Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-228

228. országos ülés 1903 márczias ik-én, szombaton. 151 Midőn azt állítottam, hogy a múltkori felszólalásokkal elvi tekintetben megegyezem, akkor, azt hiszem, ezen állitásom sem Hieronymi Károly, sem gróf Tisza István felszólalásával nincsen ellentétben, mert annyit ők is konczedálnak, hogy a hMatatlan elemeket a börzétől távol kell tartani; sőt Hieronymi Károly t.képviselőtársam annyira ment, hogy azt mondta, nem ismer elég szigorú törvényes intézkedést arra, hogy ezen elemeket a börzétől távol tartsa. T. képviselőtársam használt akkor egy kifejezést, a melyből talán azt lehetne következtetni, mintha ő a hMatott elemek alatt tisztán a kereskedőket és az üzéreket értené, a hMatatlan elemek alatt pedig az összes többi alakokat. Ismerve azonban a liberalizmusnak azon egyik főelvét, mely különösen gazdasági kérdésekben proklamálja a legnagyobb szabadságot, egyenlőséget és a legnagyobb hMe a szabad versenynek, és tudva azt is, hogy épen t. képviselőtársam mindig a legszélsőbb liberalizmusnak volt a hMe, én ezt a magyarázatot az ő szavainak nem imputálom, hanem a mennyiben szavai ugy lennének magyarázandók, hogy ő a hMatatlan elemek alatt azokat értette, kik tisztán nyerészkedésből, tisztán szerencsejátékszerüen foglalkoznak slusszok kötésével, a hMatott elemek alatt pedig azokat, a kik, mint ő magát kifejezte, komoly üzleti czélból kötik azokat, akkor én ugyan szintén nem érthetnék vele egyet, mert az igazi fedezetlen határidőiizletet minden tekintetben és minden vonatkozásában károsnak és eltörlendőnek tartom, (Helyeslés a baloldalon és a középen.) hanem azért mégis meg tudnók ezen esetben egymást érteni, mert akkor épen t. képviselo. társamnak volna szüksége egy oly törvényre, mely a szerencsejáték és az ő szerinte komoly üzleti érdekek közt helyes definicziót és megkülönböztetést statuálna. Összegezve már most az itt elmondottakat, arra a konklúzióra jutok, hogy ebben a kérdésben szükségesnek tartom, hogy a ház ezt a feliratot ne siberszerüen, hanem érdemében intézze el. Először is azért, hogy a kérvényezési jog a maga valódi szellemében és lényegében megóvassék, másodsorban pedig azért, hogy a t. képviselőháznak ép ebben a kérdésben létező többsége dokumentáltassék. Ebből a kettős kényszerűségből a magam részére, a magam személyére vonatkozólag a konzekvencziát csakis ugy vonhatnám le, ha elfogadnám Rakovszky István t. képviselőtársam inditványát. Minthogy azonban a múlt ülések egyikén azon ellenvetést hallottam épen a t. ház ezen oldaláról, (A jobboldal felé.) hogy azért nem fogadhatják el t. képviselőtársamnak inditványát, mert a mostani, minden esetre elég nehéz helyzetben, a midőn elég fontos és sürgős törvényjavaslat fekszik a ház előtt, nem akarnák a kormányt, a mely iránt a tisztelt felszólaló képviselőtársaim különben bizalommal viseltetnek. kellemetlen helyzetbe hozni, — hogy ezen állapoton segitsek és lehetővé tegyem azt, hogy a kormány iránt érzett minden bizalom mellett t. képviselőtársaim határozott állást foglalhassanak, ezen indoktól vezéreltetve, én Rakovszky István t. képviselőtársam indítványához egy módosítást vagyok bátor benyújtani, azon reményben, hogy ahhoz t. képviselőtársam maga is hozzá fog járulni. Szólna pedig ezen módosítás a következőkép (olvassa) : »Módositás a Rakovszky István által beadott indítványhoz. E szavak helyett: »még ez ülésszakban* tétessenek a következő szavak: »a következő ülésszak elején*. Hogyha ez a módositás elfogadtatnék, Rakovszky István t. képviselőtársam ez az indítványa következőkép hangzanék (olvassa): »Utasittatik a kormány, miszerint a fedezetlen határidőüzlet rendezése tárgyában a jövő ülésszak elején nyújtson be törvényjavaslatot.« Kérem ezen módosított indítványnak elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Rakovszky István: Személyes kérdésben és a házszabályokhoz kérek szót. Én a gr. Wilczek Frigyes t. képviselőtársam által beterjesztett módositványt magamévá teszem és elfogadom. Neumann Ármin: T. képviselőház! A szőnyegen forgó kérdés sokkal fontosabb, semhogy azt csak ugy ötletszerűen a kérvények tárgyalása alkalmából elintézni lehetne. S ha én . . . Kubik Béla: Törvényjavaslatot kell benyújtani ! Neumann Ármin: . . . mindamellett felszólalok, teszem azt azért, mert látom, hogy, habár a miniszterelnök ur kijelentette, hogy a kormány a kérdéssel foglalkozik s alka'omadtán javaslatot fog a ház elé terjeszteni, mégis a diskusszió itt széles mederben folyik, csak kötelességet vélek tehát teljesíteni, ha én is a kérdéshez röviden hozzászólok, (Halljuk !) Gr. Tisza István igen t, képviselő ur már a múltkor rámutatott arra, hogy mennyire káros, ha gazdasági kérdésekben általános jelszavak után indulunk; és ez nézetem szerint még károsabb akkor, ha ezen jelszavak külföldről importáltatnak, a hol . egészen más háttérrel birnak, egészen más viszonyokból, egészen más milieuből erednek; s azért bármennyire örvendetes, ha a nagy czMilizált népek kulturáramlatai hozzánk is átcsapnak és a mi kulturtörekvéseinket megtermékenyítik, de annál skeptikusabbnak kell lennünk akkor, ha gazdasági kérdésekről van szó. Már azon egyetlenegy tény egymagában véve, hogy mi ugy a vámkörzeten belül Ausztriával szemben, mint a vámkörzeten kMül gabnanemüekben kMiteli állam vagyunk, holott Németország e czikkekben import állam, hogy tehát nekünk jobban hozzá kell simulni a világpiaczhoz, mint Németországnak, melynek csak saját fogyasztásáról kell gondoskodni, már ezen egyetlen tény elégséges volna arra, hogy meg-