Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-236
382 236. országos ülés 1903 márczias 24-én, kedden. mint ennek a pártnak. Nem szabad, hogy bennünket engedjenek feltolni, mintha mi volnánk védői ugy a megsértett ifjúságnak, mint a jogrendnek, hanem önök is sorakozzanak mellénk és győzött igazságok alapján formáljanak Ítéletet, hogy a politikai felelőségnek ítéletét meghozzák, a mi minden parlamentáris államban magának a törvényhozásnak, magának a parlamentnek kötelessége. (TJgy van! TJgy van! a szelsöbaloldalon.) HMatkozom én külföldi esetekre is, hogy a politikai pártokat illetőleg, a képviselőház milyen preczedenseket alkotott e téren. Ott volt az 1892. évben Parisban szintén egy ilyen diák-zavargás, a hol csak azt tette meg Lozé rendőrfőnök, hogy egy kávéházat, a hová az ifjúság bevonult, megostromolt. A politikai támadás folytán a miniszterelnök másnap nyomban bejelentette az illető rendőrfőnöknek az elbocsátását. (Felkiáltások a szelsöbaloldalon: Ott van alkotmányos érzés!) Pap Zoltán: Ez a politikai felelőség! Holló Lajos: Ha ilyen tények hosszadalmas vizsgálatnak tárgyává tétetnek, ez nem alkalmas arra, hogy ilyen politikai sulylyal biró és általános nyugtalanságot keltő eset közmegnyugvással oldassák meg és vétessék ki az izgalomnak anyagából. (TJgy van! TJgy van! a szelsöbaloldalon.) Mik azok, a miket minden pártczélzat nélkül és elfogultság nélkül lehet mint megállapított tényeket részint az újságok közléseiből, részint a rendőrség jelentéseiből és az itt hallott tényekből konstatálni? Elsősorban kétségtelen, hogy ez a rendőrség magának jogot vett arra, hogy 20-án délelőtt az egyetemen tartózkodó ifjakat az Egyetem-téren megrohanja, blokirozza, az egyetemre beszorítsa, és midőn ezek oda bevonulnak, karddal, és másfélekép támadja. Ez már délelőtt történt. Erre azután a vett értesülések folytán többen oda siettünk az ifjúság védelmére, és ott szemtanúi voltunk azon esetnek, hogy az ifjúságot az egyetemen, az ő saját székhelyén, a saját épületében, az egyetem előtti téren a rendőrség megtámadta és inzultálta. Lehet, hogy a mozgalmakat meg kell szüntetni, a tüntetéseket meg kell akadályozni, de azt, hogy az ifjúságnak a saját házában, a saját otthonában elkövetett tényei rendőri üldözés tárgyává tétessenek, azt semmiképen sem lehet megengedni, és mint túlkapást kell tekinteni. Ha most már ebből folyik az is, hogy az ifjúságnak az erkélyre felmenő része széndarabokkal mindenféle inzultusokat követett el, ez nem okozója a rendőrség közbelépésének, hanem következménye annak. A mely perczben a rendőrség az egyetem elől elvonult, abban a perczben az ifjúság minden zavargása megszűnt; az Egyetem-téren szépen, békésen szétoszlott és az egész zavargás, a melyet e szerint a rendőrség zavargása idézett elő, megszűnt és be volt fejezve. Ez az első tény, a melyet egész határozottan meg lehet állapítani. A másik tény az, hogy az ifjúság, midőn délután kiment az ő kegyeletének eleget tenni a temetőbe és onnan vissza akart jönni, — ez is benne van a rendőri jelentésben, — az ottan békés sorrendben sorakozott ifjúságot a rendőrség megtámadta és feloszlásra kényszeritette, mielőtt a városba jöhetett és itten szétoszolhatott volna. Ott a Baross-szobor előtti téren — ez kétségtelen dolog — a rendőrség reájuk ment és az ifjúságot jogellenesen szétoszlásra akarta bírni és őket ottan tömegükben megtámadta. Az ebből folyó rendzavarások ismét a rendőrség tényei. Lehet, hogy őket itt is megdobálták, de ez természetes következménye egy inzultusnak, hogy védekezést keresnek a megtámadás ellen, de az ebből folyó tények is a rendőrségnek rovására írandók. A harmadik dolog este történt az egyetemen. Az egyetemi ifjúság ismét nem volt idegen területen, hanem bent volt az éjoületben és az egyetem előtti téren állott. Ismét rendőri támadás történt, odajöttek a rendőrök a helyükre. Még ha barrikádokat. vagy nem tudom mit emelt volna az ifjúság és onnan ki kellett volna őket húzni, — hát hagyján. De azt a szűk kis teret az egyetem előtt rendőri attaknak, rendőri felvonulásnak színhelyévé tenni nem helyes. (Ugy van! TJgy van! a bal- és a szelsöbaloldalon.) Ez csak erőszak mellett és a rendőri kötelességek teljesen helytelen és hamis magyarázata mellett következhetett be. Végre a negyedik eset volt este az Erzsébet-köruton való attakirozás. Bartha Ferencz: Az gyalázatosság, a mi ott volt ! Holló Lajos: Erről részletesebben fogok megemlékezni. Itt. csak előre bocsátom azt, hogy a sérelem milyen formában és miként konstruálható meg ezekben az összes rendőri tényekben. Megkonstruálható abban, hogy a rendőrség nem tiszteli egyáltalában a polgárságnak azon jogát, hogy az politikai és más meggyőződését szabadon kifejezhesse, és mint minden szabad államban, megnyilatkozhassak rokonszenvük egyik vagy másik politikai irány mellett. Ez jogtiszteletnek a hiánya. A rendőrség mindig abból a szempontból indul ki, hogy a polgárnak nincs joga, mondjuk, tüntetni, vagy az ő véleményét kifejezni; abból indul ki, hogy magában az, ha összetömörülnek 100-an vagy 500-an, éljeneznek bizonyos politikai irány mellett, vagy elitélnek bizonyos politikai irányt, hogy ez veszedelmes, melyet jogellenes ténynek kell tekinteni. (TJgy van! TJgy van! a szelsöbaloldalon.) A második dolog ennél az esetnél, a mit ezen jogtisztelet teljes hiányán kMül súlyosan kifogásolnunk kell, az, hogy ezt olyan napon követték el, a mikor a nemzeti kegyelet is megnyilatkozott, (TJgy van! TJgy van! a szelsöbaloldalon.) a midőn tehát a rendőrség tényében nemcsak jogok sérelme és megsértése, hanem a nemzettel összetört kegyeletnek megsértése is benne foglaltatik, Es még súlyosabbá teszi azon esetet az, hogy azt a látszatot akarta felkelteni, hogy a jog-