Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-245

218 245. országos ülés 1903 április 4-én, szombaton. fejedelmi hatalmát is. Ne a más országok érdeke vezérelje az uralkodót, hanem vezérelje Magyarországnak az érdeke; mert azon más országok lakóinak. — legyenek azok németek vagy szlávok — van hová menniök, van egy nemzeti egység és közösség, a melybe beolvadjanak és érvényesítsék önállóságukat; de mi, magyarok, egyedül vagyunk itt, a kik ő reájuk vagyunk szorulva, valamint ők is miránk vannak szorulva. A mely pillanatban a magyar nemzet meggyöngül vagy hadi szervezetlensége miatt nem lesz képes a maga államát és függetlenségét megvédelmezni, akkor itt az a trón is eltűnt és elveszett, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert elmúlt az az idő, a mikor a hadsereget csak a népek és nemzetek belső hatalma ellen kellett használni. Ma a hadsereget az állami feladatok védelmezésére. nem pedig a különböző érdekek érvényesítésére kell felhasználni. (Élénk tetszés a szélsobaloldahn.) És ha ő Felsége olyan hadsereget akar. a mely egyenlő legyen a külföldi államok hadseregével; nohát akkor engedje meg, hogy legyen annak a hadseregnek legalább szelleme magyar, és olyan dicsőséges történelme, mint a minő a magyar nemzeté, a melyből magának bátorságot meríthet ; legyen egy nagy jövendőnek látképe, a mely mindig szeme előtt jebeg, midőn harczra száll, küzdelembe indul. (Élénk tetszés a szélsobaloldahn.) Ezért felszólalásomat azon kijelentéssel fejezem be, hogy én a ház asztalán fekvő törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem küzdeni óhajtok és küzdeni akarok az ellen mindaddig, a mig küzdeni nem késő, a míg van idő arra, hogy a magyar hadsereg létesülhessen, — létesülhessen rendre, fokozatosan. Most először a magyar ezredek kapják meg a magyar tiszteket, és tegyünk meg mindent, hogy azok teljesen nemzeti alapon és itthon legyenek szervezve, és akkor büszkén és bátran nézhetünk a jövendőbe. Nem fogadom el a törvényjavaslatot, hanem van szerencsém benyújtani egy határozati javaslatot. (Hosszantartó, élénh helyeslés, éljenzés és taps a szélsobaloldahn. A szónokot számosan üdvözíti'. Felkiáltások: Kérjük a határozati javaslat felolvasását!) Rátkay László jegyző (olvassa): »Határozati javaslat. A most rendelkezésre álló hadi erő akként szervezendő, hogy legalább a hadtestparancsnokságok száma, elhelyezése és a hadtest-törzsek tisztikara megfeleljen az azonnali mozgósítás követelményeinek.« (Elénk helyeslés a szeísübahldalon.) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket grőf Apponyi Albert foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Mielőtt a napirend folytatására áttérnénk, van szerencsém néhány jelentést tenni a háznak. (Halljuk!) Győrffy Gyula és Nemes Zsigmond időközi választásokon megválasztott országgyűlési képviselők megválasztása óta harmincz nap eltelt és a Curiától vett értesítés szerint e választások ellen nem adatott be kérvény. Minthogy e választások ellen panasz sem tétetett, Győrffy Gyula és Nemes Zsigmond képviselő urakat végleg igazoltaknak jelentem ki. Bemutatom a gyöngyös-pataji választókerület polgárainak Malatinszky György, a karczagi választókerület polgárságának Madarász Imre, és Török-Bálint község polgárságának Rakovszky István képviselő ur által beadott kérvényeit, a katonai javaslatok ellen. Letétetnek a ház asztalára és ezen javaslatokkal együtt nyernek elintézést. Egyúttal ezen kérvények kinyomatását elrendeli a ház. T. ház! A megállapított napirendtől a vita fejlődése folytán kissé elestünk, mert a megállapodás az volt, hogy fél egykor térjünk át a kérvényekre és fél kettőkor az interpellácziókra. Méltóztassék megengedni, hogy a kérvényekhez egy szónok szóljon, aztán átmehetnénk az interpellácziőkra, a mikor az idő körülbelül fél kettő körül lesz. Kubik Béla : És a napirend ! Elnök: A napirendet majd akkor állapítjuk meg, mielőtt az interpelláczióra áttérünk. Szólásra ki van felírva? Dedovics György jegyző: Gróf Bánffy Miklós! Gr. Bánffy Miklős: Tisztelt ház! 1901. szeptember 5-én, a múlt ülésszak utolsó ülésén, midőn a ház asztalán a jelenlegihez hasonló tárgyú kérvény feküdt, a miniszterelnök ur ő exczellencziája azt mondotta, hogy »bármely képviselőnek azt, hogy azt az érdeket helyezze előtérbe, a mely érdek hozzá legközelebb áll, az ő szMéhez legközelebb van nőve — ezt sem egyiknek, sem másiknak megtiltani nem lehet, — ezt elnyomni, ettől bárkit eltiltani semmiféle politikus és a szabadelvű politikus épen nem akarhatja,« Hozzám legközelebb, szMemhez legközelebb nőve, a magyar földmMes osztály érdeke áll, annak a népnek érdeke, a melynek millióira az állami adótehernek mintegy 60 százaléka, a véradó 80 százaléka nehezedik, mely a magyar állam tápláló, fentartó, éltető eleme. Minden más üzemág, minden más közgazdasági tényező előtt tehát, a földmMelők sorsára és boldogulására vagyok első sorban tekintettel. Csak egy érdek van, a melyet még ennek fölébe helyezek, a mely mellett minden osztályérdek eltörpül és ez az ország egyetemes üdve, a magyar állam egyetemes érdeke, (Helyeslés a jobboldalon.) a melynek érvényesülni kell mindig, mindenütt ugy a kis-, mint a nagyfontosságú ügyekben. Ez indit engem arra, hogy a Rakovszky