Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-225
225. országos ülés 1903 nek örökjogát nem ismerik el, miután osztrák jog szerint ezen házasság nem teljesen kifogástalan. Ezek az eshetőségek nemcsak a fantáziámnak a szüleményei, hanem egyenesen az osztrák bíróságok állásfoglalásának okszerű és közelfekvő következménye. Hogy ezen polgártársainknak jogait lábbal tipró joggyakorlatnak megszilárdulását keresztbe fektetett karral nem nézhetjük, az természetes, hanem kötelességünk ezen baj orvoslásához hozzáfogni, mielőtt az krónikussá válnék. Azt hiszem, hogy most a kormány az osztrák kormánynyal való tárgyalásnál fogékony talajt is találna, mert — az osztrák közvélemény tiszteletére legyen mondva, — ezen esetek nemcsak minálunk szenzácziót, hanem odaát is nagy reszenzust keltettek, és az is tény, hogy az osztrák bíróságok ezen felfogása még osztrák jog szerint sem kifogásnélküli, mert az osztrák polgári törvénykönyv 37. §-a határozottan azt rendeli, hogy külföldieknek külföldiekkel külföldön kötött jogügyletei azon hely törvényei szerint itélendők meg, a hol köttetnek és mégis Ausztria az első czMilizált állam, mely magát ezen nemzetközi magánjogi felfogáson alapuló elven túltette, és mely ezen saját törvényeibe igtatott jogszabálytól magát emanczipálta. (Ugy van!) Azt hiszem, hogy sem franczia, sem angol, sem német bíróságnak nem jutott volna eszébe egy Magyarországon kötött házasságot érvényessége tekintetében fölülbírálni. Ezen szűkkeblűség a mi kedves szomszédunknak volt fentartva. (Mozgat.) Ha mi talán szükkeblüek vagy illiberálisok volnánk e tekintetben, akkor még érteném ezt; azonban mi e tekintetben a legmesszebb határig elmegyünk. Példának okáért, ha a magyar állampolgár megszűnik magyar állampolgár lenni, Törökországba megy és több nőt vesz el, azt hiszem, hogy ezen többes házasságból származó mindegyik örökösnek a magyarországi birtok tekintetében kétségen kMül megadjuk az örökjogot. (Ugy van!) Hasonlókéjaen feltétlenül tiszteletben tartjuk az osztrák bíróságok Ítéleteit és az osztrák hatóságok előtt kötött házasságokat is. Mi a házassági jogról szóló 1894: XXXI, törvényczikk 108. és 113. §-aiban azt az elvet fektettük le, hogy külföldiek által külföldön kötött házasságok érvényessége anyagi szempontból az illető külföldiek hazájának törvényei szerint, alaki szempontból pedig a házasságkötés idejének és helyének törvényei szerint ítélendő meg. Ha egyrészről sajnálnunk kellene is, hogy hámárczius 11-én, szerdán. 83 zassági jogunkban a retorziónak ezt a fegyverét kezünkből kiadtuk, mégis büszkék lehetünk arra, hogy ezen intézkedésekkel a modern házassági jog magaslatán állunk. (Igaz! Ugy van !) Lehetséges, hogy osztrák oldalról azon ellenvetés fog tétetni, hogy ezek a volt osztrák állampolgárok per fraudem szerezték meg a magyar állampolgárságot azon szándékkal, hogy há.zasságukat felbonthassák és uj házasságra léphessenek. De eltekintve attól, hogy a fennebbi példák szerint az osztrák bíróságok nem állanak meg azon eseteknél, a melyekben csak osztrákok vannak érdekelve, hanem magyar állampolgárok felett is ítélnek, ezzel szemben tény, hogy a magyar állampolgárság megszerzése bizonyos feltételekhez van kötve. Ha ezen feltételek pontosan teljesíttetnek, akkor a felvétel nem tagadható meg, mert a törvényben sehol sincs kimondva, hogy a felvételnek nem szabad bizonyos szándékkal történnie. Az egyik a magyar állam kötelékébe azért lép, mMel birtoka van, a másik gyárral bir, a harmadik pedig azért, mMel esetleg házasságát akarja felbontani. Különben, ha az osztrákok azt állítják, hogy a magyar állampolgárság per fraudem szereztetik meg, ezzel nemcsak az illető feleket sértik, hanem első sorban a mi hatóságainkat is, a kik akkor esetleg hamis bizonyítványokat állítottak ki, azonkMül, élükön, a t. belügyminiszter urat is, a kitől a felvétel függ. Mindezeknél fogva bátor vagyok a t. belügyminiszter úrhoz és a t. igazságügyminiszter úrhoz a következő interpellácziót intézni (olvassa) : »Van-e tudomásuk a t. miniszter uraknak, hogy osztrák bíróságok az utolsó időben magyar állampolgároknak magyar hatóság előtt kötött házasságait érvényteleneknek, és igy az ezen házasságokból származó gyermekeket, osztrák területen törvényteleneknek nyilvánították ? Hajlandók-e a t. miniszter urak az osztrák kormánynyal e visszás állapotok megszüntetése czéljából érintkezésbe lépni? Mily intézkedéseket szándékoznak tenni abban az esetben, ha az osztrák kormánynyal folytatandó tárgyalások eredményre nem vezetnének?* Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a belügyi és igazságügyi miniszter urakkal. A jövő ülés napirendje meg van állapítva, az ülést ezennel bezárom. (Az illés végződik <1, u. 3 óra 20 percekor.)
