án, szombaton. 55 elnökétől követelték a jegyzőkönyvnek átadását, ez azzal a kijelentéssel: »én e választást tisztának nem találván, a választási jegyzőkönyvnek átadását megtagadom«, nemcsak törvénytelenséget követett el, de már kúriai bíráskodást is gyakorolt. Az elnök ebben a passzusban kénytelen volt ezt a kitételt felvenni: »A nagy lárma miatt, a mely a teremben volt, nem volt folytatható a választás és fel kellett függeszteni, mert a második szavazatszedő küldöttség elnöke megtagadta a választási jegyzőkönyvek átadását. Nem voltam abban a helyzetben, hogy a numerikus többséget megállapíthassam, fizikailag gátolva voltam az eredmény kihirdetésében.« Ezt a jegyzőkönyvet aláirta ugy az elnök, Eeja Dénes, mint a második küldöttség elnöke, Gold Ignácz sajátkczüleg, sőt az egész bizottság is. Ez történt október 2 án éjjel 11 és 3 óra között. Már október 3-án ugyanezen választásról jegyzőkönyvet vesznek fel, sőt október 4-én és még 5-én is. És ez történt akkor, a mikor a jog, törvény és igazság korszakában tiszta választásokat akarnak végrehajtani! — Nincs itt panasz az ellen, a ki e jelszót hirdeti; majd megmondom, hol van a hiba. — Ez ellen természetesen panaszszal fordultunk az igen t. miniszterelnök úrhoz, és a mint annak idején, a múlt esztendőben elismertem, ő egy erélyes hangú leiratot intézett a vármegyéhez, (Zaj. Ralijuk! Halljuk! johhfelöl.) a melyben a legerélyesebb hangon elrendeli a vármegyénél ezen elnök ellen a fegyelmi eljárást és az előnyomozást, azzal indokolván ezt, hogy azon jegyzőkönyvekben egyetlenegy ok sem volt arra, hogy a választást felfüggeszszék. A fegyelmi eljárás megtörtént. Most, mikor a két elnök egymásra iparkodott tolni a felelőséget, mikor a tanuk valamennyien terhelőleg vallanak, hogy tényleg ezek meg akarták hiusitani a választást, akkor egy rendkívüli ítélethozatalra ocsúdtunk fel; ugyanis a vármegyei fegyelmi választmány a következő határozatot hozta: 1. Feja Dénes elnököt illetőleg: Csak a választás után voltunk abban a helyzetben, hogy konstatálni tudtuk, hogy Eeja Dénes elnök sem fizikailag, sem szellemileg nem volt erre az állásra való. És ugyanezt az embert még a rákövetkező második választásra is kiküldik választási elnöknek, holott konstatálják a várhegyénél, hogy sem fizikai, sem szellemi képessége nem volt. 2. A második küldöttség elnökéről szóló Ítélethozatal ekkép hangzik: Igaz és tény, hogy rendkívül sok szabálytalanságot követett el, de az is tény, hogy nem rosszakaratból tette; még akkor sem volt rosszakaratú, a mikor megtagadta a jegyzőkönyv átadását? A harmadik motívum a vármegyei határozatban unikum. (Sálijuk! Halljule! a bal- és a sztílsöbaloldalon.) Azt mondják, nem lehetett ez ügyben igazságos ítéletet hozni, mert nem voltunk a színhelyen. Hát melyik biró volt a bűntény színhelyén, és mégis tud igazságos ítéletet hozni. Hát igazságos ítéletet hoztak ők akkor, a mikor ezeket feloldották a felelőség terhe alól? Mi tudtuk előie, hogy a jó barátok saját körükben ezeket szalválni fogják; ép azért én még a kellő időben bünfenyitő eljárást is indítottam ellenük. És csudálatos dolog, hogy érthetetlen okokból ez a bünfenyitő eljárás is folyton húzódott. Hónapokig, sőt egy egész esztendeig tartó hosszas és többszörös sürgetésre elővették a dolgot, és akkor is a vizsgálóbíró ugyanarra az állásjíontra helyezkedett, mint a vármegye fegyelmi választmánya, mely ugyanis nem talált semmi üldözendő cselekményt, feloldja a vádlottakat minden vétség alól. Én akkor, de nemcsak én, hanem az ügyészség maga is, felebbeztünk és kértük, hogy azt a jegyzőkönyvet, a melynek alajuán a miniszterelnök ur, mint belügyminiszter, erélyes hangon elrendelte a fegyelmi eljárást, kerítsék elő, mert a jegyzőkönyv eltűnt. (Mozgás a néppárton.) Ennek következtében az ügyészség sem tudott semmit sem tenni ebben az ügyben, hanem elhatározták, hogy megvárják a közigazgatási bíróság döntését. Jól tudták, hogy a közigazgatási bíróságnak nem lévén kezében a fontos okirat, nem lesz módja, hogy arra hMatkozzék, és feloldó ítéletet fog hozni. Most sült csak ki, a mikor az ügyészség újólag átvette hosszú sürgetésre ezt az ominózus és botrányos törvénysértést, hogy ez a jegyzőkönyv a vármegyénél eltűnt. A jegyzőkönyv megvolt, e jegyzőkönyv alapján rendelte el a miniszterelnök a fegyelmi eljárást. Ennek a jegyzőkönyvnek alapján befejezték a fegyelmit megelőző eljárást, és a mikor én felebbezésemet e nagyszerű határozat ellen beadtam, akkor a vármegyénél eltűnt a jegyzőkönyv, és nem terjesztetett fel a közigazgatási bírósághoz. Hogy ez igy van, bizonyítja, t. miniszterelnök ur és t. ház az a megyei hMatalos átirat, a mely a vizsgálóbíró asztalán fekszik, meg az a körülmény és tény, hogy az összes iratok között nem található. De megvolt! És miért épen ez a jegyzőkönyv tűnt el, a melyben le volt téve a corpus delicti, a melyben az illető vádlott sajátkezüleg elismeri, hogy ő igenis megtagadta a jegyzőkönyv átadását ? Nagyon különös! T. képviselőház! Nagyon természetes, hogy a közigazgatási bíróság ennek alapján feloldó ítéletet hozott. A panaszt elutasította. Nem teszem kritika tárgyává a független bíróság döntését, mert hiszen a bíróság nem is itélkezhetik máskép, mert nem volt előtte a vád okmánya. — Majd megmondom, mi az oka ennek! — Hogy a miniszterelnök úrban megvan a jó szándék, hogy ezt az anomáliát szanálja, bizonyítja az a leirat, a melyet a vármegyéhez intézett. De mit tehet ő róla, hogy — olyan kreatúrák vannak, mit tehet róla, hogy a vármegye élén oly ember áll, a ki különben nagyon becsületes ember, de másra nem való, mint hMa-