Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-244

%k. országos ülés 1903 kőzni. így történhetik aztán meg, hogy a ma­gyar állam budgetjét rettenetesen megvitatjuk, de mikor az ellenőrzésről, vagyis arról van szó, hogy miképen jártak el a miniszterek, senki sem szól. 1898-ban, mikor a zárszámadási jelen­tést beterjesztették a képviselőház elé, a szám­szék elnöke jelentést tett, hogy a zárszámadá­sokban az alapok ellenőrzése végre teljesíttessék. 1896-ban, gondolom, egy ankét volt, a mikor a miniszterelnök, a többi miniszterek és az állam­számszék abban akartak megállapodni és erre nézve keresték a formákat, hogy az alapokat miképen ellenőrizzék. Ankéteztek 1898-ig. Az 1898-iki zárszámadási jelentésben benn is volt, hogy az ellenőrzésnél három alapot különböz­tessünk meg. Különböztessünk meg először oly alapokat, a melyekre nézve az utalványozás az állami számszék teljes ellenőrzésével történik; másodszor olyanokat, a melyekre nézve pusztán a tiszta jövedelem számoltatik el, és végül, har­madszor, oly alapokat, a melyekre nézve nincs az állam budgetjébe való rendelkezés, ezek a magán-alapitványok, és az határoztatott, hogy ezek ne vétessenek be a budgetbe. Ez volt 1898-ban. Azóta ép ugy, mint az egész mostani régime alatt, folytonosan prolon­gáltatnak az Ígéretek és nem történik semmi, ugy, hogy az 1901-iki zárszámadási jelentésben, a mely most van előttünk, azt mondja a szám­szék elnöke: »Egyebekben tisztelettel jelentem, hogy az alapok ellenőrzésére vonatkozó tárgya­lások még mindig folyamatban vannak.« (Moz­gás a baloldalon.) 1896-tól 1903-ig tehát az alapokról még folytonosan tárgyalunk. És ez­alatt mi történik? Az történik, hogy az alapokból kölcsönök adatnak, kölcsönök vétetnek, e kölcsönök pedig oly módon kezeltetnek, a melynek semmi jogi alapja nincs. Ezeknek a kölcsönöknek ellenőrzé­sére nincs más módja a zárszámadási bizottság­nak, mint az, hogy kénytelen elfogadni azt, hogy a miniszterek a felelőség tudatában reálisan jár­nak el. Más garanczia nincs. Az az anomália pedig szintén megvan, hogy mi semmiféle ki­mutatást nem kapunk az alapok elszámolásáról, kMévén azokat a kimutatásokat, a melyeket nagy kegyesen bejelent a honvédelmi miniszter ur arról, hogy ki és mennyi nyűg- vagy kegy­dijat kap? Azokról a nagy tételekről azonban, a minők közé az 5 milliós egyéb kiadás is tar­tozik, senki sem tud semmit. Az egész hiba ott van, hogy, folytonos húzás, halogatás mellett, a számszék propoziczió­ját s az ankét eredményét nem akarják végre­hajtani, — a minek oka az, hogy az egész kabinet a maga hatalmát nagyobbnak és több­nek akarja feltüntetni és ezért lehetőleg nem akar számolni az alapokról, — mert a jelenlegi rendszer mellett az alapokból nem utalványozási jegyzék mellett utaltatik ki a pénz. Ennek következtében tisztelettel kérem most, mikor e kérdés szóvá tétetik, egyrészt, hogy április 3-án, pénteken. l7o utasittassék a ház által a t. honvédelmi minisz­ter ur, hogy rögtön terjeszsze a zárszámadási bizottság elé a honvédelmi miniszter által kezelt alapok teljes, részletesen motMált számadásait, azonkívül a ház utasítsa a miniszterelnököt, hogy a zárszámadásoknak . . . (Rosenberg Gyula beszél Széll Kálmán miniszterelnökicél.)Kérem, ez talán mégis csak fontosabb kérdés, mint Rosenberg Gyula képviselő ur dolga? (Nagy zaj és felkiál­tások jobb felöl: Miféle hang ez ?) Gabányi Miklós: Börze az, vagy micsoda ? (Zaj a jobboldalon.) Latinovich Géza: Micsoda hang ez ? (He­lyeslés a jobboldalon. Nagy zaj balfelöl.) Rakovszky István: Az a hang, hogy mél­tóztassanak hallgatni, mikor ilyen dolgokról van szó! (Zaj jobbfelöl.) Szüllő Géza: A mikor személyeskednek, ak­kor mindig csend van, a mikor nem személyes­kedésről van szó, akkor mindig lármáznak. (Zaj. Halljuk!) Az a kérésem, hogy a ház utasítsa a mi­niszterelnököt, hogy a számszék kívánságát végre teljesítve, véglegesen, törvényileg szabá­lyozza az alapoknak elszámolására vonatkozó ellenőrzési módozatait. (Élénk helyeslés a nép­párton.) Gromon Dezső államtitkár: Mélyen t. ház! Azt hiszem, meg fogja engedni a t. ház, hogy ezen felszólalás következtében magam is egypár szóval . . . (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon. Felkiáltások : Nem hallunk semmit!) — nem tehetek róla, hogy nincs olyan erős hangom, mint Kubik képviselő urnak, — (Halljuk! Hall­juk!) pár megjegyzést tehessek. Midőn a tegnapi napon Zboray t. képvise­lőtársam azt a megjegyzést tette, hogy: »ugy látom, a hadmentességi alap nem helyesen ke­zeltetik*, egy egyszerű közbeszólásom volt, hogy: ne tessék gyanúsítani, tessék előbb az okmányokat, a mellékleteket megnézni és azután ítélni. Megjegyeztem azt is, hogy ez az alap a pénzügyminisztérium által kezeltetik, annak számvevősége, egyetértőleg a honvédelmi mi­nisztérium számvevőségével, állapítja meg az egyes kiadási és bevételi tételeket és az állami számszék ezt revideálja. Kubik Béla: Nagy egyértelműség! (Derült­ség a jobboldalon.) Gromon Dezső államtitkár: Méltóztatik ta­lán azt gondolni, hogy ezek mind hibásan szá­molnak ? Szüllő Géza : Nem ellenőrzik! Gromon Dezső államtitkár: Ezen három­szoros ellenőrzésnek nyomán terjesztette be a honvédelmi minisztérium ezen kimutatást és tárgyaltatott ezen kimutatás annak idején a bizottságban, és ott azon észrevételre, hogy ezen kimutatás nincs elegendőképen részletezve és nem elég bőven van előterjesztve, a hon­védelmi miniszter azt az Ígéretet tette, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents