Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-253

408 253. országos ülés 1903 ter urat, mozduljon meg és tegyen végre vala­mit. Akkor azonban lehetett azt mondani, hogy a bajt a mentőkészülék hiánya okozta. Jelen esetben azonban a bajnak egyes-egyedül a rend­őrség és a belügyminiszteri hatóság az oka, mert megengedte, hogy a villamos kocsik köz­lekedjenek és közlekedjenek olyan emberek ve­zetése mellett, a kik ahhoz nem értenek. Ha semmi egyebet nem, ezt a 20-iki esetet módjá­ban lett volna a miniszterelnök urnak meggá­tolni, ha erélyes szót küldött volna a társaság­hoz és rögtön elbocsáttatta volna azt az össze­szedett népséget, a melyet a társaság a szükségnél fogva kénytelen volt felvenni csak azért, hogy a rendes járatokat betarthassa. Ha nem járt volna csak fél annyi kocsi, de nem halt volna meg senki, akkor nyugodtabban ad­tuk volna meg a felmentvényt a miniszterelnök urnak, mint most, a mikor ugyan minden vo­nalon jártak kocsik, de vért ontottak. (Helyes­lés a szäsobaloldalon.) De nemcsak ezért jövök ide a nyilvánosság elé napirend előtti felszólalással, hanem azért is, hogy a t. sajtónak módjában legyen foglal­kozni ezekkel a dolgokkal és módjában legyen a maga reputáczióját rehabilitálni. Miről van szó? Arról, hogy ezeket az eseteket, ha itt va­laki el nem mondja, senki Budapesten nem tudhatja. Nem tudhatja meg még a sajtó leg­nagyobb része sem, a mint hogy pl. az a Tóth István-féle eset sehol egy lapban sem jelent meg. Mondja meg nekem Vészi József t. kép­viselőtársam, hogy ha a rendőrség leadta volna ezt a hirt, — pedig a rendőrség ott is volt és a mentők naponta kétszer adják be a tudósí­tást — hallgatott volna-e a sajtó minden lapja a dologról ? Vészi József: Dehogy; arról szó sincs! Lengyel Zoltán: Azért tehát tegye meg a kormánypárti sajtó kötelességét nemcsak az el­lenzékkel szemben, hanem a rendőrséggel szem­ben is és ne engedje, hogy véres esetekről hall­gasson a rendőrségi sajtó, hanem szorítsa oda a miniszterelnök urat, hogy ne engedje meg azt, hogy ilyen eseteket agyonhallgasson, mert én nem tételezem fel a sajtóról, hogyha vele kö­zölték volna ezen dolgokat, hallgatott volna ezen dolgokról. Vészi József: A sajtó reputácziója itten nincs érintve. Lengyel Zoltán: A sajtó reputácziója is érintve van, mert ezekből az esetekből nagyon sok le lett közölve a rendőrségtől, de a sajtó­ban az ugy eltűnt, — pedig naponkint voltak ilyen esetek — a kicsi betűk között és a ro­vatok végén, hogy azt nem vette észre senki. Vészi József: Vezérczikket nem lehet irni róla. Lengyel Zoltán: A t. képviselőtársam na­gyon jól tudja, hogy a lapok majdnem kMétel nélkül pausálékat húznak a villamos - társaság­április 24-én, pénteken. tói és azt hiszem, hogy az ön lapja is huz, tehát a sajtónak reputácziója érdekében meg kell mutatnia, hogy nem az elhallgatásért és nem a bün pártolásáért kapja ezt. Vészi József: Minden elgázolás benne van, kMétel nélkül. Lengyel Zoltán: Mert az köztudomású do­log, hogy a közlemények közzétételéért vagy nem tudom mi czimen, a villamos társaság minden egyes lap kiadóhMatalának bizonyos összegeket juttat. Vészi József: A hol hirdetnek, ott fizetni kell. Hát a képviselő ur ad ingyen jogi taná­csokat ? Lengyel Zoltán: Igen adok. A képviselő urnak is nagyon szívesen. Elnök: Csendet kérek, ne méltóztassék közbeszólani. Lengyel Zoltán: Teljes jóindulattal, a kö­zönség érdekében kérem a magyar sajtót, fog­lalkozzék ezzel a dologgal és pedig foglalkoz­zék nem az én szavam folytán, hanem az ügy érdemének megfelelőleg és bízom is benne, hogy ezek a dolgok nyilvánosság előtt többé elrejtve nem fognak maradni. (Halljuk! Halljuk.') Kö­vetelem a miniszterelnök úrtól, hogy évenkint és havonkint adja ki a statisztikát azokról a balesetekről, a melyek a villamosoknál tör­ténnek. Felhívom aztán figyelmét arra, hogy az első és a második napon, a mikor a sztrájk meg­kezdődött, ezek a közúti vasúti társaságok azok helyett az emberek helyett számozatlan kocsMezetőket alkalmaztak a márczius 20-iki rend­őri példa szerint, a mikor számozatlan rendőrök ontották a vért Budapest utczáin, azért, hogyha valami baleset történik, a helyett a számozatlan ember helyett, a kinek nincsen vizsgája és a ki nem alkalmas a kocsi kezelésére, egy másik szá­mozott embert odaállíthasson, hogy azzal a tár­saság a maga felelőségét arra az emberre tolja át. T. miniszterelnök ur, én itt a nyilvánosság előtt azt állítom, hogy bűnpártoló mindaz, a ki ezekben a dolgokban nem a közönség érdekéhez szegődik és nem fogja erős kézzel ezeket a dol­gokat, hogy ez az ugy látszik már törvényesen szakczionált és ellenőrzés nélkül való vérengzés és emberpusztitás Budapest utczáin megszűnjék. Ép azért én a miniszterelnök ur reputácziójára bízom, (Ellenmondások a jobboldalon.) hogy akar-e ebben a dologban szólani és tenni vala­mit vagy sem. Vészi József: A miniszterelnök ur reputá­cziójára? Lengyel Zoltán: Hát igenis, én vigyázok annyira a miniszterelnök ur reputácziójára mint a képviselő ur. Egyúttal kötelességem szerint készséggel ki­jelentem, hogy a mentő-társulatot a hírek le­adásában semmiféle hiba nem terheli, mert ők azokat naponkint kétszer leadták és ha múlt-

Next

/
Thumbnails
Contents