Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-226

86 226. országos ülés 1903 márczius 12-én, csütörtökön. ségnek folytatása, a melyben a nemzeti szellem és a szabadelvüség teljesen egybeforrtak, a mely nem merült ki az egyházpolitikai szabadelviiségben, hanem ahhoz hozzákapcsolta a nemzeti jogoknak erőteljes védelmét; ma a szabadelvű párt, midőn támogatja a kormányt, a mely ma is a hadügyi követeléseknek teljesen automatikus elfogadásával a régi dikaszteriumok szellemét képviseli, csak a régi aulikusok politikáját folytatja, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és ez a kisebbség itt, t. képviselőház, legitim utódja a 40-es esztendők és az előző korszakok rendi alsó tábláján fennállott erős, hatalmas többségnek, a mely az egész nemzetet képviselte, a mely szabadelvű és nemzeti irányban haladt egyszerre. (Élénk tetszés és helyeslés a szélsobaloläalon.) Annyiban megváltozott tehát a helyzet, hogy a nemzeti ellenállás helyett, az egész országgyűlés többségének ellenállása helyett az aulikus j>árt, a mely csak néhány arisztokratából, főpapból, néhány lézengő exczellencziás úrból és udvari tanácsosból állott 1848 előtt — ma megnövekedett az országban, (Igaz! ügy van! a szélsőhaloldalon.) az igazi szabadelvüségnek pártja pedig megfogyatkozott anynyira, hogy csak az ellenzéknek egy része képviseli azt. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloläalon.) És itt, t. képviselőház, rájutok arra, hogy mit jelent az obstrukczió, mit jelent ez a szó, a melynek Magyarországon nincs jogosultsága? Mert mi Magyarországon nem obstruáltunk soha, nem obstruálunk ma sem; mi nem az irlandiaktól tanultak meg, hogy a nemzetnek vagy a kisebbségnek, ellent kell állania; mi nem is az osztrákokat utánozzuk, a kiknek obstrukcziója egészen mást jelent, mint a magyar ellenzéknek ellenállása. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloläalon.) Az irlandi obstrukczió lehetett egy rakonczátlan kisebbségnek a fellépése; az osztrák obstrukczió pedig nem jelent egyebet, mint azt, hogy Ausztria egy lélektanilag lehetetlen konglomerátum; nem jelent semmi egyebet, mint azt, hogy az egy ketreczbe bezárt különféle válfaju fenevadak marakodnak és ketreczük rácsait át akarják törni. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Magyarországon az obstrukczió fogalmának nincs jogosultsága. Nem obstrukczióról van itt szó, hanem nemzeti ellenállásról; (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) rezisztencziáról van itt szó, t. képviselőház, a nemzet ellenállásáról van itt szó, még mindig fennálló dikaszteriumoknak Bécsből érkezett utasításai ellen. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloläalon.) A magyar rendi országgyűlések szelleme, a magyar szellem szerint és a magyar közjog felfogása szerint nincs obstrukczióról szó Magyarországon sohasem; obstrukczió itt nem is sikerülhet soha, mert ha az ellenzék magatartása nem birja magában a nemzeti ellenállás jelentőségét, ha az nem nemzeti rezisztenczia: akkor az az ellenzék nem képes megállani. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloläalon.) Mindazok az obstrukcziók, a melyek lefolytak az újkori, úgynevezett parlamentarizmusnak uralma alatt, mindazok a nemzeti rezisztencziának jellegével birtak. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az volt a Tisza Kálmán rendszere ellen folytatott obstrukczió is, a mely csak nemzeti rezisztenczia volt egy 15 esztendős korrupt korszak megdöntésére; az volt a Bánffy erőszakos rendszere ellen folytatott obstrukczió is, ós, t. képviselőház, nemzeti ellenállás az ellenzéknek mai magatartása is. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloläalon.) Nemzeti ellenállás azért, mert a nemzet közvéleménye az ellenzékkel van és nem a kormánynyal. (Igaz ! Ugy van! a szélsobaloläalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem igaz! Vázsonyi Vilmos: Önök. t. többség, egyetlen falucska véleményére sem hMatkozhatnak, a mely önökkel tartana; az ellenzék pedig hMatkozhatik a törvényhatóságok óriási többségének felirataira, hMatkozhatik a küldöttségek felvonulására, hMatkozhatik számtalan tiltakozó gyűlésre, és hMatkozhatik végül arra, hogy: hát ha az obstrukczió annyira nem kell az országnak, mutassanak csak egyetlen gyűlést is, a mely az obstrukcziót elitélte volna; (Élénk helyeslés a szélsobaloläalon.) mutassanak egyetlen törvényhatóságot, a mely az obstrukczió ellen foglalt volna állást. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloläalon.) T. ház! Különben ha nem is fogadják el elmeletet, hogy nem obstrukczióról, hanem nemzeti rezisztencziáról van szó, akkor sincs a túloldalon bárkinek is joga arra, hogy elitélje az obstrukcziót. Kik ülnek a túloldalon ? Ott ülnek első sorban a nemzeti pártnak volt tagjai, a kik annak idejében maguk is obstruáltak. Ott ülnek továbbá a túloldalon a disszidensek, közöttük ifjú gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársunk, a ki annak idejében az obstrukcziót azzal koronázta meg, hogy mint disszidens elhagyta a szabadelvű pártot. Ott ülnek végre az óhitű szabadelvűek, a kik az obstrukcziót végre is elismerték legális hadviselő félnek, mert hisz azzal mindannyian békét kötöttek, s annak a békének a pontjait paktumba foglalták. Nincs tehát a túloldalon senki, nem ismerek senkit, a ki jogosítva volna az obstrukczió ellen általánosságban kifogást emelni. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloläalon.) A miniszterelnök ur sem emelhet az ellen kifogást, (Egy hang a szélsobaloläalon: Legkevésbbé!) mert hiszen a miniszterelnök ur, miként a Vénusz a tenger hullámaiból, az obstrukczió hullámaiból kelt íi SLZ uj rendszer egész ragyogó pompájával. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsobaloläalon.) Pichler Győző: Vénusz? (Derültség.) Krasznay Ferencz: Titulus aquisitionis! Széll Kálmán miniszterelnök: Akkor is helytelenítettem az obstrukcziót mindvégig!