Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-227

126 227. országos ülés 1903 márczius 13-án, pénteken. szózatban, vagy akármiben soha nem foglaltatik ez. És azok a Reviczky Ádámok, azok a Bartal Györgyök, a kik azokat a leiratokat fogalmazták, soha egy indokolásukba be nem vették, hogy a német nyelv miatt ne,m lehet a magyar nyelvet értékesíteni. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt azért volt kötelességem elmondani, hogy ä magyar nyelv természetes és törvényes jogát ez állam területén tisztázzam, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) szemben az osztrákokkal, a kik a maguk néraefc nyelvét, kulturáját reánk erőszakolni, (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) és azt a hadsereg utján érvényesíteni akarják, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Tehát két ellenséggel állunk szemben: az osztrákkal, a mely a német kultúrát, a német szót, a német nyelvet propagálja Magyarországon, és szemben kell állanunk önökkel, t, képviselőtársaim a túloldalon, nem hogy kapaczitáljuk önöket, mert hogy önök ezt mind magukban ne ugy éreznék, az lehetetlenség. Hiszen akkor kMetkőztek volna önmagukból, kMetkőztek volna faji érzetükből. De szemben kell állanunk önöknek a némaságával és azzal a megátalkodottBággal, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) hogy mikor a nemzet a maga nyelvének jogát érvényesíteni akarja, akkor azt önök mereven megtagadják. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Ezzel lehet érdemet szerezni ! Szederkényi Nándor: Azokra az egyes fejtegetésekre pedig, a miket egyik-másik képviselőtársam önök közül elmondott, azokat, a mint én tettem azt gr. Andrássy Gyula képviselőtársam fejtegetéseMel, a többiekkel is meg fogjuk tenni és ha hallani fogjuk a hibákat, ki fogjuk igazítani. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mi ugyanazt teszszük! Szederkényi Nándor: Most, t. ház, áttérek előadásom legfájdalmasabb, — legalább rám nézve a legfájdalmasabb — részére, a melyre azt mondhatnám, hogy carmen lugubre, Rogeriusnak siralmas éneke: nem a tatárok szomorú pusztításáról, hanem az osztrák egységesítő törekvések pusztításairól a hadseregben, kipusztításáról a magyar ifjaknak a hadseregből, kipusztításáról a magyar nyelvnek, a magyar jogoknak, a magyar szellemnek. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Carmen lugubre! (Az elnöki széket Tallián Béla foglalja el.) T. képviselőház! Kezembe veszem a sematizmusokat. Itt vannak az 1802—3-iki, 1820- iki katonai sematizmusok, itt van az idei katonai sematizmus, tehát a históriának útmutatása és okmányok, elbeszélése alapján módomban van bemutatni Magyarországon az ezredek siralmas történetét, miként pusztíttattak ki azokból a magyar vitézek, hősök, főurak által alapított magyar ezredekből a magyar ifjak, miként pusztíttattak és miként németesitették el ezeket az ezredeket. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) A mint a históriából méltóztatnak tudni, az 1741-ik'i törvény alapján hat magyar ezred alapíttatott, a hetedik erdélyi ezred volt. Ezeknek az ezredeknek a nevei voltak akkor: Ujváry, Pálffy, Haller, a ki megjegyzendő, Rákóczy Ferencz kapitánya volt, Forgách, Andrássy, Vetéssy, Szirmay. Molnár Jenő: Most máskép hívják. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Szederkényi Nándor: Érdekes ezeknek az ezredeknek átalakulása az idők folyamán. Lassanlassan (Mozgás és derültség.) ezeknek a magyar ezredeknek élén álló tulajdonosok eltünedeznek, j mások jönnek helyükbe. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) 1802-ben még látható a magyar ezredekben valami nyoma annak, hogy magyar emberek is vannak az ezredtulajdonosok közt. Mert 1802-ben az Ujváry-ezred már Ferdinánd főherczegó volt ugyan, de a Pálffy-ezred Alvinczy-ezred lett, tehát magyar tulajdonosé, a Haller-ezredből Benyovszky-ezred lett; ez is magyar; a Forgách-ezredből Gyulai-ezred, ez is magyar; az Andrássy-ezredből Sztáray-ezred, ez is magyar; hanem a Vetéssy-ezredből báró Krail-ezred lett és ez magyarnak nem mondható. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Miért nem ? Mert báró Krail ? Ez nem indok! Szederkényi Nándor: Ha a miniszter ur konstatálja, hogy magyar, akkor elfogadom. A Szirmay-ezred lett de Viens. A Bethlen-ezred Antal főherczegé lett, azután még egypár ezred alakult, mint a Jellasics-ezred, a határőri ezredek. Mondom, 1802-ben még marad nyoma a magj^arságnak. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Lassan-lassan! Szederkényi Nándor: De 1820-ban már a következőket látjuk: Az TJjváry-ezredből lett Sándor czár ezred. A Pálffy-ezredből lett Hessen Homburg. A Haller ezredből Miksa bajor király ezrede lett. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Miért nem voltak amazoknak fiai, a kik lehettek volna ezredtulajdonosok? (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Szederkényi Nándor: Majd rátérek erre is. A Forgách-ezredből még Esterházy-ezred lett. Az Andrássy-ezred Colloredo-Mansfred- ezred. Vetéssy ezrede Wied-Runkel-ezred lett. Bethlenezredből Ferencz Károly főherczeg ezred. De nézzünk bele az ezred belsejébe, hogy néz ki ez ] 820-ban? Nézzük azt az ezredet, a melyet báró Andrássy Ádám alapított 1741ben. A tulajdonosa Colloredo-Mansfred le,tt, a törzstisztek között van ugyan egy Récsey Ádám, de azután következnek : De Lort József, Wappner Lörincz, Corbey, Hess, Vopner, Hesser, Sönholcz, Vogl, Scheinberg stb. (Felkiáltások balfelöl: Tessék! Magyar tisztek!)