Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-231

231. országos ülés 1903 márczius 18-án, szerdán. 233 volna átbáritatii; ellenkezőleg a felelős közeg nem a szindikátus, hanem a felelős én vagyok. Csak azért hMatkoztam a szindikátusra, mert t. barátom egy bizonyos összefüggést keresett a között, hogy egy laptól megvonatott a szabad­jegy és a közt, hogy az a lap ellenzéki. Erre nézve mondottam, hogy én azt sem tudtam, hogy ellenzéki-e az a lap, vagy sem ? (Ugy van! jobbfelöl.) A mi pedig a visszaéléseket illeti, legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy, ha nekem visszaélést fog tudomásomra hozni, én tartozó kötelességemnek fogom tekinteni, hogy a leg­szigorúbban eljárjak. (Helyeslés jobbfelöl.) Mél­tóztassék arról is meggyőződve lenni, hogy ezen a módon hathatósan fog támogatni engem abban a törekvésemben, hogy a sza­badjegyeket a minimumra korlátozzam, mert, azt hiszem, hogy, ha eddig panasz hangzott fel ellenem, az nem az volt, hogy több jegyet adtam, mint eddig, hanem az, hogy kevesebbet. Miután pedig azt hiszem, hogy itt az ország érdekeit védelmezem, ha a t. képviselő ur engem ebben a törekvésemben támogatni fog, én ezért neki a leghálásabban fogok köszönetet szavazni. Kérem válaszom tudomásul vételét, (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Vészi József képviselő ur személyes kérdésben kíván szólani! (Felkiáltások a bal- és a szélsobálóldalon: Most nem lehet, csak azután!) Kubik Béla: Hát az interpellácziókkal mi lesz? (Ugy van! a szélsobálóldalon.) Vészi József: De igen, mert összefüggésben van e tárgygyal. Szüllő Géza: Most nem lehet szólani! (Zaj.) Vészi József: Személyes kérdésben mindig lehet szólani! Szüllő Géza: A házszabályokhoz kérek szót! (Zaj a ház minden oldalán.) Vészi József: Az enyém a szó? Elnök: Igen! Vészi József : T. ház! Kovács Pál t. kép­viselőtársam jónak látta egy közbeszólásában oly adatot hozni a képviselőház elé, a mely helyt nem áll, a melynek rektifikálása köteles­ségem és a melynek helyreigazításával nemcsak az igazságnak vélek szolgálatot tehetni, hanem alkalmat akarok nyújtani Kovács Pál t. kép­viselőtársamnak arra is, hogy tévedését belássa és ezt a ház szine előtt lojális módon ki­jelentse. A mikor a szabadjegyekről volt szó, akkor ő azt mondotta, hogy a »Budapesti Napló«-nak 34 jegye van. Én, t. képviselőház, határozottan nem emlékszem és most nem is tudom meg­mondani, hogy mennyi van? Kubik Béla: Tehát sok van? Vészi József: Majd mindjárt megmondom. (Zaj. Elnök csenget.) Minden esetre sokkal kevesebb lesz 34-nél, mert több szabadjegye a ^Budapesti Napló«-nak nincs, mint a hány munkatársa van. A szabadjegyek száma ennél­KEPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XIII. KÖTET. fogva húszon fölül semmi esetre sem lesz, bár sokkal több munkatársa van a »Budapesti Napló«-nak. Ha pedig a t. képviselő ur széjjel fog nézni az »Alkotmány« szerkesztőségében és más lapok szerkesztőségeiben, ott legalább is vagy ennyi, vagy tetemesen több szabadjegyet fog találni. (Ugy van! jobb felöl.) Szó esett a sajtóról, a sajtónak ebben a tárgyban tanúsított viselkedéséről, méltóztassék tehát megengedni, hogy, minthogy az újságírók szindikátusa ebben a kérdésben aposztrofálva volt több izben a mai nap folyamán és mint­hogy az itt nem védekezhetik, egész röviden felvilágosítsam a t. képviselőházat ennek a tes­tületnek eredetéről, czéljáról és viselkedéséről. (Halljuk! Halljuk!) Kubik Béla: Helyes! De igy kérjük azután velünk szemben is a házszabályt alkalmazni. Vészi József: Hisz ennek a szindikátusnak becsületét és lelkiismeretességét támadták meg, tehát csak szabad kifejteni azokat az indoko­kat, a melyek a szindikátust összehozták és azokat a motívumokat, a melyek cselekvését irányítják. (Ugy van! jobbfelöl.) Maguk az újságírók, maga a sajtó sajno­sán tapasztalta évek hosszú során keresztül, hogy újságírói jogczimen olyan egyének is él­veznek szabadjegyeket, kiknek a sajtóhoz soha semmi közük nem volt, a kik az újságírói mi­nőség felvételével egyfelől anyagi károkat okoz­nak az államvasutaknak, másfelől érzékeny er­kölcsi károkkal sújtják magát az ujságirói tes­tületet. (Ugy van! jobbfelöl) Ennek következ­tében az ujságirói testületek két évvel ezelőtt a maguk inicziatMájából azzal a kéréssel já­rultak Láng miniszter ur elődjéhez, hogy az ujságirói czimen kért ujságirói szabadjegy ki­adása hozzáértő embereknek, az ujságirói tes­tületek hMatalos kiküldötteinek meghallgatásá­val történjék. (Halljuk! Halljuk!) Tavaly a szindikátus áüott a budapesti újságírók egye­sületéből, a vidéki hírlapírók országos szövet­ségéből és a magyarországi hírlapírók nyugdíj • intézetéből. Az idén kiegészítették ezeket a Pázmány katholikus írók és hírlapírók egyesü­letével és a szakírók testületével. Ezeknek kiküldöttei heteken és hónapokon keresztül feláldozták az újságíróknak egyetlen szabad pihenő napját, a vasárnapot, hogy lelki­ismeretesen megrostálva a miniszterhez intézett kérvény-anyagot, becsületesen megmondhassák a miniszternek, ujságirók-e azok, kik e jegyeket kérik, vagy olyanok, kik csak ürügyül használ­ják ezt fel arra, hogy a magyar államvasutak rovására és a hírlapírók erkölcsi kárára ezzel a kedvezménynyel visszaéljenek. Az öt ujságirói testület nagy anyagi áldozatokkal — vidéki kollegáinknak hetenkint fel kellett jönniök, — lelkiismeretesen végezte a munkáját, a mun­kálatát a miniszter urnak rendelkezésére bo­csátotta és jó szolgálatait a jövőre is felaján­lotta. (Helyeslés jobbfelol.) Egyről biztosithatom 30

Next

/
Thumbnails
Contents