Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-232

262 232. országos ülés 1903 márczius 19-én, csütörtökön. Gyulának azt a szerintem is igen érdekes meg- j jegyzését, hogy a hadseregben még ma is megvan a régi czopf. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Azt nem mondta! Visontai Soma: Ifjabb gróf Andrássy Gyula mondotta legutóbbi beszédében, a melyben teljesen elitélte a közös hadsereg szellemét. 0 nem elégedett meg azzal, a mMel Bolgár Ferencz t. képviselőtársam, a volt nemzeti jiárínak egyik vezértagja, a ki kielégitettnek tekintette igényét a hadsereggel szemben. Bolgár Ferencz: Nem is beszéltem róla! Olvassa el előbb beszédemet! Lengyel Zoltán : Kérünk harmadik előadást! Visontai Soma: Mi ugy éreztük itten, t. képviselőtársam, hogy a mostani hadsereg szervezetét, szellemét és irányát, tekintettel arra, hogy a Ludovika-Akadémia a 97-iki törvénynyel a közös hadsereg számára is felvette a katonai nevelést, teljesen kielégitőnek találja. Bolgár Ferencz: Arról nem is beszéltem! Visontai Soma: Figyelmébe ajánlom a honvédelmi miniszter urnak gróf Andrássy Gyula beszédének azt a részét, a melyben ezt mondja: »Nem lehet pótolni a hazafiságot a diszcziplina által, mert ez ugyan sine qua non-ja a sikernek, okvetlenül szükséges hozzá, de nem az egyedüli előfeltétele és lelkesedést adni nem képes. Nem lehet pótolni a hazafiságot valamely közös hazafisággal, mert ez nincsen, mert közös állam sincsen. Az osztrák és magyar patriotizmus, ha becsületes és őszinte, mindig találkozni fog az ellenséggel szemben, de egybeolvadni, egygyé válni nem fog sohasem, A szervezet egységével nem jár az érzelmek egysége.« (Élénk helyeslés a szélsöbaloläalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hol van a czopf! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: A hadseregnél!) Visontai Soma: Mindjárt be fogom bizonyítani, hogy a czopfról is beszélt. Azt mondotta ugyanis, hogy: »Teljes őszinteséggel kell most arra a kérdésre válaszolnom, hogy, ha ezek az ideáljaim a sereggel szemben, meg vagyok-e teljesen elégedve a mai állapottal? Erre a kérdésre épen olyan őszinteséggel, a milyennel bátor vagyok minden alkalommal önökkel szemben nézeteimet kifejteni, állítom, hogy távol van még attól a hadsereg szelleme« — tehát bizonyos szellem, a melyet mindig dicsér a miniszter ur és a melyre vonatkozólag mindig szembeállítja a saját nézetét az ellenzék nézetével — »távol áll tőlem, hogy ez a szellem kielégítsen.« Most jő a czopf. (Mozgás a szélsőbaloldalon. Zaj. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) »Útjában van ennek itt-ott egyesek felfogása, a kik még a régi sablon szerint, a régi czopf alapján« . • . (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Itt van! Tessék! Mozgás a jobboldalon.) Kubik Béla: Tagadják-e még? Nessi Pál: Nem kell a czopfot keresni; ott van az a hadseregben mindenütt! Széll Kálmán miniszterelnök: Meg van a czopf, de csak itt-ott! (Derültség.) Visontai Soma (olvassa): »... egyesek, a kik a magyarban még mindig rebellist látnak. Ilyenek még vannak« — ezt mondja gróf Andrássy Gyula érdekes szép beszédében — »de megvallom, hogy ezekre súlyt azért nem fektetek, mert tudom, hogy a dolgok természetes fejlődése és ereje ama nagy érdekeknek, ezeket a felfogásokat el fogja seperni.« Azt mondja később, szintén a szellemre vonatkozólag (olvassa): »Attól a seregtől akkor lehet az igazi nagy vitézséget, bátorságot elvárni, hogyha érzi, hogy az, a mit tesz, az a dicsőség, a melyec szerez, hogy az a kudarcz, a melyet vall, nemcsak egyéni dolga, de dicsősége vagy kudarcza a nemzetnek is.« Ezt mondjuk mi is, de épen azért, mert ebben a seregben mi ezt a szellemet megvalósítva nem látjuk; mert ebben a seregben mi azt a különvált magyar irányzatot érvényesülni nem látjuk és mert mi azon állásponton vagyunk, a melyet kifejezett gróf Andrássy Gyula, a midőn azt mondta, hogy nincs közös hazafiság, nincs tehát közös nemzeti szellem, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) tehát, ha a hadsereg szelleméről lehet beszélni, akkor egyénítve ezen szellemet, csak két szellemről lehetne szólni: egy külön osztrák és egy külön magyar szellemről, és azért látom én, t. ház, hogy ez a hadsereg mindezen felfogásokat, a melyeket gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársam kifejezésre juttatott, egyáltalán nem valósítja meg. De hogy ezen hadsereg szelleméről nemcsak ő nyilatkozik igy, hanem, hogy végre fel kell ismernie a dinasztiának és a hadsereg vezetőiis annak helyességét, a mit a magyar ellenzék és a magyar függetlenségi párt ma követel és a mit a nemzeti párt régebben követelt, hogy t. i. egy igazán kidomborodó hazafias szellemet kell teremteni a hadseregben; olyan szellemet, a mely a népek óhajaiban, vágyaiban, politikai törekvéseiben nyeri kifejezését és hogy ez a legnagyobb katonai írók felfogása is : arra nézve méltóztassék megengedni, hogy két rövid idézetet olvassak itt föl. (Halljuk I Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Az egyik Stein Lőrincztől származik, a ki, mint tudni méltóztatik, a katonai szervezetről, a hadsereg kérdéséről az államtudományok álláspontjára helyezkedve és ezekkel összefüggésben alapvető munkát irt. E művében azt mondja (olvassa): »Der Geist des Heeres, geht allerdings zunächts aus dem des Volkes hervor, und verliert nie ganz seine Beziehung zu demselben.« Azt mondja tovább: »Der Geist des Heeres weiss, dass am letzten Ende auf ihm die Erhaltung, die Macht, die Stellung von Thron und Reich beruhen; er weiss, dass wenn das Heer seine Pflicht nicht thut, das Ganzé zuzammenbricht; er -weiss, dass Volk