Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-238
238. országos ülés 1903 márczius 27-én, pénteken. 17 neki a legnagyobb érdeme, hogy a törököt az országból, de főleg annak déli részéről, kMerték. Mikor ugyanis az udvari kamara elnöke, gróf Sinzendorf és emberei milliókat sikkasztottak el és igy üressé tették a kincstárt és I. Leopold nem volt képes a hadjáratot folytatni, ekkor XI. Ineze pápa volt az, a ki 400.000 aranyat küldött oda, azt mondván: adom a pénzt, folytassák a harczot. Nem akart egyéb ellenértéket, mint azt, hogy az unokaöcscse számára a Szerérnségből kapjon valamit, így jutottak az unokaöcscsei a Szerémséghez, de utóbb a határőrvidék alkotása czimén egy részét elvették tőlük. Ismétlem, valahányszor Rómában vagyok, mindig elmegyek ennek a nagy embernek a sírjához. Ennek köszönhetjük a török kiűzését, de nem a németnek. Hasse ur és társai tudhatják ezt, de ugy látszik, nem akarják tudni. Mondom, ezzel a magunk erejével vertük ki a törököt. Mikor Incze pápa pénzével megindult a hadjárat, Aspremont lett a belgrádi parancsnok, a Rákóczi sógora és Bádeni Lajos Grabova és Nisig nyomult elő. Ennek jelentéseit megint magam olvastam gr. Csáky révai és Bottyán János esztergomi főkapitányokra vonatkozólag. Ezért adta Leopold császár VakBottyánnak a mai Terézia-renddel egyenértékű nagy aranylánczot az arczkópével. Maga akasztotta a nyakára és Vak-Bottyán kuruczvezér korában is mindig büszkén viselte ezt. Savoyai Eugón is ott harczolt akkor, mint fiatal ember. Bádeni Lajos és Savoyai Eugén között az a különbség, hogy Bádeni Lajos szerette a magyarokat, Savoyai Eugén pedig nem. De ha nem szerette is, mégis, nemes gondolkozású és igazságos ember volt. Hiszen az eperjesi vértörvényszék, Karaffa vértörvényszékének megszüntetését is nagyrészt Bádeni Lajosnak köszönjük, a ki, miután Karaffa még őt is meggyanúsította azzal, hogy Thökölyvel tart, megharagudott Karaffára, kinyittatta a börtönök ajtait és kiszabadította a fogva tartottakat és elűzte Karaffát. Mikor azután a török ki volt szorítva az országból, mondom, Bádeni Lajos jelentése szerint is a magyarok segítségével, sőt Savoyai Eugén szerint is a magyarok segítségével, mert hisz ő maga irja a jelentést a zentai ütközetről, megirja, hogy a győzelmet a Csáki-huszároknak, Mihályi Pálnak, Deáknak köszönheti. Beőthy Ákos: A 8-as huszároknak! Thaly Kálmán: A 3-asoknak és 9-eseknek ! Mondom, mikor ezeket Savoyai Eugén maga is mondja, mi lett akkor a hála? Az, hogy azt a magyar katonaságot, a melyről a miniszterelnök ur is olyanformán nyilatkozott, hogy nem volt soha magyar hadsereg, (Ellenmondás a jobboldalon.) pedig egyik képviselőtársam a törvények egész litániáját olvasta fel és bizonyította, hogy igenis mennyire volt, mondom, ezt a magyar hadsereget megszüntették. Az volt a hála, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XIII. KÖTET, mikor az 1687-iki országgyűlésen eltörülték az aranybulla ellenállási záradékát és kimondották a Habsburg-ház flágának örökösödését, akkor Kolonics tanácsára elhatározta az uralkodó, hogy félreveti az alkotmányt és Magyarországot mint fegyverrel meghódított tartományt tekintve, itt kamarai hMatalok és más hatóságok utján abszolutiszticze fog uralkodni. Ez volt a hála. Madarász József: Ez az osztrák hála! Thaly Kálmán: Az első dolog az volt, hogy a katonaságot exautorizálják. Mikor a karloviczi békét megkötötték, természetesen ezt is a magyarok megkérdezése nélkül, holott a mi bőrünkről volt szó, a mi határainkat állajritották meg, egyetlen egy magyar embert sem hívtak meg a békekötéshez. Ugron Gábor: A törvény ellenére! Thaly Kálmán: Az első dolog az volt, hogy elhatározták a végvárakbeli magyar hadak széjjeloszlatását, nehogy a magyaroknak eszébe jusson fegyverrel védeni meg jogaikat. A magyarok könyörögtek, hagyják meg a győri, veszprémi, kassai hires végvárakat, mert azokra még szükség lesz. Mondották azt, hogy azok az emberek nem szoktak kaszához, kapához, hogy azok született katonák. Hasztalan volt. Nem bízott bennük a Hofkriegsrath, valamennyit szétosztották, minden magyar ezredet, csak az a két huszárezred maradt meg: mert Savoyai Eugén kérte megtartásukat. O belátta, hogy a huszárság milyen kitűnő fegyvernem, tehát arra kérte a Hofkriegsrathot, hogy legalább ezt a két huszárezredet hagyják meg: a 3. és a 9. ezredet; igy azután ezek kMételével a többit mind feloszlatták. A véghelyeken lévő hadak mind kapa-kaszakerülő nép volt; azok a fegyverrel való munkához voltak szokva, és nagyon természetes, hogy később, a midőn a Rákóczy-féle hadjárat kiütött, ezekből lettek Rákóczy Ferencznek legkitűnőbb katonái. Ekkor várainkat merő háladatosságból mind feldúlták; igy a gyönyörű Visegrádot, a mely egyike volt a legszebb műépitményeknek; az Anjou-királyoknak, a Hunyadiaknak márványból épült palotáit puskaporral robbantották föl; ugyanez a sors érte Sárospatakot is, •— a melynek vára szintén egyike volt a legművésziesebbeknek, azért, — mert idegen garnizon nem jutott belé, magyarokat pedig nem akartak benne hagyni, mert nem bíztak bennök. Mondom, a Kollonics-rezsim első dolga volt a magyar hadakat széjjeloszlatni és a nép kezéből a fegyvert kMenni. A Gresammtreich különben teljesen meg volt valósítva, és érvényesült a kamarai hMatalokban, a harminczadoknál, a postánál, és mindenüvé behozták a német nyelvet is; behozták a fogyasztási adókat, a trafikokat, a dohánymonopolt már Leopold császár idejében, szóval egészen Bach-szisztéma szagú rezemet léptettek életbe a Kollonics rendszere szerint, országgyűlést pedig Leopold mind haláláig többé nem tartott.
