Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-249

318 2í9. országos ülés 1903 április 20-án, hétfőn. Ezen kérelem előterjesztésére a város közönségét az a körülmény vezette, hogy a közigazgatás fejlődésével a községek az állami admiuisztráczió teendőinek végzésére ma már annyira igénybe vannak véve, hogy a szorosan vett községi közigazgatás csak a tiszti személyzet létszámának folytonos emelésével végezhető — s azokat a terheket, melyek az állami közigazgatás közvetítéséből a városra haramiának: a községi élet folyton fokozódó igényeinek csak a legszükségesebb részleteiben való kielégítése mellett is — a város tovább viselni képtelen.« Ezt mondja egy város, a melynek határa 68.000 katasztrális hold volt, a leggazdagabb városok egyike, a mely odajutott, hogy mindezen terheket nem tudja elviselni. Hogy nézhetnek ki azok a községek, a melyek a határszélen, vagy Erdélyben vannak? Hogy lehet ilyen teóriákkal hirdetni, hogy az állam teherviselőképessége fokozódott, hogy ez megtűri mindazokat a terheket, a melyeket tőlünk a hadügyi kormány kövevetel? (Olvassa): » Ezeket a kiadásokat csak főbb tételeiben összefoglalva azt látjuk, hogy az állami közigazgatás közvetítéséből városunkra a következő évi terhek hárulnak: 1. Anyakönyvi hMatal 1200 K. 2. Katonaügyi igazgatás 3400 K. 3. Adókezelés 25.200 K. 4. Tanügy 26.800 K. 5. Közegészségügy 6500 K. 6. Közbiztonság 30.000 K. 7. Községi bíráskodás 2300 K. Öszszesen 95.400 azaz kilenczvenötezernógyszá-z koronája mi községi jDÓtadónknak csaknem 50°/

0-át teszi ki. Mélyen tisztelt képviselőház! Városunk, megihletve a haladás szellemétől, az utóbbi pár évtized alatt lelkes buzgalommal iparkodott kibontakozni az alföldi városok elmaradottságából s rohamos fejlődésnek indult. Nélkülözvén azonban az ehhez szükséges anyagi erőket, nagyobb kölcsönökhöz volt kénytelen folyamodni; ily kölcsönpénzen létesítette a kun-szent-mártoni helyi érdekű vasutat, belterületi műútjait, impozáns főgimnáziumi épületét, hat artézi közkutat, melyek közül egy több, mint 30,000 koronába került, a városi nagy szállodát, iskoláit, szegénymenházat stb., ugy, hogy Szentes városának ez idő szerint mintegy kétmillió korona adóssága áll fenn. A városnak jövedelmezőség tekintetében számbavehető magánvagyona alig van, kiadásainak legnagyobb részét községi pótadó utján kénytelen fedezni, s innen van, hogy az utóbbi tiz év alatt a községi pótadókulcs 65 — 95 százalék közt váltakozik. Ez a tülmagas községi pótadó fölülhaladja azt a mértéket, a mit az adófizető polgárság teherviselési képessége megbírhat. Városunk lakossága, mint par excellence mezőgazdasággal foglalkozó nép, jövedelmének túlnyomó részét a mezei gazdálkodásból nyeri, s hogy a mezőgazdaság, illetve a föld jövedelme a közterhek viselése mennyire le van kötve, hogy a kisbirtok túlterhes megadóztatásának emlegetése nem oknélküli, hanem szoIvorú valóság: arról meggyőződhet mindenki, a ki alapos számítást vet, miként is van hát nálunk a föld megadóztatva. Vegyünk alapul vizsgálódásunknál egj olyan darab földet, melynek kataszteri tiszta jövedelme kereken száz korona,. (Kálijuk! Halljuk! a hálás a szélsőhaloldalon.) Van rajta a birtokosnak egy egyszobás lakásépülete, a hol feleségével, cseléd nélkül lakik. Egy ilyen száz korona kataszteri tiszta jövedelmű darab föld után a következő adók vettetnek ki: I. Az állam javára: földadó 25 K 50 f, házadó 1 K 50 f, általános jövedelmi pótadó föld után 30 százalék 7 K 80 f, általános jövedelmi pótadó ház után 40 százalék — K 64 f. Il-od osztályú keresetiadó 6 K, (Zaj a jobboldalon.) Bartha Miklós: Várd, a mig elvégzik! Kubik Béla: Legalább ne hangosan tanácskozzanak. Engedjék meg, hogy mi is elmondjuk a magunkét. (Zaj. Elnök csenget.) Hallatlan, mit csinálnak! (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Üljön le!) Szerb György: Minden hallható! Kubik Béla: Hallható, ha nem beszélnek hangosan! Einök: Kérem Kubik Béla t. képviselő urat, hogy forduljon hozzám, ha hangosan beszélnek, én mindenesetre csendet fogok csinálni, de a t. képviselő ur ne csináljon csendet! (Helyeslés a jobboldalon.) Molnár Jenő (olvassa) • Orsz. betegápolási pótadó 3 százalék, 81 fillér. Ez összesen 42 K 35 fillér. II. A törvényhatóság javára: útadó 10 százalék: 2 K 71 fillér. III. A község javára: községi pótadó föld után 70 százalék, 17 K 85 fillér; községi pótadó ház után 81 százalék, 1 K 30 fillér; mezőőri kirovás föld után 76 fillér. Ez összesen 19 K 91 fillér. M. Az ármentesitő társulat javára. A vízszintek szerinti kirovások középértékét véve: Tőketörlesztés 19 K 43 fillér. Kezelés 3 K. Ez összesen 22 K 43 fillér. Az egyház javára: egyházi adó 8 százalék, 2 K 16 fillér. Összesen tehát 89 K 56 fillér, vagyis a tiszta jövedelem 11 korona. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Bartha Ferencz: Tessék igy gazdálkodni! Beőthy Ákos: Boldog Magyarország! Molnár Jenő: Itt nincs arról szó, a mit a t. honvédelmi miniszter ur mond, hogy mi az országot fellármázzuk és félrevezetjük. Ez az ország egyik leggazdagabb városa volt annak idején, a mig a túlságos czMilizáczióval - meg nem ölték az alföldi megyéket. Villamos világítást, artézi kutakat kell csinálni, és a lakosságnak nincs kellő jövedelmi forrása. Természetes, hogy ezek a városok egyenkint mind hasonló sorsra fognak jutni. Azonkívül az állami ter-