Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-223

26 223. országos ülés Í903 gyarországban, együttes száma 155.500. Ebből a törvényjavaslat szerint a népszámlálás eredménye alapján a hadsereg a 125 ezer főnyi jutalékot ugy osztotta fel, hogy az osztrák birodalomra esik 71.562, a magyar államra 53.438 fő. Azt kell tehát most már megnézni, hogy vájjon helyes-e ez? Az arányszám ennélfogva olyan, hogy ezer ujonczból Ausztriára 572*5, a magyar államra pedig 427'5 ember esik. Azt már elmondtam az előbb, hogy ha 1877-től 1884-ig általánosságban az arány az volt, hogy 581 és 419, most tehát az arány nálunk emelkedett, ott pedig apadt, pedig szaporítják a katonákat. Ez érdekes dolog. Most az arány 572-5 és 427-5,' 1894-ben volt 581 Ausztriában, itt pedig 419. Tehát az osztrák jutalék csökkent, a magyar pedig emelkedett. Nessi Pál: Igaz ez, előadó ur ? Papp Elek: Megfelel-e ez a két állam általános népessége szaporodási arányának? Már előbb emiitettem, hogy az összes népességhez a hadkötelesek aránya ugy viszonylik Ausztriában, mint 41:1 és Magyarországon mint 39 :4, vagyis az arány nem változott. Ily módon Ausztriában 1,093.297 emberre számithatjuk ki. a magyar államban pedig 761.715 emberre az arányt és ez 590 : 410-hez. Ezek szerint látjuk, hogy az általános népesség arányszáma, a mely szerint a törvényjavaslat is operál, 572'5 : 427"5, a 20—24 éves férfi népességi aránya pedig 590 : 410. Tehát a kimutatott két kulcs szerint számítva, az eredmény a következő: az általános népességi számarány szerint 150.500 főnyi ujonczszükségletből Ausztriára esik 89.023 ; az osztrák honvédség jutaléka 15.000, maradna tehát a hadseregre 74.053; a magyar államra esik 66.417, ebből a honvédség jutaléka 15.500, maradna tehát a hadseregre 50,977 fő. Ez az általános népszámlálás alapján van igy. Ha pedig a 20 — 24 évesek arányszámát veszszük, akkor Ausztriára esnék 91.745, Magyarországra pedig 67.775, a honvédségi jutalék levonásával pedig 48.250. LátnMaló ebből, hogy, ha nem az általános népszámlási arány, hanem a 20 — 24 éves férfinépesség arányában számítjuk ki a quótát, akkor Magyarország javára 5183 ujonczczal kevesebb jönne ki, mint a hogy ez a törvényjavaslat kiszámítja. Bármelyik arányt választaná is a képviselőház, ha egyáltalában módja lesz a választásra, mindkét esetben, ugy a véderőtörvénynek, mint a 67-es törvénynek megfelelően járna el a parlament, mert mindegyik az általános népesség alapján számíttatnék ki, Azonban már most az a kérdés, vájjon lehet-e a quid consilii-nek kérdése az, hogy a honvédjutalék beszámittassék-e az illetékbe, vagy nem? Ez az én felfogásom szerint a legridegebb igazság és ezt a legszigorúbban követelni kell, hogy a jutalék kiszámításánál necsak az általános népszámlálásnak megfelelően, a közös hadseregbeli ujonczjutalékok márczius 9-én, hétfőn. vétessenek számításba, hanem az egyik és a másik állam által kiállítandó honvédjutalékok is. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A magam részéről röviden bár, (Derültség a jobboldalon. Sálijuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) de mégis elmondtam azt, hogy mi oknál fogva nem fogadhatom el ezt a törvényjavaslatot, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nem fogadhatom el azért, mert nem felel meg az igazságnak; (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) nem fogadhatom el azért, mert nem felel meg a nemzeti érzésnek; (Helyeslés és tetszés a szélsöbaloldalon.) és végül nem fogadhatom el azért, mert oly óriási vér- és pénzáldozatokat követel tőlünk, melyeket elbírni képesek nem vagyunk. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Minthogy ezen indokokra való hMatkozással már több elvtársam adott be hasonló határozati javaslatot, én egész más irányban óhajtok egy határozati javaslatot beadni. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Határozati javaslatom igy szól (olvassa): »A képviselőház utasítja a kormányt, hogy terjeszszen elő részletes javaslatot arra nézve, hogy a néj^esség arányának megfelelőleg Ausztria és Magyarország közt ugy számittassék Id a hadsereghez való ujonczjutalék quótája, hogy először vétessék fel a hadsereg ujonczszükséglete, azután a magyar honvédség ujonczszükséglete, és végül az osztrák honvédség ujonczszükséglete Vorarlberg és Tirol külön járandóságaMal együtt. Ez az összes ujonczszükséglet kontingentáltassék Ausztria és Magyarország között. Magyarország kontingenséből vonassák le a magyar honvéd-ujonczok jutaléka és a megmaradt rész állapíttassák meg a magyar hadsereghez való ujonczjutalékul. Az osztrák birodalom kontingenséből vonassák le az osztrák honvédség részére szükséges ujonczjutalék, és a megmaradó rész számittassék az osztrák Jaadsereghez való osztrák ujonczjutalékul.« (Élénk tetszés és helyeslés a szélsöbaloldalon.) Határozati javaslatomat elfogadásra ajánlom, magam pedig csatlakozom a Tóth János t. barátom által beadott határozati javaslathoz. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Azt hiszem, beszédemből is kisejtődött, (Derültség.) hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Hosszantartó, élénk éljenzés és helyeslés a szélsöbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az előadó ur kMan szólani. Münnich Aurél előadó: T. ház! A házszabályok 214. §-a értelmében kérek szót. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Zajos felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Majd holnap!) Elnök; Csendet kérek! Münnich Aurél előadó: Ugyanis jogom van hozzá, ha az az eset áll elő . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon és felkiáltások: Holnap! Holnap ! Halljuk ! a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak!