Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-249

318 2í9. országos ülés 1903 április 20-án, hétfőn. Ezen kérelem előterjesztésére a város kö­zönségét az a körülmény vezette, hogy a köz­igazgatás fejlődésével a községek az állami admiuisztráczió teendőinek végzésére ma már annyira igénybe vannak véve, hogy a szorosan vett községi közigazgatás csak a tiszti személy­zet létszámának folytonos emelésével végezhető — s azokat a terheket, melyek az állami köz­igazgatás közvetítéséből a városra haramiának: a községi élet folyton fokozódó igényeinek csak a legszükségesebb részleteiben való kielégítése mellett is — a város tovább viselni képtelen.« Ezt mondja egy város, a melynek határa 68.000 katasztrális hold volt, a leggazdagabb váro­sok egyike, a mely odajutott, hogy mindezen terheket nem tudja elviselni. Hogy nézhetnek ki azok a községek, a melyek a határszélen, vagy Erdélyben vannak? Hogy lehet ilyen teóriákkal hirdetni, hogy az állam teherviselőképessége fo­kozódott, hogy ez megtűri mindazokat a terhe­ket, a melyeket tőlünk a hadügyi kormány köve­vetel? (Olvassa): » Ezeket a kiadásokat csak főbb tételeiben összefoglalva azt látjuk, hogy az állami közigazgatás közvetítéséből városunkra a következő évi terhek hárulnak: 1. Anyakönyvi hMatal 1200 K. 2. Katonaügyi igazgatás 3400 K. 3. Adókezelés 25.200 K. 4. Tanügy 26.800 K. 5. Közegészségügy 6500 K. 6. Közbiztonság 30.000 K. 7. Községi bíráskodás 2300 K. Ösz­szesen 95.400 azaz kilenczvenötezernógyszá-z ko­ronája mi községi jDÓtadónknak csaknem 50°/ 0-át teszi ki. Mélyen tisztelt képviselőház! Városunk, megihletve a haladás szellemétől, az utóbbi pár évtized alatt lelkes buzgalommal iparkodott ki­bontakozni az alföldi városok elmaradottságából s rohamos fejlődésnek indult. Nélkülözvén azon­ban az ehhez szükséges anyagi erőket, nagyobb kölcsönökhöz volt kénytelen folyamodni; ily köl­csönpénzen létesítette a kun-szent-mártoni helyi érdekű vasutat, belterületi műútjait, impozáns főgimnáziumi épületét, hat artézi közkutat, me­lyek közül egy több, mint 30,000 koronába ke­rült, a városi nagy szállodát, iskoláit, szegény­menházat stb., ugy, hogy Szentes városának ez idő szerint mintegy kétmillió korona adóssága áll fenn. A városnak jövedelmezőség tekinteté­ben számbavehető magánvagyona alig van, ki­adásainak legnagyobb részét községi pótadó utján kénytelen fedezni, s innen van, hogy az utóbbi tiz év alatt a községi pótadókulcs 65 — 95 szá­zalék közt váltakozik. Ez a tülmagas községi pótadó fölülhaladja azt a mértéket, a mit az adófizető polgárság teherviselési képessége megbírhat. Városunk la­kossága, mint par excellence mezőgazdasággal foglalkozó nép, jövedelmének túlnyomó részét a mezei gazdálkodásból nyeri, s hogy a mező­gazdaság, illetve a föld jövedelme a közterhek viselése mennyire le van kötve, hogy a kisbirtok túlterhes megadóztatásának emlegetése nem ok­nélküli, hanem szoIvorú valóság: arról meggyő­ződhet mindenki, a ki alapos számítást vet, miként is van hát nálunk a föld megadóztatva. Vegyünk alapul vizsgálódásunknál egj olyan darab földet, melynek kataszteri tiszta jövedelme kereken száz korona,. (Kálijuk! Halljuk! a hál­ás a szélsőhaloldalon.) Van rajta a birtokosnak egy egyszobás lakásépülete, a hol feleségével, cseléd nélkül lakik. Egy ilyen száz korona kataszteri tiszta jövedelmű darab föld után a következő adók vettetnek ki: I. Az állam javára: földadó 25 K 50 f, házadó 1 K 50 f, általános jövedelmi pótadó föld után 30 százalék 7 K 80 f, általános jöve­delmi pótadó ház után 40 százalék — K 64 f. Il-od osztályú keresetiadó 6 K, (Zaj a jobb­oldalon.) Bartha Miklós: Várd, a mig elvégzik! Kubik Béla: Legalább ne hangosan tanács­kozzanak. Engedjék meg, hogy mi is elmondjuk a magunkét. (Zaj. Elnök csenget.) Hallatlan, mit csinálnak! (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Üljön le!) Szerb György: Minden hallható! Kubik Béla: Hallható, ha nem beszélnek hangosan! Einök: Kérem Kubik Béla t. képviselő urat, hogy forduljon hozzám, ha hangosan be­szélnek, én mindenesetre csendet fogok csinálni, de a t. képviselő ur ne csináljon csendet! (He­lyeslés a jobboldalon.) Molnár Jenő (olvassa) • Orsz. betegápolási pótadó 3 százalék, 81 fillér. Ez összesen 42 K 35 fillér. II. A törvényhatóság javára: útadó 10 százalék: 2 K 71 fillér. III. A község javára: községi pótadó föld után 70 százalék, 17 K 85 fillér; községi pót­adó ház után 81 százalék, 1 K 30 fillér; mezőőri kirovás föld után 76 fillér. Ez összesen 19 K 91 fillér. M. Az ármentesitő társulat javára. A víz­szintek szerinti kirovások középértékét véve: Tőketörlesztés 19 K 43 fillér. Kezelés 3 K. Ez összesen 22 K 43 fillér. Az egyház javára: egyházi adó 8 százalék, 2 K 16 fillér. Összesen tehát 89 K 56 fillér, vagyis a tiszta jövedelem 11 korona. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Bartha Ferencz: Tessék igy gazdálkodni! Beőthy Ákos: Boldog Magyarország! Molnár Jenő: Itt nincs arról szó, a mit a t. honvédelmi miniszter ur mond, hogy mi az országot fellármázzuk és félrevezetjük. Ez az ország egyik leggazdagabb városa volt annak idején, a mig a túlságos czMilizáczióval - meg nem ölték az alföldi megyéket. Villamos világí­tást, artézi kutakat kell csinálni, és a lakosság­nak nincs kellő jövedelmi forrása. Természetes, hogy ezek a városok egyenkint mind hasonló sorsra fognak jutni. Azonkívül az állami ter-

Next

/
Thumbnails
Contents