Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-246

M6. országos ülés 1903 április 16-án, csütörtökön. 251 hogy mihelyt az állam megfelelő impulzussal előljár, a magánvállalkozás nyomban követni szokta. Bátran állitható tehát, hogy 43 millió állami beruházás igen tetemes magánmegrendelést vonna maga után. A kettő együttvéve még mindig nem elegendő ugyan, hogy a mostani pangást megszüntesse, de azért sok ezer meg ezer, ez idő szerint munkanélküli munkásnak helyzetében igen nagy változást idézne elő, ha most ilyen összeg forgalomba hozatnék, ha egyszerre emitt egy pályaudvarnak kibővitése, amott egy hidnak kicserélése, egy iskolának építése, egy bányának felszerelése, vagy egy folyónak szabályozása és más hasonló munkák bekövetkeznének. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki akadályozza? Zaj. Halljuk J jobb felől.) Valójában pedig ugy áll a dolog, hogy mMel a költségvetésnek közeli elintézésére kilátásunk nincs, a kormány semmiféle közmunkához nem foghat, Ennélfogva az évek óta a gazdasági depresszió hatása alatt sinylő ipar nemhogy a körülményeknek megfelelő valamely rendkívüli segélyben részesülne, de még ahhoz a foglalkoztatáshoz sem tud jutni, melyről rendes körülmények mellett is a költségvetésben gondoskodni szoktunk és a mely foglalkoztatás a nagy-és a kisiparra, a vidékre és a fővárosra, mondhatni az országnak minden részére egyaránt fontos. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Endrey Gyula: Miért nem tárgyaltatják a költségvetést ? Neményi Ambrus előadó: Ezeknek a rendes beruházásoknak elmaradásában nyilvánul a politikai helyzetnek első hatása a közgazdaságra. Ámde még ha eltekintünk is ezektől a különleges viszonyoktól, jól tudjuk, hogy minden országban — még egyébként virágzó közgazdasági helyzet közepette is — a gazdasági élet azonnal megérzi a politikai bonyodalmaknak hatását. Annál inkább érezzük ezt a hatást a mostani pillanatban, mikor egész sora áll előttünk az oly gazdasági és pénzügyi kérdéseknek, melyeknek mindegyike külön-külön is egész erőnket próbára teheti. Ilyenek a készfizetések felvételének biztosítása, a vámtarifa megalkotása és a kereskedelmi szerződéseknek igényeinknek és érdekeinknek megfelelő megkötése. Mindezek pénzügyi és közgazdasági kérdések ugyan, de melyeknek sikere összefügg az ország konszolidált politikai viszonyaMal. Már pedig a nem konszolidált politikai viszonyoknak szembeötlő jelensége az, ha az állam rendes költségvetéshez sem. tud jutni. Még szembeötlőbb az a jelenség és még kevésbbé konszolidált viszonyokra vall, ha a törvényhozás odáig sem képes eljutni, hogy az ügyek zavartalan ellátására a törvényes felhatalmazást megadja. Ezeken kMül a bizottság szükségképen foglalkozott azokkal a politikai kérdésekkel is, melyek az első indemnitási javaslat bemutatása óta jóformán állandóan vannak a háznak napirendjén, és állandóan kötik le időnket és figyelmünket. Mindamellett — azt hiszem — az én előadói tisztemhez nem tartozik, hogy most a vita bevezetésekor és erről a helyről ezeket a kérdéseket tárgyaljam. Felemlíteni tartozom azonban ezeket is, mert nem adnám hű képét a bizottsági tárgyalásnak, ha elhallgatnám, hogy a bizottság többsége nemcsak közjogi okoknál fogva, és nemcsak azoknál a közgazdasági okoknál fogva, melyeket jeleztem, hanem a politikai helyzetnek komoly mérlegelése alapján is megokoltnak és sürgősnek tartotta, hogy ezen javaslat törvényerőre emelkedjék. Mindezen okokra való tekintettel kérem én is a t. házat, hogy a kért felhatalmazást megadni és a törvényjavaslatot megszavazni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon,) Elnök: T. ház! Megteszem javaslatomat a holnapi ülés napirendjére vonatkozólag. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjén lesz első sorban az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902. évi XXM. t.-cz. hatályának az 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről a pénzügyminiszter törvényjavaslata, másodsorban pedig a honvédelmi miniszter ur válasza Pap Zoltán képviselő ur interpellácziójára. (Derültség a szélsőbaloldalon és felkiáltások : Arra alig kerül a sor!) Kubik Béla képviselő ur kMan szólani. Kubik Béia : T. ház ! Tudom azt nagyon jól. hogy nincs ez idő szerint még okom a miniszterelnök urat megsürgetni, mert még a 30 nap le nem telt, hogy Barta Ödön képviselőtársam interpellácziójára a választ már megadja, azonban tekintettel a zapresicsi esetre, a hol, mint tudjuk, a magyar zászlót újra megsértették, nagyon kérném az igen t. miniszterelnök urat, hogy legyen szMes, a mennyire lehetséges, és az adatai már beérkeztek volna, holnap megadni a választ Barta Ödön képviselőtársam interpellácziójára, már csak azért is, hogy egy ujabb interpelláczió ne legyen itt a napirenden, hanem ezzel együtt és karöltve, ez a kérdés is elintéztessék, avagy ebből az esetből már levonhassuk a konzekvencziákat, hogy azután a szerint terjeszszük elő interpellácziónkat, a melyet ebben a kérdésben szándékozunk megtenni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Én ebben a kérdésben, a mint méltóztatnak tudni, az interpelláczió megtétele alkalmával azonnal nyilatkoztam. És körülbelül ugyanazt, a mit akkor mondtam, fogom a végleges válasznál is elmondhatni, mert azok a feltevések, a melyekből kiindultam, majd csak pár adattal egészitődnek ki és teljes igazolást találnak azokban, a miket azóta hMatalosan értésemre juttatott a bán. Akkor is már megmondottam körülbelül, hogy ugy áll a dolog, de még nincsenek a hMatalos jelentések a ke32*