Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-246

M6. országos ülés 1903 április 16-án, csütörtökön. 251 hogy mihelyt az állam megfelelő impulzussal előljár, a magánvállalkozás nyomban követni szokta. Bátran állitható tehát, hogy 43 millió ál­lami beruházás igen tetemes magánmegrende­lést vonna maga után. A kettő együttvéve még mindig nem elegendő ugyan, hogy a mostani pangást megszüntesse, de azért sok ezer meg ezer, ez idő szerint munkanélküli munkásnak helyzetében igen nagy változást idézne elő, ha most ilyen összeg forgalomba hozatnék, ha egyszerre emitt egy pályaudvarnak kibővitése, amott egy hidnak kicserélése, egy iskolának épí­tése, egy bányának felszerelése, vagy egy folyó­nak szabályozása és más hasonló munkák bekö­vetkeznének. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki akadályozza? Zaj. Halljuk J jobb felől.) Való­jában pedig ugy áll a dolog, hogy mMel a költ­ségvetésnek közeli elintézésére kilátásunk nincs, a kormány semmiféle közmunkához nem foghat, Ennélfogva az évek óta a gazdasági depresszió hatása alatt sinylő ipar nemhogy a körülmé­nyeknek megfelelő valamely rendkívüli segélyben részesülne, de még ahhoz a foglalkoztatáshoz sem tud jutni, melyről rendes körülmények mel­lett is a költségvetésben gondoskodni szoktunk és a mely foglalkoztatás a nagy-és a kisiparra, a vidékre és a fővárosra, mondhatni az ország­nak minden részére egyaránt fontos. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Endrey Gyula: Miért nem tárgyaltatják a költségvetést ? Neményi Ambrus előadó: Ezeknek a rendes beruházásoknak elmaradásában nyilvánul a po­litikai helyzetnek első hatása a közgazdaságra. Ámde még ha eltekintünk is ezektől a kü­lönleges viszonyoktól, jól tudjuk, hogy minden országban — még egyébként virágzó közgazda­sági helyzet közepette is — a gazdasági élet azonnal megérzi a politikai bonyodalmaknak hatását. Annál inkább érezzük ezt a hatást a mos­tani pillanatban, mikor egész sora áll előttünk az oly gazdasági és pénzügyi kérdéseknek, me­lyeknek mindegyike külön-külön is egész erőn­ket próbára teheti. Ilyenek a készfizetések fel­vételének biztosítása, a vámtarifa megalkotása és a kereskedelmi szerződéseknek igényeinknek és érdekeinknek megfelelő megkötése. Mindezek pénzügyi és közgazdasági kérdések ugyan, de melyeknek sikere összefügg az ország konszoli­dált politikai viszonyaMal. Már pedig a nem konszolidált politikai viszonyoknak szembeötlő jelensége az, ha az állam rendes költségvetéshez sem. tud jutni. Még szembeötlőbb az a jelenség és még kevésbbé konszolidált viszonyokra vall, ha a törvényhozás odáig sem képes eljutni, hogy az ügyek zavartalan ellátására a törvényes felha­talmazást megadja. Ezeken kMül a bizottság szükségképen fog­lalkozott azokkal a politikai kérdésekkel is, melyek az első indemnitási javaslat bemutatása óta jóformán állandóan vannak a háznak napi­rendjén, és állandóan kötik le időnket és figyel­münket. Mindamellett — azt hiszem — az én előadói tisztemhez nem tartozik, hogy most a vita bevezetésekor és erről a helyről ezeket a kérdéseket tárgyaljam. Felemlíteni tartozom azonban ezeket is, mert nem adnám hű képét a bizottsági tárgyalásnak, ha elhallgatnám, hogy a bizottság többsége nemcsak közjogi okoknál fogva, és nemcsak azoknál a közgazdasági okok­nál fogva, melyeket jeleztem, hanem a politikai helyzetnek komoly mérlegelése alapján is meg­okoltnak és sürgősnek tartotta, hogy ezen ja­vaslat törvényerőre emelkedjék. Mindezen okokra való tekintettel kérem én is a t. házat, hogy a kért felhatalmazást megadni és a törvényjavas­latot megszavazni méltóztassék. (Helyeslés a jobb­oldalon,) Elnök: T. ház! Megteszem javaslatomat a holnapi ülés napirendjére vonatkozólag. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjén lesz első sorban az 1903. év első négy hónap­jában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902. évi XXM. t.-cz. hatá­lyának az 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről a pénzügyminiszter törvényjavas­lata, másodsorban pedig a honvédelmi miniszter ur válasza Pap Zoltán képviselő ur interpellá­cziójára. (Derültség a szélsőbaloldalon és felkiál­tások : Arra alig kerül a sor!) Kubik Béla képviselő ur kMan szólani. Kubik Béia : T. ház ! Tudom azt nagyon jól. hogy nincs ez idő szerint még okom a miniszter­elnök urat megsürgetni, mert még a 30 nap le nem telt, hogy Barta Ödön képviselőtársam interpellácziójára a választ már megadja, azon­ban tekintettel a zapresicsi esetre, a hol, mint tudjuk, a magyar zászlót újra megsértették, na­gyon kérném az igen t. miniszterelnök urat, hogy legyen szMes, a mennyire lehetséges, és az adatai már beérkeztek volna, holnap megadni a választ Barta Ödön képviselőtársam interpellá­cziójára, már csak azért is, hogy egy ujabb interpelláczió ne legyen itt a napirenden, hanem ezzel együtt és karöltve, ez a kérdés is elintéz­tessék, avagy ebből az esetből már levonhassuk a konzekvencziákat, hogy azután a szerint ter­jeszszük elő interpellácziónkat, a melyet ebben a kérdésben szándékozunk megtenni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! Én ebben a kérdésben, a mint méltóztat­nak tudni, az interpelláczió megtétele alkalmá­val azonnal nyilatkoztam. És körülbelül ugyan­azt, a mit akkor mondtam, fogom a végleges válasznál is elmondhatni, mert azok a feltevé­sek, a melyekből kiindultam, majd csak pár adattal egészitődnek ki és teljes igazolást talál­nak azokban, a miket azóta hMatalosan érté­semre juttatott a bán. Akkor is már meg­mondottam körülbelül, hogy ugy áll a dolog, de még nincsenek a hMatalos jelentések a ke­32*

Next

/
Thumbnails
Contents