Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-247
24-7. országos ülés 1903 április 17-én, pénteken. 277 Önök, ugy látszik, a vádakat szeretik halJani, de az igazolást és a választ meghallgatni nem akarják. (Ugy van! Ugy van! Halljuk! Halljuk! jobb felöl. Nagy zaj a szélsőbaloldalon, i Elnök: Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: Én, ismétlem, ezt a két nagy érzést egymástól elválasztani nem tudom, és nagy szerencsétlensége lenne ennek az országnak az, ha bárminő törekvésnek sikerülne ezeket szétbontani és azokban disszonancziát teremteni: (Élénk helyeslés ajobboldalon és a középen. Folytontartó nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) és ezt a két érzést egymás ellen állítani nem tudom. Remélem, nem is fogja senki. És ha tenné, a nemzet ellen követne el bűnt, mert viszályt hintene a trón és nemzet közé, a mi a legnagyobb szerencsétlenség lenne. Ezek az én nézeteim és ezek az én érzéseim. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Mozgás a baloldalon. Nagy zaj. Elnök csenget.) Hát a Gotterhaltével ne kössön össze senki oly fogalmat . . . (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobb felöl. Elnök csenget.) ... a Gotterhaltével ne kössön össze senki olyan fogalmat, a mely hazaellenes, nem is kell, nem is szabad összekötni, és akkor ez a harmónia nem fog megzavartatni. És most felelek a konkrét kérdésre. (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Ne legyenek osztrákok! Halljuk! Halljuk/ jobbfelöl.) A honvédelmi miniszter ur válaszában nem akart statuálni valami uj nevet, uj elnevezést; ő ugy is nevezte, hogy Gotterhalte, és máskép is nevezte ezt a himnuszt, a mit diffikultál a képviselő ur. Ez alatt nem is akart egy uj országos nomenklatúrát statuáltatni, hanem azt mondotta és azt értette alatta, hogy abban a dalban, a mikor itt a katonai növendékek éneklik, nincsen császárról szó, hanem a királyról. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) A szöveget a ház asztalára le is tette, abban a királyról van szó, a királyért van egy imaszerű fohász. Ebben az értelemben értette, és igy teljesen egyetértek vele. Pap Zoltán : Az az osztrák naphimnusz ! Széll Kálmán miniszterelnök: Ez a válaszom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Hosszantartó zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások jobb felöl: Halljuk az elnököt!) Elnök (csenget): Bátkay László képviselő ur, ha jól értettem, felszólalásával tulajdonképen azt czélozta, hogy a kérdés feltételéhez akart szólani, és az elnöktől felvilágosítást kérni arra nézve, hogy tulajdonképen a kérdés feltevésének és a szavazásnak mi az eredménye. Ha jól értettem, azt kérdezte tőlem, hogy a miniszter válasza tudomásul vételének mi az értelme, és hogy az milyen viszonyban áll az indokolással, a melylyel azt a választ kisérte. Ebből a szempontból sem a kérdés feltételénél semmiféle uj intézkedésnek, sem semmi magyarázatnak szüksége nem forog fenn. (Ugy van! a jobboldalon.) Mert igen világos dolog és mindenki tudja, hogy a miniszter válaszának tudomásul vétele csupán a miniszter érdemleges válaszának helybenhagyását tartalmazza és nem terjed ki az indokolás közben elmondottakra. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalonj Ezt mindig igy értette a ház és azt hiszem, hogy most is csak igy lehet értelmezni. (Élénk helyelés és taps a szélsöbaloldalon.) Engedelmet kérek, ha az elnökhöz kérdést intéznek a házszabályok alapján, akkor a házszabályok alapján adott objektív válaszának ne méltóztassanak politikai czélzatot tulajdonítani! (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez felhasználása volna az elnöki székből tett enuncziáczióknak és visszaélés volna az elnöki hatalommal. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) Erről a helyről semmiféle politikai nyilatkozatot nem teszek, sem nem helyeslek, sem nem helytelenítek semmit azokból, a mik a ház egyik vagy másik oldalán mondatnak, mert ehhez nincs jogom, hanem megállapítom a hozzám intézett kérdés után a szavazás értelmét. Ennek a házszabályok szerint egyéb értelmet tulajdonítani nem lehet. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Kubik Béla: T. ház! Elnök : Micsoda czimen ? Kubik Béla: A házszabályok czimén kérek szót! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A határozathozatalnak azt a módját kérem, a _mely a névszerinti szavazással intéztetik el. (Élénk derültség.) Lengyei Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót. (Folytonos nagy zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Eláll! Szavazzunk!) Elnök (csenget): Lengyel Zoltán képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Kérem, méltóztassanak csendben lenni és őt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaldalon. Zaj.) Lengyel Zoltán: T. ház! Két interpelláczióra adandó válasz lévén a napirendre tűzve és meg is adva, tehát mind a két válaszra különkülön kell szavazni és én a második interpelláczióra nézve a magam és 20 társam nevében külön névszerinti szavazást kérek. (Nagy mozgás jobbfelöl. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Talán nem tetszik ?) Vészi József: Vezérlő államférfiú! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak. Két interpelláczióra adatván válasz, a két válasz feletti szavazás elkülönítésére vonatkozó kérelemnek helyt kell adnom. Mindkét válaszra nézve a nekem átadott és külön-külön — a mint meggyőződtem — 20 jelenlevő képviselő által aláirt M szerint névszerinti szavazást kérnek, továbbá kérik ezen névszerinti szavazásnak a holnapra való halasztását. (Zajos felkiáltások jobbfelöl: Gyönyörű! Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Talán nem tetszik?! Tegyenek róla!