Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-238
6 238. országos ülés 1903 márczius 27-én, pénteken. Azt láttuk, t. ház, hogy maga a miniszterelnök ur is azon az állásponton volt, hogy éhben az ügyben vizsgálatot kell teljesíteni, és hogy vizsgálat nélkül ebben az ügyben Ítéletet mondani egyáltalán nem lehet. Ennélfogva én ugy látom, hogy ezen mai indítványommal — a midőn módot akarok adni a t. háznak arra, hogy a legilletékesebb közeg által teljesíttesse a vizsgálatot — én csak a t. miniszterelnök ur álláspontját teszem magamévá, mert én nem hihetem és nem képzelhetem, hogy akkor, a midőn a t. miniszterelnök ur az ügynek minden oldalról való megvizsgálását és a vizsgálat teljesítését szükségesnek találta, abból indult volna ki, hogy ezt a vizsgálatot maga a rendőrség saját autonomikus körében, az illetékes büntetőperi tényezők beavatkozása nélkül teljesítse. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Már pedig, t. ház, igen nyomós jelenségek mutatnak arra, hogy a rendőri felvonulás alkalmából történt sajnálatos események dolgában a rendőrség még mindig mintegy saját hatáskörében és mintegy adminisztratív ufón teljesiti a nyomozatot, a nélkül, hogy a büntetőper tényezői, tehát elsősorban a kir. ügyészség állást foglalt és indítványt tett volna. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Különösen fontos az én indítványom abból a szempontból, mert mindazon cselekmények, a melyekre nézve a t. képviselőtársaink itt a ház színe előtt tanúbizonyságot tettek, s a melyekre nézve igen erős és nyomatékos adatokra hMatkoztak, hogy, mondom, ezen büntetendő cselekmények mind olyanok, hogy a mennyiben lenforognak, üldözésükhöz nem szükséges a magánvád és az, hogy egyesek ezt panasz tárgyává tegyék, hanem elegendő, ha ezek a jelenségek az ügyészségnek hMatalos tudomására jutnak, hogy akkor hMatalból indítsa meg az ügyészség az eljárást, mert az anyagi törvény értelmében ezen esetek, a mennyiben a hMatalos hatalommal való visszaélés minősítése alá jutnak, hMatalból üldözendők. (Igaz! Ugy van.' a szélsobaloldalon.) Ennélfogva teljesen felesleges az, hogy a hatóság bevárja, hogy az egyesek, a kik ott sérülést szenvedtek, maguk menjenek panaszra. A törvény megköveteli, hogy ha bármely oldalról, tehát ha a parlamenti tárgyalások nyomán és a parlamenti nyílt viták folytán a királyi ügyészségnek, mint vádhatóságnak tudomására jut, hogy bizonyos büntetendő cselekmények követtettek el, akkor neki nem csak joga, de kötelessége is beleavatkozni (Igaz! Ugy van!a szélsobaloldalon.) és az ügyet a független bíróság elbírálása alá bocsátani. De ezen szabályszerű, törvényes eljárásnak az a folyománya is van, hogy a mennyiben a t. ház az indítványt elfogadja és ennélfogva az eljárás a ház utasításai folytán történik és a háznak ellenőrzése alá helyeztetik az ügy és eljárás, a kir. ügyész mellett minden sértett, a ki a perbe belevonatik, a mennyiben az ügyész kötelességét nem teljesiti, vagy meggyőződése szerint a vád fentartását indokoltnak nem látja, az ügyész hatáskörébe léphet és a vádat a maga részéről mint pótmagánvádló fentarthatja. (Ugy van! Helyeslés a szélsobaloldalon.) A mi pedig az itt panaszolt büntetendő cselekményeket illeti, azt hiszem, mindenki arról győződhetett meg, hogy tulajdonképen itt arról van szó, hogy a rendőrség mennyiben lépte túl hatáskörét, mennyiben használta a fegyverét indokolatlanul és ennélfogva mennyiben követett el olyan súlyos bántalmazásokat, a melyek egyrészt szigorú megtorlást követelnek, másrészt pedig ugy a közrendre, mint egyáltalában a társadalmi rendre és az egyesekre is súlyos sértést képeznek. Ennélfogva én azt hiszem, hogy azért is, hogy a felzaklatott társadalomban, valamint a szenvedélyektől feldúlt parlamentben a nyugalom visszatérjen, szükséges, hogy a t. kormány az én indítványomat magáévá tegye és beleegyezzék abba, hogy a rendőrségnél most folyamatban levő ügy a maga illetékes hatóságához, tehát a független bírósághoz tétessék át, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) és hogy ennélfogva a kir. ügyészség mint erre illetékes közvádhatóság vegye át a vád képviseletét és teljesítse kötelességét. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ennélfogva én egy indítványt nyújtottam be a t. háznak, a melyet ismertettem és a mely ennek az eljárásnak elrendelését czélozza. Ajánlom a t. háznak indítványom elfogadását, illetve, hogy méltóztassék beleegyezni, hogy ez az indítvány érdemleges tárgyalásra kitüzessék. (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Röviden kívánok nyilatkozni arról az indítványról, a melyet Visontai Soma t. képviselő ur benyújtott. (Halljuk! Halljuk!) Mikor ebben a tárgyban a múlt szombaton és hétfőn nyilatkoztam, a t. ház méltóztatik tudni, hogy be nem várva semmiféle felszólítást, már akkor, az első napon kijelentettem, hogy a fegyverhasználat és a zavargások dolgában vizsgálatot rendeltem el, (Ugy van! Ugy van! jobbról.) Jól tudom azt, a mit Visontai t. képviselő ur mond, hogy az ügyészségnek a bűnvádi nyomozásra befolyni joga van, joga van azt ellenőrizni és irányítani, de azt is tudom, hogy intézkedésemben én teljesen a törvény alapján jártam el. A Bűnvádi perrendtartás 94. §-a világosan megjelöli azokat a hatóságokat, melyek a bünnyomozásnak megindítására és az abban való eljárásra illetékesek; ezek a rendőrség és az ügyészség. Én elrendeltem akkor a bűnvádi nyomozás teljesítését és hogy az a legalaposabban és a leggyorsabban fejeztessék be; de egyúttal már akkor abban a rendeletben azt is hozzátettem, hogy a nyomozási iratok tétessenek át az ügyészséghez. (Helyeslés és tetszés jobbról.) Tehát teljesen a törvény alapján jártam el. A törvény keretében az ügyészség eljár a maga feladatában, a mennyiben szükségesnek fogja