Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-228

228. országos ülés 1903 márczius H-én, szombaton. 141 politika valóságos gazdasági és kulturális szükségletet jelent. Czéljaik elérésére hatalmas eszközeik vannak, a melyeket a múlt takarékosságával és szorgalmával szereztek. Ezeknél a fegyveres erő gyarapitása pusztán enianácziója belső erejüknek. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Gr. Andrássy Gyula képviselőtársamnak van egy tetszetős meghatározása a nagyhatalmi állásra nézve. Azonban bizonyos, t. képviselőház, hogy ez a fogalommeghatározás pusztán egy külső jelenségen, t. i. a fegyveres erőn alapul. Az ő fogalommeghatározása emlékeztet a napóleoni időkre, a mikor önczélt képezett a háborúskodás. Ma, t. képviselőház, nagyhatalom az az állam, a mely azokkal a belső gazdasági, közművelődési, nemzetfentartó erőkkel rendelkezik, a melyek őt a továbbterjeszkedésre képesitik és a melyek neki a jövőbeli világtörténelmi eseményeknél döntő befolyást biztosítanak. A nagyhatalmi állás ma egy olyan állapot, a melyet benső erők adnak meg és nem a külső kvalitások. Ha alkalmazom ezt a fogalommeghatározást a kettős monarchiára, meg kell állapitanom, hogy itt ezek az előfeltételek egytől-egyig hiányzanak. (ügy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nincs egy egységes nemzet; mert hiszen a széthúzó elemek Ausztriában diametrális, ellenkező irányban hatnak egy hóditó hadseregnek eszméjével. Szép példát láttunk arra, t. képviselőház, hogy viszont az egy nemzethez tartozásnak érzete, még ha békés időben szunnyad is, a háborúsakban feltámad, a legutóbbi angol-búr háborúban, a mikor Ausztrália oly tetemes sereggel sietett az anyaország segitségére, mint egyik gyarmat sem. Egy oly országban, mint Ausztria, a mely annyi bel viszály lyal küzd, nagyhatalmi politikát követni, veszélyesen hasonlítana a III. [Napóleon nagyhatalmi politikájához. A háttér teljesen hasonló. Tudjuk, hogy III. Napóleon Francziaország dekadencziáját és eladósodottságát háborúkkal akarta fedezni és az ország romlásától háborúkkal akarta a nép figyelmét elvonni. Mondom, a háttér veszedelmesen hasonlít, és a mai minisztérium OlMér minisztériumával bátran kiállna a paralellát. Mit szóljak ahhoz, hogy nekünk egy nagyhatalmi politikához gazdasági előfeltételeink teljesen hiányzanak. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Sem Deák FerenezrŐl, sem gr, Andrássy Gyuláról nem lehetett feltenni, — hiszen ismerjük Deák Ferencz ellenállását a nagyhatalmi eszme ellen, — hogy egy tőkeszegény, iparnélküli, földmMes országgal a nagyhatalmi politika eszméjét akarták volna elfogadtatni akkor, mikor a kiegyezés fej éhen még egy nagy csomó adósságot is elfogadtak. Am, t. képviselőház, Deák Ferencz utódai még azokat a zsilipeket is elzárták előlünk, a mely zsilipeken keresztül egy nagyhatalmi politika lehetséges lenne; mert a gazdasági rendezkedésnek tíz évről tiz évre megváltoztatható rendszerét állandó rendszerré változtatták át, és lehetetlenné tették Magyarországra nézve azt, hogy a magasabb fokú ipari termelésre áttérve, magát gazdaságilag képessé tehetné a nagyhatalmi állásra. Ha mégis akadnak odaát a tiíloldalon a nagyhatalmi politikai védői, azt nem mondhatjuk egyébnek, mint annak, hogy ismét nem okultak, hogy az nem egyéb, mint egy, a politikai események és a hadi sors által még mindig ki nem gyógyított beteges kívánság. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen nagyhatalommá válni egyszerű elhatározással, a benső tényezők hiányában nem lehet, a mint hogy senki magáról el nem határozhatja, hogy holnaptól fogva kMálóan okos ember lesz; nem lehet az még akkor sem, ha barátai ezt vele egyidejűleg elhatározzák. A legfőbb bizonyítéka azonban annak, hogy e kettős monarchia a nagyhatalmi állásra képtelen, a communis opinio. Ha az ember az igazi nagyhatalmak országában jár, tapasztalhatja, hogy az ördög sem tud erről a nagyhatalomról. Mutassak önöknek nagyhatalmat? Megmutassam az Észak-amerikai Egyesült-Államokat, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a szabadság és polgári erők államát? Azt az államot, a honnan boldog mosolylyal néznek reánk, erre a múzeumra, a mely a miJitárizmusnak rég eltemetett stádiumában vergődik ? Az igazi nagyhatalom igenis, ott van az Egyesült Államok reszpublikájában, a hol nem czifra ruhában és szuronyok közepette, de szerény polgári ruhában és telt zsebbel jelenik meg. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Gr. Andrássy Gyula t. képviselőtársam a nagyhatalmi állás szükségességét a keleti kérdés megoldatlan voltával akarja in concreto igazolni. Rámutat arra, hogy a közelmúlt időkben is öt háború dúlt a Balkánon, és a konklúziója az, hogy »ma is ugy áll a dolog, hogy mindennap háború előtt állunk.« Gr. Andrássy Gyula érvei, t. ház, meg nem győztek arról, hogy a balkánviszonyok szükségképen háborút rejtenek magukban. Vallom tehát azt, hogy egy esetleges balkán-háborúban csak akkor lesz keresni valónk, ha egy kotnyeles politika belevisz. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon,) Az egészséges magyar közvélemény itt is lényegesen elüt az osztrák felfogástól. A magyar felfogás az igazsághoz és humanizmushoz közelebb áll, mert egyfelől a balkán-népeknek szabad államokká való fejlődését szimpátiával kiséri, másfelől Törökország felett sem mondja ki egyszerűen az anathémát és a pereátot. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Épen abból meritünk . érvet annak a bizonyítására, hogy a Balkán-államok alakulása ma már be van fejezve, a mit gr. Andrássy Gyula ellene hozott fel érvül. Épen az öt háborúra mutatunk rá. Igen, az öt háború volt mely a kiforrásnak, a felszabadulásnak és a területi elhelyezkedésnek mai állapotát előidézte.