Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-237
237. országos ülés 1903 márczius 26-án, csütörtökön. 419 Benedek János: De hogyan tegye meg, ha a társadalomnak olyan tekintélyes tagjait, mint a minők a tartalékos és szolgálaton kívüli tisztek, már a limine, már ennek a dolognak küszöbéről eikergeti a hadügyminiszteri rendelet. B. Fejérváry Géza honvédeimi miniszter: Elenyésző csekély szám az! Benedek János: Hogyan kívánjuk akkor a társadalom mozgalmától a legkisebb sikert is, ha maga a kormányzat ime útjában áll ennek a mozgalomnak és kötelezi a katonatiszteket arra a párbajozásra, a melyet a polgári és katonai büntető-törvénykönyv egyaránt tilt? Nagyon rossz időben választotta meg tehát az alkalmat az igen t. hadügyminiszter ur és igen roszszul tette a honvédelmi miniszter ur, hogy épen most követte a hadügyminisztert ezen a téren, mert — mondom — ezzel még nagyobb tápot adott annak a felfogásnak, hogy a nép és a hadsereg két különböző dolog, hogy a társadalom és a hadsereg egymáshoz nem hogy alkalmazkodni nem kíván, hanem ellenkező irányban akarnak haladni, mert nem az teljesül, a mit a honvédelmi miniszter ur kMan, hogy előbb a társadalom teremtse meg a párbajellenes ligát és azután fogja majd követni a katonatiszti kar; tehát nem áll az, hogy a párbaj további fentartásával a társadalmi szokásnak akar hódolni a tisztikar és ezáltal azt czélozza a t. honvédelmi miniszter ur, hogy a katonatiszti kar lépést tartson magával a társadalommal, hanem ellenkezőleg, most, a mikor a társadalomban mozgalom indult meg a párbaj ellen, nem. halad együtt a társadalommal a katonatiszti kar, hanem annak elleneszegül, mert kényszerítve van neki elleneszegülni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De mondom, ezek a szempontok mind eltörpülnek és mind kicsinyek a mellett a legmagasabb és legnagyobb szempont mellett, a mit én tartok szem előtt, hogy t. i. ez az intézkedése a közös hadügyminiszter urnak és a honvédelmi miniszter urnak is — a jiolgári szabadság lábbal tiprása, tehát törvénytelen. Ez egygyel több indok arra, hogy a katonai javaslatok ellen küzdjünk, hogy kMegyük a katonai kormányzatot azoknak kezeiből, a kik ily módon cselekszenek. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nem veszem tudomásul a választ. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. ház! Csak röviden legyen szabad nyilatkoznom, miután a t. képviselő ur interpellácziója alkalmával is és most is, válaszadása alkalmával, ismételten hangsúlyozta, — és azt hitte, hogy ezzel valami nagyot mond — hogy ez az intézkedés a polgári szabadság korlátozása. Hála Istennek, a tiszteknek polgári szabadságai nem terjednek odáig, a meddig a t. képviselő urnak polgári szabadságai terjednek. Méltóztassék ezt más szempontból megítélni, mert az ördög sem tudja a fegyelmet fentartani, ha ilyen felfogás uralkodik. (Derültség.) Elnök: Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a honvédelmi miniszter ur válaszát, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik a választ, méltóztassanak felállani. (Megtörténi};.) A ház a választ tudomásul vette. T. ház ! Miután azok a képviselő urak, a kik még jelentkeztek interpelláczióra, nincsenek jelen és a napirendet már megállapitottuk, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 15 perczkor.) F>3*
