Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-225

225. országos ülés 1903 márczius 11-én, szerdán. ;V> értelmezés szerint, az ethymologia szempontjából is a közös hadsereg nem több, mint az egész, és az egész több mint a közös; a mi egész, az nem lehet nem közös, mikor annak a közös hadügy­nek a közös szerve. (Helyeslés és tetszés a jobb­oldalon.) Az ] 889-iki védtörvény pedig világosan közös hadseregről szól. Ezeket kellett megjegyeznem, hogy bebizo­nyítsam ismét annak helyes voltát, a mit mon­dottam, azt t, i. hogy habár a »közös hadsereg« szó nincsen meg a 67-iki törvényben, de az annak megfelelő fogalmak lényege a törvényben igenis benne van. (Elénk tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Kecskeméthy Ferencz: T. képviselőház! Elnök: Mi czimen kíván a t. képviselő ur szólani ? Kecskeméthy Ferencz: Félreértett szavaim helyreigazítása czimén. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Én annak egzegetálásába nem bocsátkozom, hogy mit jelent a »közös védelem«, a »közös hadügy« kifejezés, vagy az »egész«, vagy »összes« szó, hanem egyszerűen hMatkozom arra a nagy tekintélyre, a kit tegnap is említettünk, t. i. Szilágyi Dezső emlékezetére, a kinek magyará­zata mindenesetre megér annyit, mint akárkié. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Sohasem mondta Szilágyi, hogy nem közös a hadsereg! Kecskeméthy Ferencz: A mi magát a had­sereg kérdését illeti, én erről szólottam és most már maga a miniszterelnök ur is konstatálja, — tehát világosan áll, — hogy igenis sem az 1867-iki, sem az 1868-iki törvényekben a »közös hadsereg« elnevezés benne nincs, és ugy áll a dolog, a mint én állitom, hogy t. i. ez az elnevezés először az 1875 : LI. t.-czikkben fordul elő. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Nessi képviselő ur a házszabályok­hoz kMan szólani. Nessi Pál: T. képviselőház! (Halljuk! Hall­j'uk! a szélsöbaloldalon.) Már néhány alkalom­mal volt szerencsém az interpellácziók elintézé­sét megsürgetni. A t. miniszterelnök ur a múlt­kor kegyes volt megígérni azt, hogy a régen beterjesztett interpellácziókra már kapunk vála­szokat. A házszabályok e tekintetben egész világosan rendelkeznek, a mennyiben a ház­szabályok 204. §-ában azt olvashatjuk (olvassa) : »A miniszter az előterjesztett mterpeliáczióra rögtön is válaszolhat, különben 30 nap lefolyása alatt nyilatkozik . . .« Ez tehát egészen katego­rikus határozat és a miniszter urak tartoznak a házszabályok ezen rendelkezésének eleget tenni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én tehát a minisz­ter urakat egyenesen kötelességmulasztással vádolom, midőn több mint három hónap előtt előterjesztett interpellácziókra mai napig sem válaszoltak, különösen a pénzügyminiszter urat illeti e vád, mert három interpelláczióra, a melyek egyike még 1902. november hó 29-én, másika 1902. évi deczember hó 20-án, harma­dika pedig 1903. évi február hó 4-én intéztetett hozzá, még mind ez ideig nem válaszolt. Már pedig mi az interpellaczionális jogot mindig igen fontos és alkotmányos jognak tartjuk és tekintjük, azonban ilyen kezelés mellett valósággal gúnyt űznek e jogunkból, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) s azért én nagyon kérem a miniszter urakat, hogy ezen köteles­ségeiknek minél előbb eleget tenni szívesked­jenek. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! A mi engem illet, épen nézem ezt a jegy­zéket, és nem találok egyetlenegy hozzám in­tézett interpellácziót sem .. . Nessi Pál: Nem vádoltam! Széll Kálmán miniszterelnök: . . . kMéve Mol­nár Józsiás képviselő interpelláczióját, a melyre akartam válaszolni, de Molnár Józsiás képviselő ur nem volt jelen és én megmondtam, hogy fogok válaszolni akkor, én különben is rögtön szoktam válaszolni, hogyha lehetséges, vagy vá­laszolok mihamarabb, a mint azt megtehetem. A mi a többi képviselő urak interpelláczióját illeti, én legalább nem látok azok között egyet­lenegy sürgős tárgyat sem, hiszem azonban, hogy a t. miniszter urak fognak azokra vála­szolni legközelebb; de bajt nem látok abban, hogy ez eddig még meg nem történt, ámbár be­ismerem, hogy bizonyos szabálytalanság törtónt, hogyha 30 napon belül az interpellácziókra a válasz meg nem adatik. (Helyeslés.) Elnök: Következik a napirend szerint az indítvány- és interpelíácziós-könyvek felolvasása. Nyegre László jegyző: Jelentem a t. ház­nak, hogy az inditványkönyvbe ujabb bejegyzés nem történt, az interpellácziós-könyvbe azon­ban a következő interpellácziók vannak be­jegyezve : korábban bejegyzett, de még elő nem terjesztett interpellácziók: Február 28-áról: Nessi Pál interpellácziója a honvédelmi minisz­terhez a komáromi katonai vérengzés tárgyában, B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Még egyszer ? Nyegre Lászlő jegyző: Márczius 4-éről: Kubik Béla interpellácziója a kabinetiroda németnyelvű leirata tárgyában a miniszterelnök­höz. Ujabban bejegyzett interpelláczió márczius 10-éről: Schmidt Károly interpellácziója, a ma­gyar honosok törvényes házasságának az osztrák bíróságok által való el nem ismerése tárgyában, a belügyi és igazságügyi miniszterekhez. Elnök: A három interpelláczió, a mely előadandó lesz, az ülés végén, a szokott időben, fél háromkor fog előterjesztetni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Két órakor!) Méltóztassék a háznak ebben határozni. Kubik Béla: T. képviselőház ! Elnök: Mi czimen kMan a képviselő ur szólani ? Kubik Béla: A napirend megállapításához. (Halljuk! Halljak! a szélsőbaloldalon.) T. kép-

Next

/
Thumbnails
Contents