Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-247

270 247. országos ütés 1903 ápritis 17-én, pénteken. B. Fejérváry Géza honvédelmi mintszter: Meggyőződésemnek mindig kifejezést adok. Pap Zoltán: Meg kellett puhítani ezt a nemzetet és képviselőházat arra, hogy ilyen nyi­latkozatot meghallgasson. (Zaj a baloldalon. El­nök csenget.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Meggyőződésemnek mindenkor kifejezést adok. Pap Zoltán: Annyi tény, hogy tegnap, itt a képviselőházban, a nemzet gyűlésének szine előtt tűrnünk kellett azokat a — nem tudom magamat parlamentárisán kifejezni — illetlen kifejezéseket, a miket a nemzet arczába vagdo­sott a honvédelmi miniszter ur. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Például? Halljuk! Pap Zoltán: Ennek a konzekvencziáját én magamnak levontam a t. túloldal némaságából akkor, a mikor a honvédelmi miniszter urnak egyetlen nyilatkozatára sem voltak képesek he­lyeselni; csupán csak a végén kapta a szokásos éljenzést; hanem láttam mindenkinek az arczán azt a keserves fájdalmat, a melyet a honvédelmi miniszter ur fellépése keltett. (Igazi TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Rákosi Viktor: A legöregebb mamelukok is szegyeitek magukat! Pap Zoltán: Ha a dolgoknak mélyére aka­runk hatolni, akkor itt sem parlamentarizmus­ról, sem alkotmányosságról mindaddig szó sem lehet, a mig a parlamenti reformot keresztül nem viszszük és nem találjuk meg azt a fér­fiút, a ki a parlamentáris reformot elsősorban keresztül nem viszi. (Zajos helyeslés a szélsőbal­oldalon. Mozgás.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Suffrage unMersel! Pap Zoltán : így a dolog nem haladhat tovább. Ütött az önök órája. Ezt a politikát tovább folytatni nemzetellenes; ezt nem szabad és nem engedjük, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Halljuk tovább! Förster Ottó: Abtreten! (Derültség.) Pap Zoitán: A dolog teljesen tisztán áll előttem. A hatalom azt mondja, hogy: Nekem meg van a többségem a parlamentben, a mely minden parancsot vakon teljesít; és van egy rebellis ellenzékem, a mely minden parancsnak ellene tör. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Meggyőződését követi-a szabadelvű párt! Pap Zoltán: Mi pedig innen, erről az oldal­ról azt izenjük, hogy elég volt! A nemzet szeme kinyílt! Legyen vége a komédiának! (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Bizony legyen vége!) Én azonban, t. ház, ennél a vitánál és a honvédelmi miniszter ur válaszánál nem látom oly sötétnek a helyzetet, mint a minőnek talán szavaimból kitetszik. Mert titkos sejtelmem azt súgja, hogy ebben a harczban, a melyet folyta­tunk a nemzet nevében és, igenis, a nemzet érde­kéből, ebben a harczban minekünk most e pilla­natban győznünk, kell. (Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Majd megválik! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Meg bizony!) Pap Zoltán: Győznünk kell! Pozsgay Miklós: Uti laput kötnek a talpára! Pap Zoltán: Az a parancs, a melyet a hon­védelmi miniszter ur itt képvisel, határozottan nemzetellenes és az ellentállás jogát épen ez dokumentálja meg. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: No jó! Menjünk tovább ! Pap Zoltán: Mert a nemzet eljutott az elé az alternatíva elé: vagy tűrni kell tovább, a mint a dolgok eddig folytak, vagy pedig oda kell állítani az általam jelzett ellentállást . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Egyes diktátorok vezetése alatt! Pap Zoltán. Nem diktátorság ez; ez nem­zeti türelem! A honvédelmi miniszter urat nem fogjuk kitanítani a hazafiságra, mert azt az embernek a szMében kell érezni. (Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Engem ön egyáltalában nem fog kioktatni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez már igaz! Zaj.) Az nem fog önnek sikerülni! Pap Zoltán: Mert mit jelent az, t. ház, tűrni a dolgok menetét ugy, a mint eddig folyt? Azt jelenti, hogy a mindenkori magyar kormánynak mindenkori többsége minden körül­mények közt össze lesz hozható ebben az ország­ban. Az ellenzék ily számarányban, mint most, egy-két szavazattal több vagy kevesebb, megint bekerül, mondjunk el egy pár dikeziót, s azután a kérdést szavazás alá kell bocsátani. Ez volt eddig a dolgok rendje. Látjuk, hogy nem volt egyetlen óhajtása a bécsi hatalomnak, . . , B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kamarilla! Pap Zoltán: . . . a melyet ez a parlament meg ne valósított volna. Ellentállani pedig, t. honvédelmi miniszter ur, annyit jelent, mint hogy ébredjen az ellenzék önerejének tudatára. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Az ország!) Az ország csak a parlamenti reform utján fog ön­tudatra ébredhetni. De én a mostani ellenzék­kel számolok, azt óhajtom, hogy ébredjen öntuda­tára, mutassa meg a hatalommal szemben, hogy számottevő erőtényező és mindazoknak a törvény­javaslatoknak, a melyek a nemzet ellen valók, a melyeket ilyeneknek tart, törvényerőre emelke­dését minden erejével megakadályozza. (Helyes­lés a szélsöbaloldalon.) Szembeszállók, t. képviselőház, azokkal a vádakkal szemben, a melyeket a kormány és a kormányhoz közel álló sajtó hetek óta vagdos

Next

/
Thumbnails
Contents