Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-224

36 224. országos ülés 1903 gondoljunk, hanem a jövőre is, mert különben a legnagyobb veszedelemnek teszszük ki az or­szágot. (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés a baloldalon.) Nem fogadhatom el végre a törvényjavas­latot az ország közállapotára való tekintettel sem, mert bármerre nézek széles e hazában, megdöbbenve látom és tapasztalom, hogy az ország népe szegénységben és nyomorban síny­lődik, a népek százezrei vándorbotot vesznek kezükbe, hogy a mindennapi kenyeret megkeres­hessék. (Igás! Ugy van! a baloldalon.) Látom, t. képviselőház, az öregek arczán a létért való küzdelem gondterhes kifejezését, ag­gódó embereknek ránczos homlokát, az ifjúság könnyelmű, ledér életét, a mely elmerül az él­vezetben, látom a züllést hitben, erkölcsi, tár­sadalmi és anyagi téren. (Ugy van! Ugy van! balfelöl) Látom pusztulni és veszni azt az ősi erényt, a mely a nemzet ezredéves fennállásá­nak erős oszlopa és megtartója volt mindenkor. Nem tagadom, t. ház, hogy mindezeknek látása a keserűség érzetét kelti fel bennem, hogy az a nemzet, a melyet az Isten megáldott minden előfeltétellel arra, hogy még a legsze­gényebb szalmafedeles hajlékból is a boldogság és a megelégedés sugározzák ki,, szenvedni, sor­vadni és pusztulni kénytelen. És ha e nemzet sorsa felett itt, e házban határoznak és dönte­nek, és egy kormányzat a maga akaratának és szándékának érvényt szerez, mely szellemben azután kormányozzák, akkor az országnak eme siralmas közállapotáért egyedül és kizárólag az önök szabedelvüsége lesz felelős, (Ugy van! a baloldalon.) a mely immár 35 éven keresztül rágódik a nemzet testén és marczangolja szét darabokra. (Ugy van! a baloldalon.) Én, t. képviselőház, képviselői kötelessége­met abban kell, hogy lássam, hogy mily befo­lyást gyakorolnak lelkületemre az ország köz­állapotai, hogy ebből formáljak ítéletet mindazon kérdésekre nézve, a melyek nemzetem jövő sor­sára nézve befolyást gyakorolnak; és midőn én, az országnak ilyen szomorú és siralmas állapotát látom, akkor igenis azt kell, hogy ismerjem kötelességem gyanánt, odahatni, hogy az ország­nak ezen a helyzetén változtassunk, és igy a rendelkezésünkre álló anyagi erőt elsősorban azon szükségleteink kielégítésére fordítsuk, a melyeknek közvetlenül érezhető hatásuk van, és csak másodsorban gondoljunk olyan szükségletek kielégítésére, a melyek kikerülhetők a nélkül, hogy abból a nemzetre bárminemű baj és ve­szedelem származhatik. (Ugy van! Ugy van! Helyeslés a baloldalon.) Mindezekből kifolyólag nem fogadom el a tárgyaláson levő törvényjavaslatot, hanem elfo­gadom Rakovszky István t. képviselőtársamnak határozati javaslatát, (Helyeslés balfelöl.) és egyúttal megtoldom azt a következő saját hatá­rozati javaslattal, melyet a t. háznak elfogadásra ajánlok (olvassa): márczius 10-én, kedden. »Határozati javaslat. Minthogy a hadsereg létszámára vonatkozó törvényes intézkedések 1899. év végén hatályu­kat vesztették, a képviselőház kész e tekintet­ben uj törvény megalkotásához járulni, hajlandó ez alkalommal a hadsereg közösségének fentar­tása mellett védszervezetünk mindazon hiányá­nak orvoslását eszközölni, melyek a fennálló törvényből származnak, hajlandó egyszersmind azon áldozatok meghozatalára, melyeket az euró­pai hatalmi viszonyok folytán hazánknak és a pragmatika szankczió értelmében közösen meg­védendő monarchiának biztossága követel. De midőn a képviselőház ekkép a jogos katonai követelményeknek megfelelni kész, egy­szersmind : 1. föltétlenül ragaszkodik azon alkotmányos jogok és biztosítékok teljességéhez, melyekkel a nemzet a véderő tekintetében a fennálló törvé­nyek alapján bir; (Helyeslés a nép-párton-) 2. szükségesnek tartja azt, hogy a katonai érdekű reformokkal együtt, részint a jelen tör­vényjavaslat keretén belül, részint azzal egy­idejűleg, azok a leglényegesebb reformok is léte­síttessenek a közös hadsereg intézményeiben, melyek Magyarország állami önállóságának és állami intézményeinek, nemzeti jellegének mellőz­hetlen elvi és gyakorlati következményei. (Elénk helyeslés a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Végül tartozik tekintettel lenni a nemzet közgazdasági erejére és pénzügyi teherviselési képességére. (Helyeslés a néppárton.) Minthogy pedig a napirenden lévő törvény­javaslat ezeknek a szempontoknak meg nem felel; minthogy a javaslat pénzügyi következmé­nyeiről alapos felvilágosítás nincs: a képviselőház ezt a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadhatja el, hanem uta­sítja a kormányt, hogy ujabb javaslatot terjesz­szen a ház elé, mely az elősorolt sérelmeket nem tartalmazza, illetőleg az elősorolt kMánalmak­nak megfelel.* (Élénk helyeslés a bal- és a szélsobálóldalon.) T. képviselőház! Midőn ezen határozati javaslatomat előterjesztem, tartozom az igazság­nak azzal a kijelentéssel, hogy ezt a határozati javaslatot annak idején a háznak általam igen tisztelt és nagyrabecsült elnöke, gróf Apponyi Albert ur terjesztette a ház elé (Elénk tetszés a néppárton és a szélsőbaloldalon.) és azt hiszem, nem fogja tőlem rossz néven venni, ha ezt a határozati javaslatot most én ismételve előter­jesztem, remélve és bizva abban, hogy a volt nemzeti párt az ő hatalmi súlyával és támoga­tásával ennek elfogadását most fogja elősegíteni. (Zajos tetszés és helyeslés a néppárton és a szélsobálóldalon; a szónokot számosan üdvözlik.) Ráfkay László jegyző: Keeskeméthy Ferencz! Kecskeméihy Ferencz: T. képviselőház! Mi­kor a nemzetnek verejtéke és vére van kérdés­ben, mikor önérzete, becsülete van megtámadva és csaknem létérdeke forog koczkán, méltán meg-

Next

/
Thumbnails
Contents