Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-233
233. országos ülés 1903 márczius 20-án, pénteken. 295 (Élénk helyeslés a szélsobalóldalon.) Méltóztassék elhinni, hogy leverő az egy nemzetre nézve, a mikor azt látja, hogy nekem minden odaadásom, minden hűségem, minden ragaszkodásom hiábavaló. Mert ezzel ép ugy vagyunk, mint a mikor egy apának két fia van. Az egyik szorgalmas, igyekező, apját, anyját tiszteli, azokat egy világért meg nem sértené, a másik pedig korhely, bitang, a ki kapát, kaszát kerül, korcsmáról-korcsmára jár, és azt a bitangot hizlalják, azt a bitangot dédelgetik, és azt a becsületest, azt a jót, azt a nyoIvorultat püfölik, verik ott, a hol csak lehet. Épen ilyen helyzetben van a mi nemzetünk is. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Hisz nem mi, mindig azok a kormányok készítik elő a forradalmat, a kik attól legjobban fáznak és legjobban félnek. És ha mi azt látjuk, hogy hiábavaló minden figyelmeztetésünk, ha azt látjuk, hogy már túl vagyunk azon, hogy itt törvényes nton, törvényes eszközökkel boldogulni lehessen, és ha azt látjuk, hogy abban nekünk soha reménységünk nem lehet, hogy ez a dinasztia nemzeti dinasztia legyen, hogy velünk érezzen, akkor ebben a függetlenségi pártban biztosan van olyan 40^50 ember, a ki hasonlít Thaly Ferenczhez, és Barabás Béla t. képviselőtársamhoz, csak azzal a különbséggel, hogy a mint eszembe jut, hogy van a franczia és porosz határszélen, Avricourtnál, egy kőoszlop, egy nyugvó oroszlánnal, s az van rá irva: »Nem alszik, de vár!« Hát az az 50 ember is vár, a kedvező szeleket várja és ne csudálkozzanak azon, ha kifeszítjük vitorláinkat és_ oda megyünk, a hol biztos kikötőt találunk. (Elénk tetszés a szélsobalóldalon.) T. ház! Még egypár pillanatig veszem szíves figyelmüket igénybe és bevégzem beszédemet egy kijelentéssel: Bismarck irta 1854. február 15-én királyának a következő mondatot: »Ova intem Felségedet, hogy a gyors, a büszke porosz fregattot ehhez a szúette osztrák hadihajóhoz valahogy hozzá ne kösse.« Kár, hogy 1867-ben Deák Ferenczet nem figyelmeztette reá. Hát akkor azok, a kik ez ellen a javaslat ellen szólalnak fel, mint teszem én is, azt hiszem, Magyarország, e büszke, gyors fregatt érdekében teszik, mely ehhez a szúette, korhadt osztrák hadihajóhoz van kötve, mert el akarják vágni azt a köteléket, mint a hogy én is el akarom vágni, csak egy csapást mérek reá akkor, a mikor ezt a javaslatot nem fogadom el (Elénk tetszés a szélsőbaloldalon.) és a köretkező határozati javaslatot adom be (olvassa): »A magyar honvédségben alkalmazott tábornokok a közös hadsereg állományából kMétessenek, külön állományt alkossanak, a mely a honvédségből és annak külön szervezett vezérkarából egészíttessék ki.« (Hosszantartó élénk tetszés és éljenzés a szélsobalóldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Gabányi Miklős: A 60-ik határozati javaslat! Elnök: Apáthy Péter képviselő ur személyes ügyben kMan szólani! Apáthy Péter: T. ház! Rövid pár perezre veszem csak igénybe becses figyelmüket. Tanúm lehet az egész ház, hogy én nap-nap után itt szoktam lenni, (Ugy van! Ugy van! jobb felöl.) ülés előtt, ülés után, ülés közben. Tegnap is itt voltam egész nap, itt voltam akkor is, a mikor a katalógust olvasták. Mindazonáltal az »Országgyűlési Értesítődben ma azt látom, hogy az én nevem a jelenlévők sorából hiányzik. Nem magamért szólalok fel, hanem csak azért, mert gondolom, hogy az a haszon hárul belőle, hogy jövőre kissé nagyobb figyelemmel lesznek az ilyenek összeállításában. Ez volt az, a mit megjegyezni akartam. (Helyeslés.) Elnök ; A megállapított napirend szerint két órakor a pénzügyminiszter ur válaszol Rátkay László és Nessi Pál képviselő urak interpellácziójára. Miután még többen vannak feljegyezve, a törvényjavaslat tárgyalását most félbeszakítjuk és átviszszük a következő ülésre. A holnapi ülés napirendjére méltóztassék ugyanazokat a törvényjavaslatokat és az azokkal kapcsolatos határozati javaslatokat kitűzni, a melyek a mai napirenden voltak, magától értetődvén, hogy megelőzőleg, mMel szombat lesz, a házszabályok szerint az indítvány- és interpellácziós - könyvek fognak felolvastatni. (Felkiáltások a szélsobalóldalon: Hát a kérvények ?) Igen, a háznak már meghozott határozata szerint a kérvények is egy órával korábban tárgyalásra kerülnek. (Zaj a szélsobalóldalon és felkiáltások: Későn lesz!) Lehet az elnöki előterjesztéshez hozzászólani. Pichler Győző: T. képviselőház ! A napirend megállapításához kívánok hozzászólani. (Halljuk ! Hall] uk! a szélsobalóldalon.) A mint már tegnap Holló Lajos képviselő ur felemlítette, háromszor szakították meg azt a nagyérdekü közgazdasági vitát, a mely a határidőüzletre vonatkozó kérvényekkel kapcsolatosan a ház szine előtt folyik. T. ház! Ez a vita, ugy tartalmát, mint az abban résztvevőket tekintve, oly magas nMóra emelkedett és annyi anyagot hozott felszínre, hogy többen úgyszólván provokálva érezzük magunkat arra, hogy a vitában részt vegyünk, (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) és végtelenül kellemetlen hatással van mindenkire az, hogy ez a vita folytonos megszakításokkal folyik, ugy, hogy ha egyik szónok hozzászól egy félóráig, a következő már nem beszélhet azon az ülésen, mert a kérvények tárgyalására kiszabott idő már eltelt. így történhetik meg természetesen, hogy ugyanebben a tárgyalásban ezelőtt három héttel beszélt gróf Zselénszky Róbert t. képviselő ur, azután a következő héten gróf Tisza István képviselőtársunk, a múlt héten pedig Neumann Ármin t. képviselő ur. Valóban furcsának tűnik fel mindenki előtt, hogy egy ilyen fontos közgazdasági kérdés, a melyet az