Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-253

253. országos ülés 1903 április 2^-én, pénteken. 411 mintegy 12 —13 ezer legény hiányzott, annyi volt a manco, Már most, hogy a rendes gyakorlatokat el lehessen végezni, ezek helyére behMattak a törvény értelmében a póttartalékosok, fel lettek híva gyakorlatra mindig 4 hétről — 4 hétre, azért, mert a századok állománya oly csekély volt, hogy azokkal gyakorolni nem lehetett. Már most mi fog bekövetkezni? Ha az ujonczlétszámot, melyet ezért is feltétlenül szükséges emelni, fel fogjuk emelni, akkor ez a hézag, ez a manco meg fog szűnni. A 12.000 ember gyakorolni fog, a póttartalékosokat gyakorlatra nem kell behívni, de többlet-költséget ez egy fél fillért sem fog okozni, mert a 12.000 ember költsége már az 1903. évi budgetben is fel van véve. (Zaj a szélsÖbalóldalon.) Babó Mihály: Törvényellenesen! Münnich Aurél: Az ujonezlétszám alaptörvénynyel lévén megállapítva, miután manco volt, ugy segítettek magukon, hogy a póttartalékosokat behívták, a póttartalékosok tehát ezentúl nem lesznek zaklatva, a 12.000 ember pedig be lesz híva, mint ujoncz. Ez költségtöbbletet eg/ fillért sem fog okozni. így áll a dolog, most méltóztatik talán megérteni, mire vonatkoztatva mondtam én azt, hogy költségtöbblet nem fog előállani. Azt azonban készséggel rektifikálom, hogy közbeszólásom nem az ujonczokra vonatkozott, mert azok tényleg abból a többletből lesznek véve, mely onnan ered, hogy 42.000 póttartalékos volt besorozva, hanem közbeszólásom a költségekre vonatkozott, a miről, azt hiszem, teljesen meggyőzően nyilatkoztam ezen felszólalásomban. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Polónyi Géza képviselő ur személyes Is érdesben kért szót. Polónyi Géza: T. ház! A közöttünk fennforgó vita szempontjából személyes kérdésben magam is tisztelettel szót kérek néhány perezre. Ez a vita addig soha eldönthető nem lesz, mig a parlament ép azon posztulátumok tekintetéhen nem felel meg, a melyek a békelétszám és a hadi létszám fixirozását, megállapítását czélozzák. Addig, mig egy teljesen meghatározott békelétszám nincs, addig a köztünk fenforgó vitát eldönteni csak zárszámadási utón lehetne, és nem ilyen vita utján, a milyent a képviselő ur most provokált. Miután azonban Magyarországon van egy hadszervezet, mely nem csak azt engedi meg a hadügyi kormánynak, értem alatta a honvédelmi kormányt is, hogy a rendes póttartalékkal operálhasson tetszése szerint, de azonkívül meg engedi neki azt is, hogy a póttartalékot rendkívüli szolgálatra tetszése szerinti időre és inenynyiségben rendelhesse be, ennélfogva az a kérdés, hogy valamely szervezeti javaslat okoz-e többköltséget, vagy nem, abszolúte el nem dönthető annak tudata nélkül, hány póttartalékos, menynyi időre, mikor rendeltetett be. (Igaz! Ugy van! a szélsÖbalóldalon.) Az én okoskodásomnak czélja semmi más nem volt, mint épen tisztázása ennek a helyzetnek. A t. képviselő ur azt állította, a mit mostani beszéde is tartalmaz, hogy ez azért nem okoz költségtöbbletet, mert már a költségvetésbe erre a fedezet fel van véve. Ha a képviselő ur azt mondja, hogy nem emeli a mostani évi költségvetési előirányzatot, nincs köztünk vita, de az 1902. évi költségvetéssel szemben tiszta dolog, hogy költségvetési többletet okoz. Münnich Aurél: Nem! Polónyi Géza: A hadügyi kiadás terén okoskodása röviden a következő: A t. képviselő ur azzal operál, hogy a póttartalékosoknak behívása azon czélból, hogy az ujonezlétszám hézagát pótolják, ezzel feleslegessé válik. Nos, én ennél állapodom meg. Ha ez igaz, — a mint hogy elhiszem, hogy igaz, — akkor igaz az is, hogy a törvény szerint az a 12.000 póttartalékos csak 8 heti szolgálatra hívandó be; ha pedig az a 12.000 póttartalékos most mint ujoncz soroztaíik be, akkor azoknak kéthárom esztendei szolgálati kötelezettsége állván fenn, természetszerűleg nemcsak az idén fog költségtöbbletet okozni, — mert októbertől deczemberig több van, mint 8 hét, — de természetszerűleg a jövő években feltétlenül költségtöbbletet kell okoznia, mert a törvényhozás által adott meghatalmazás alapján ez a 12.000 póttartalékos nem 8 heti, hanem két-három esztendei szolgálatra engedtetik meg besoroztatni. Ez csak egészen világos dolog, t. képviselőház, ne legyen köztünk félreértés. Azt is- megengedem, hogy mathematikai számadással a t. képviselő ur fedezni tudja magát. De hiszen a honvédelmi miniszter ur az ő szokott nyilt őszinteségével világosan megmondta, hogy azt a számot nem szabad csak egy esztendőre venni, mert ő maga 1906-ig hozta javaslatba. Ez különben a dolog természetében fekszik, ezt nem szabad és nem lehet másként érteni. Ezt a közöttünk levő kontroverzia okából nem volt felesleges elmondanom és bocsánatot kérek, hogy igénybe vettem szMes türelmüket. Ilyen értelemben igenis van költségtöbblet és mindenki, a ki ezt a törvényjavaslatot meg akarja szavazni, ennek teljes tudatában kell, hogy cselekedjék. (Helyeslés a szélsÖbalóldalon.) Münnich Aurél: Teljesen félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Lehet, t. képviselőház, hogy én nem tudom magam teljesen preczize kifejezni. (Ugy van! Ugy van! a szélsÖbalóldalon.) Ezért tehát engedjék meg, hogy teljes objektMitással és teljes komolysággal csak a következőket adjam újból elő. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur teljesen téved, a mikor azt mondja, hogy az 1902. évi költségvetéssel szemben az 1903. évi költségvetésben ezen 12.000 legény czimén több költség áll elő. Ez r2*