Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-234

326 234-. országos ülés 1903 márczius 21-én, szombaton. ez a házszabályok által reám ruházott szigorú kötelesség. (Helyeslés.) A miniszterelnök ur fogja előadását folytatni. Széll Kálmán miniszterelnök: Folytatom tárgyilagosan előadásomat ott, a hol félbeszakítottam, (Halljuk! Halljuk !) a hMatalos jelentésekből vett kMonat alapján. (Halljuk! Halljuk!) Mikor azok után, a mik történtek, az Egyetemtérről, — a hol megsebesült tiz vagy tizenkét rendőr és a közönségből kettő sebesült meg, — elvonult a tömeg .. . (Nagy zaj. Felkiáltások: Micsoda sebesülések!) A sebesülésről előbb szóltam, de a zajban nem hallhatták meg, igy megtörtént pl., hogy a rendőr kemény kalapját átlyukasztotta egy kődarab és két czentiméter mély sebet ütött a fején, vagy például egy másik rendőrnek egész ajka fel lett repesztve, egy harmadiknak pedig a füle czimpája. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: A rendőrség az oka! Nagy zaj és nyugtalanság a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Ekkor történt a kapitánynak kővel való megdobálása. Aziitán elvonult kisebb-nagyobb csapatokban a fiatalság a Kerepesi-ut felé. (Halljuk! Halljuk!) Időközben a Magyar Szinházban az ügyelő rendőrkapitány azt tapasztalta, hogy jegyek nélküli egyének elálltak a kijárásokat és egy nagy tömeg ember állt a Magyar Szinház foyerjában. Azokat felszólították a tűzrendőri szempontból felvigyázók, hogy távozzanak el, (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) mert elálltak a Magyar Szinház összes kijárásait. Azokat onnét kiszorították és azután kijőve csatlakoztak a közönséghez, a mely a szinház körül volt és azután megsokasodtak azokkal, a kik az Egyetem-térről jöttek. A Kerepesi-uton, a Wesselényi-uteza sarka körül és a függetlenségi pártkör előtt nagy csődület támadt, ugy, hogy a közlekedés teljesen megakadt. (Félkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem áll! Nem igaz! Zaj.) Egy rendőrfogalmazó felszólította az ottani közönséget az eloszlásra, de ez nem sikerült. Akkor odajött Boda rendőrkapitány és ő is ismételve felszólította őket, de akkor sem fogadtak szót. Akkor már olyan veszélyesnek mutatkozott az állapot, mert kőzápor hullott a rendőrökre. (Zajos ellenmondások a szélsöbaloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Kérem igy szól a rendőri jelentés. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem igaz! Hazudik a jelentés!) Fenyegették, sértegették és kövekkel folytonosan dobálták a rendőrséget. Ez volt a felszólításra a válasz, ugy, hogy szükségesnek tartotta a rendőrség a feloszlatáshoz nyúlni és ezen feloszlatás ős szétoszlatás között történtek azok a sajnos események. (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Ezt nekem szóval több felsőbb rendőrközeg jelentette. Azt állítják ezek, hogy felszólítás után, rendőri benyulás előtt történt a rendőrök bántalmazása. Az utolsó, a ki jelentést tett, Grenersich volt, ezelőtt pár órával az ülés kezdete előtt jelentette, aztán Tóth kapitány jelentette, hogy a függetlenségi pártkör ablakaiból köveket dobáltak, palaczkokkal, gyufatartókkal stb. dobálődztak. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon : Nincs is ott annyi pälaczk!) Ezek pedig az utcza kövezetére másképen nem jöhettek, nem jöhettek senkinek a zsebéből, hanem ablakokból dobták le azokat. Félzsákra való üveg hevert ott a kövezeten. Azt nem mondja senki, hogy a képviselő urak dobálták, hanem, hogy onnan dobták. (Felkiáltások jobb felöl: No hát! Nagy zaj és ellenmondások a- szélsöbaloldalon.) Egy képviselő, a ki magát meg nem nevezte, megfenyegette Gyertyánffy Ödön felügyelőt a legerélyesebb modorban, — hogy igy fejezem ki magam, nem akarok erősebb kifejezést használni, — Lengyel Zoltán képviselő pedig egy rendőrnek, a ki corpus delictiképen egy követ fel akart venni a kövezetről és ezért lehajolt, a hátán próbálta ki botját és végigvert rajta a botjával. (Élénk mozgás jobbfelöl. Nagy zaj és közbekiáltások a szélsöbaloldalon.) Lengyel Zoltán képviselő vagyok, igy mutatkozott be ezen tény után egy kapitánynak, tehát maga mutatta be neki magát, hogy ő volt, a ki a rendőrön végigverte a botját. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Sebesülések történtek itt is a közönség köréből és rendőrök között, talán 10—12 eset mindkét oldalon. A rendőrségnek közbelépése következménye volt a történt dolgoknak. Már most, hogy ez a közbelépés kellő időben történt-e, vagy hogy másképen is történhetett volna és megtartatott-e a kellő határ, az már azután, a jelentéstétel alapján a vizsgálat dolga lesz. Én biztosithatom a képviselő urakat, hogy ha a rendőrségnek bármely közege nem járt el ugy, mint a hogy eljárnia kellett volna és tűlment azon a határon, a mi szabad és jogos, túlment a jogos önvédelem határán, vagy ttílment azon, a mit tenni szükséges volt, azt majd eléri a megtorlás. De hogyha nem ment túl, akkor én azokat, a kik az utczai rendetlenség és zavargás ellen az egyedüli biztositékát képezik a rendnek és társadalomnak, a kik felelősek azért, hogy utczai zavargások ne történjenek, a kik a közbátorság és közbiztonság felett őrködnek és igen nehéz és sok áldozatkészséget igénylő szolgálatot teljesítenek, a magam részéről nem dezavuálom. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj és közbekiáltások a szélsöbaloldalon.) Történhettek a szenvedélyek uralma alatt dolgok, a mint hogy történt is sajnosán ez esetben nagyobb baj, és én sajnálom a sokszor ártatlan áldozatokat, emberek vagyunk jobbról-balról; de egyet nem szabad felejteni, hogy az utczai zavargásoknak tétlen nézője a rendőrség nem lehet, (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj és félkiáltások