Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-231

231. országos ülés 1903 márczius 18-án, szerdán. 213 lönös szándék "az eljárásra nem folyt be. Egyszerű rendőri bűnügyi esetről van szó, a mi már most a jegyzőkönyv szerint a tárgyalás folyamán kiderittetvén, az illető tár­gyak vissza is adatnak és az egész eljárás be lett szüntetve. (Zajos ellenmondásolc a szélsobalolda­lon.) Az pedig egy nevetséges puszta mese, bogy az egész dolog előre ki lett főzve a Karácsonyi­estélyen; még nagyobb kacsa és idétlen mese, bogy én detektív vei, bármiféle rendőri közeggel ebben az egyenruha rendőri bűnügyben éjszaka, reggel vagy este, vagy bármikor is érintkeztem volna. (Mozgás és zaj.) Nem ismerek közülök egyet sem, nem is járt nálam egy sem. Ezek tehát mind költött dolgok. Nem is márczius 15-én, hanem márczius 16-án történt ez az eljárás, tehát ebben sincs meg a képviselő ur által felállított szándékosság vagy czélzat. Senki sem akart tőrt döfni semmibe. Tegnap vagy ma olvastam valamelyik napi­lapban, bogy hiszen már értesitve voltak a la­pok, hogy a nélkül is lekerült volna a darab a színház napirendjéről. Minden ember tudja, a ki olvasott hírlapot, hogy ugy a kritika, mint a közönség a darab iránt a legkedvezőtlenebbül nyilatkozott; a darab egyszerűen nem tetszett, hatást veszített, megbukott. (Ugy vem! jobb­felöl.) Semmi oka sem volt senkinek magát e miatt ésoffirozni, midőn a főkapitányság egy beérke­zett jelentés szerint rendőrileg eljárt. (Nagy zaj a szélsobaloldalon. Helyeslés jobb fel öl.) Ebből áll a tényállás. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Én egyszerűen, határozottan kijelentem, senkinek nincs igaza, a ki ebben bár­mely pártpolitikát, czélzatosságot, vagy egy kultu­rális intézmény elleni bajszát lát. (Helyeslés jobb­felel.) Ezt elutasítom magamtól; itt egy egy­szerű bűnügyi, rendőri esetről ós cselekményről vojt szó. Ez az, a mit felvilágosításul adhatok. (Elénk helyeslés jébbfelöl, Nagy zaj a bal- és szélsobaloldalon.) Pap Zoltán: Mi lesz a felelőséggel ? Hol marad a megtorlás? Kubik Béla: Elcsapják-e a kapitányt ? Polczner Jenő: Fegyelmi eljárás lesz-e in­dítva? Mi lesz Rudnay val? Elnök (csenget) : Csendet kérek! Gál Sándor': T. ház! Elnök: Mily czimén méltóztatik szót kérni? Gál Sándor: Félreértett szavaim helyreiga­tása czimén és személyes kérdésben. (Derültség jobbfelöl.) T. ház! Őszintén megvallom, bogy a meg­sértett jogrendnek valami alapos orvoslását én nem vártam; de arra sem voltam elkészülve, hogy egy ilyen esetben a magyar kormány fe­lelős minisztere, a belügyminiszter az egyene­sen feltett kérdés elől egyenesen ily módon akarjon kitérni. Széll Kálmán miniszterelnök: Megmond­tam, bogy semmi olyan szándék nincsen! B. Kaas Ivor: Ha tudta, hogy azok az em­berek ilyeneket tesznek, akkor azokat el kellett volna csapni! (Felkiáltások a bal- és a szélso­baloldalon: Nem merik a rendőrséget felelőségre vonni! Nagy zaj.) Rakovszky István : Senki sincs biztosságban tőlük! Pap Zoltán : Az magasabb hatalom ! Nem lehet felelőségre vonni! Elnök: Csendet kérek! Gál Sándor: Én nem azért hoztam ezt a kérdést ide a t. ház elé, bogy a házat ez ügyre vonatkozólag tájékoztassam. Mert hiszen a sajtó azt nyilvánosan leirta, valamennyien új­ságolvasó emberek vagyunk, tehát ha a tényál­lást ismerni akartuk volna és ha az egyetlen czél ez, akkor erről a hírlapok utján bőven ér­tesülhettünk volna. Hanem igenis idejöttem azért, mert a rendőrhatóság a belügyminiszter­nek közvetlenül alárendelt közege, a ki felett már ezen minőségéből kifolyólag is fegyelmi hatóságot gyakorol. Lengyel Zoltán: A miniszterelnök tudtával történt az egész! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem igaz! Megmondtam már, hogy a lapokból olvastam ! Tessék bebizonyítani! (Felkiáltások a szélsobal­oldalon: Akkor mi le*z a feljelentéssel?) Lengyel Zoltán: Majd meg fogom mutatni! Pap Zoltán: Mi lesz a főkapitánynyal? Gál Sándor: Ide hoztam azért, hogy ez a megbántott jogrend a kormányelnök ur, mint a belügyminiszter nyilatkozata által kiengesz­telve legyen egyrészt és másrészt, hogy tájé­kozva legyünk a felöl, bogy tényleg ezért a botrányos jogsértésért, a rendőri hatóságnak ily túlkapásáért a miniszterelnök ur az eljárást meg akarja-e indítani. A miniszterelnök ur a kérdés e leglényegesebb pontjáról nem nyilat­kozott. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Es végtelenül sajnálnám, ha e maga­tartása miatt az e lapban felmerülő gyanú, bogy a t. miniszterelnök ur erről előleges tudo­mással birt, bogy a miniszterelnök ur ehhez hozzájárult, hogy erre az utasítást kiadta, mon­dom, ha ez a gyanú most már az én szMemhez is hozzáférne. De még itt sem állok meg. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, félreér­tett szavai értelmének helyreigazítása czimén nem terjeszkedhetik ki ennyire. (Nagy zaj a bal- és a szélsobaloldalon. Felkiáltások: Magya­rázza!) Engedelmet kérek, nagyon kérem a t. képviselő urat, tartsuk meg a házszabályokat, mert megtartásuk a parlamenti tanácskozások­ban mindnyájunkra nézve garanczia. (Helyeslés jobbról. Zaj bedről.) Gál Sándor: Én a kérdést nagyon fontos­nak tartom. Kubik Béla: Tárgyalni fogjuk minden­esetre ! Gál Sándor: A t. házhoz kívánok kérést intézni.

Next

/
Thumbnails
Contents