Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-247

268 247. országos ülés 1903 április 17-én, pénteken. Holnap szombati nap lévén, a napirend első tárgya a házszabályok szerint az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása. Azután kö­vetkeznék a most félbeszakított indemnitási vita, majd — szombati nap lévén — a kérvények és esetleg azon interpellácziók előadása, a melyek be lesznek jegyezve. Hogy az mikor lesz, arról a t. ház legczélszerübben holnap fog határozni, miután tájékozva lesz az iránt, van-e interpellá­czió, vagy nincs. Ha nem volna interpelláczió, ugy a kérvények tárgyalása egy órakor kezdőd­nék. Módosulna ez ahhoz képest, a mint van interpelláczió, vagy nincs. Méltóztatnak ebbe beleegyezni? (Helyeslés a jobboldalon.) Kubik Béla: T. ház! A napirendhez kérek szót! (Halljuk! Halljuk!} Nagyon jól tudjuk azt, hogy hetek óta tárgyaltatik már a kérvé­nyeknek egy bizonyos része, t. i. a határidő­üzletnek az a korlátozási módja, a mely a kér­vényekben jelezve van. Ez már eddig is olyan szép és olyan nyomós érvek hullámait verte fel itt a képviselőházban, hogy igazán kár a vitának ilyetén módon lépten-nyomon való megszakítá­sával magának a tárgy érdemének ártani. (He­lyeslés a szélsöbaloldalon.) A múltban is az volt a szokás, hogy egy-egy ilyen fontosabb kérdést, ha kérvények alakjában is, de egy­szerre tárgyalt le a ház. Én arra kérném a t. házat, hogy a kérvényeknek ezt a részét a holnapi ülés napirendjére méltóztassék ki­tűzni, ugy, hogy ezzel foglalkoznék a ház első sorban addig, a mig ezt a kérdést teljesen le nem tárgyalná. Akkor azután áttérne a többi kérvényekre, a melyek szintén nagyon lényege­sek. A mint tudom, a bortermelőket nagyon közel érdeklő kérdés- van ott napirenden, a melyet szintén le kell tárgyalni. Tudom azt, hogy pártombeli képviselők már hetek óta ké­szülnek erre, fel akarnak szólalni és / mind e mai napig hozzá nem jutottak ehhez. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy a mai napirendre kitűzött imdemnitás elkerülésével a kérvényeket tűzze ki a holnapi ülés napirendjére. (ÉlénJc he­lyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Az elnöki előterjesztéssel szemben, a mely ugy hangzott, hogy a holnapi ülés napi­rendje az interpellácziós-és inditviínykönyvek fel­olvasása után legyen a ma félbeszakított indem­nitási vita, azután a szokott időben, t. i. a mennyiben interpellácziók nem volnának, egy órakor, máskülönben olyan időben, a melyet a ház holnap fog megállapítani, következzenek a kérvények, Kubik Béla képviselő ur azt az el­lenjavaslatot teszi, hogy a holnapi ülés napirend­jére az indemnitási vita mellőzésével egyenesen a kérvények tárgyalása tűzessék ki. E felett szavazással kell dönteni. Rátkay László: Nem lehet addig szavazni, a mig a kormány nem nyilatkozik. (Felkiáltá­sok jobbfelöl: Hogyne lehetne?) A ház tárgya­lásait a kormány vezeti. Elnök: Igenis lehet. Kérem azon képviselő urakat, a kik az előbb rekapitulált elnöki ja­vaslatot fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség az elnöki javaslatot fogadja el és ebben az értelemben állapittatik meg a holnapi ülés napirendje. (Zaj a szélső­baloldalon. Egy hang: A többség nem teória!) Következik a honvédelmi miniszter ur vá­lasza Pap Zoltán képviselő ur interpelláczió­jára. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A teg­napi napon, a midőn a napirendelőtti felszóla­lásokra válaszoltam, (Halljuk! Halljuk!) a t. ház beleegyezésével egyúttal válaszoltam Pap Zoltán t. képviselő urnak április hó 5-ikén hoz­zám intézett interpellácziójára is, mert az egy­és ugyanazon tárgyról szólt. A tegnapi ülés vége felé, akkor, a midőn arról volt szó, hogy feltétessék a t. elnök ur részéről a kérdés: tudomásul veszi-e a t. ház az interpelláczióra adott válaszomat vagy sem, történt felszólalásom következtében a t. ház elhatározta, hogy az in­terpelláczióra ma adjam meg válaszomat. Azt hiszem, t. ház, hogy tegnap elég hosszasan vet­tem igénybe a" t. ház türelmét; (Zajos felkiál­tások a szélsöbaloldalon: Az bizonyos! Ugy van!) elég kimerítően válaszoltam, bár nem tu­dom, hogy válaszom a t. ellenzék tetszésével találkozott-e, és azt hiszem, hogy nem volna helyes, ha a t. ház türelmét most ugyanazzal a válaszszal ismét igénybe venném. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Elég volt!) Az a kérésem tehát ugy a t. interpelláló képviselő úrhoz, va­lamint a t. házhoz is, hogy a tegnap, ismétlem, elég hosszasan előadott _ válaszomat tudomásul venni szíveskedjenek. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez nem válasz! Halljuk a feleletet!) Pap Zoltán: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) A megtörtént arcz­piritó, nemzetellenes merénylet, és a honvédelmi miniszter urnak tegnap elhangzott hazafiatlan nyilatkozata után . . . (Nagy zaj a jobboldalon. Ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Felkiál­tások a szélsőbal-oldalon: Igaza van! Zajos fel­kiáltások a jobboldalon: Nem igaz! Nincs igaza! Az elnöknek a szónokhoz intézett szavai a zaj­ban nem JiallhatóJc.) Kubik Béla: Nem tetszik, de igaz! (Zajos felkiáltások a jobboldalon: De nem igaz! Elnök csenget) Pap Zoltán: Bocsánatot kérek, én felelek az én szavaimért; reám ezt az impressziót tette a nyilatkozat, és a szólásszabadság nevében van jogom így beszélni. (Zajos ellenmondások a jobb­oldalon: FellciáltásoJc jobb felöl: Halljuk az el­nököt !) Elnök: Én a legenyhébb alakban figyelmez­tettem a képviselő urat arra,- hogy a szólássza­badságnak a házszabályok által megvont kor­látai, a melyeket mindenki tiszteletben tartozik tartani, nem engedik ilyen jelzővel illetni egy

Next

/
Thumbnails
Contents