Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-211

90 211. országos ülés 1903 Bizony Ákos: Ebben az ádáz küzdelemben, mely a nemzetek között a létért és uralomért folyik, a nemzetek fegyvere, a melylyel egymást támadják, vagy magukat védelmezik, a hadsereg. A mely nemzetnek tehát önálló hadserege nincs, a mely nemzet védereje felett szabadon nem rendelkezhetik, az lételében biztosítva nincs, (Igaz! TJgy van! a szélsőhal oldalon.)_ és csak a többi nemzetek jóakaratára szorul. Önálló hadsereg nélkül állami önállóságról, nemzeti függetlenségről beszélni sem lehet. (TJgy van! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) Ha tehát a magyar nemzet, a magyar állam élni és boldogulni akar. első és elengedhetetlen feltétele ennek az, hogy a nemzet önálló hadsereggel bírjon. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Magyarország önálló állam volt ezer éven át, annak kell maradnia ezután is, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és hogy ez maradhasson, vissza kell szereznie az önálló hadsereget. (Igaz! TJgy tan! a szélsöbaloldalon.) A közös hadsereg az önálló magyar hadsereg hiányát nem pótolhatná még akkor sem, ha igazán közös lenne, de nem is közös, hanem osztrák, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) német vezényleti és szolgálati nyelvvel, osztrák birodalmi jelvényekkel és osztrák érzelmű tisztikarral. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Gabányi Miklós: Ez a hiba! Bizony Ákos: Az indemnitási vitában tartott beszédem alkalmával törvényeink hosszú lánczolatával igazoltam is, hogy Magyarországnak egész 1867-ig jogilag önálló hadserege volt. (TJgy van! TJqy van! a szélsöbaloldalon.) Bebizonyitottam azt is, hogy egészen a legközelebbi múltig az önálló hadseregnek egyik és pedig fontosabb része, a nemzeti hadsereg tényleg is létezett, mert hiszen a rendi Magyarország eminenter nemzeti hadserege: a nemesi felkelés csak a legújabb időben lett eltörülve. Igaz, hogy 1809 óta tényleg alkalmazásban nem volt, de utolsó alkalmazásakor, 1809-ben minden kétségen kMül önálló volt és magyar. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Nem tudom, igen t. képviselőtársaim ismerik-e azokat a tanitási, gyakorlati és szolgálati regularnentumokat. a melyek a magyar nemesi felkelő sereg számára kibocsáttattak. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Ha nem ismerik, ám olvassák el és meg fogják látni, hogy azok ékes magyar nyelven és a legnenizetiesebb, a leghazafiasabb szellemben vannak szerkesztve. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) De még ha igaz lenne is a miniszterelnök urnak az az állítása, a melyet annak idején nagy megütközéssel hallottunk, hogy t. i. a mohácsi vész óta tényleg önálló magyar hadsereg nem létezett: még ebből sem következnék és nem következhetnék az, hogy tehát nekünk a magyar hadsereghez jogunk nincs. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mert hiszen, ha a tényleges állapot nem egyezik meg a joggal, február 20-án, pénteken. a törvénynyel, nem a törvényt kell alkalmazni a tényleges állapothoz, hanem a tényleges állapotnak kell alkalmazkodnia a joghoz, a törvényhez. (Igaz! TJgy van! a széls'öbaloldalon.) És még ha szerencsétlen körülmények összetalálkozása folytán a nemzeti elaléltság egy pillanatában akár gyengeségből, akár téves politikából, akár túlzott lojalitásból, vagy, mondjuk, szolgalelküséghől a nemzet törvényhozása le is mondana egy szerencsétlen órában az állami fenség attribútumairól, azok mindenkorra nem vesznek el, mert nem veszhetnek el. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A nemzet szuverenitásának kiegészítését képező jogok el nem évülhetnek soha (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) és a mit egy törvényhozás talán könnyelműen, talán kényszerűségből egyszer feláldozott, azt egy másik törvényhozás szerencsésebb körülmények között visszaszerezheti. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mert egyik törvényhozás sem jjrejudikálhat a másiknak. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mindegyik törvényhozás szuverén joggal állapítja meg a legjobb tudomása szerint az ország érdekében álló rendszabályokat. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Az 1867 : XII. t.-cz. és a hadügy keretében később hozott törvények nem nemzetközi szerződések, hanem egyszerű törvények, olyanok, mint bármelyik törvény, a melyik a Corpus Jurisban foglaltatik. A törvényhozás tehát, u mely ezeket megalkotta, ugyanazon joggal bármikor meg is változtathatja azokat, (TJqy van! a szélsőbaloldalon.) így lévén meggyőződve, soha sem helyeseltem azokat a kijelentéseket, a melyek ebben a házban már többször elhangzottak, hogy ez vagy amaz a törvény vagy törvényjavaslat törvénytelen, mert ellentétben áll az 1867 : XII. törvényczikkel. Az én nézetem szerint a törvényhozás törvénytelenséget nem követhet el, mert határozata törvény, a mely eo ipso megváltoztatja azt a törvényt, a melylyel esetleg ellenkezik. A törvényhozás igenis hibázhat, hozhat téves, káros, veszedelmes törvényeket, de, mondom, törvénytelenséget nem követhet el és nem teheti azt sem, hogy megkösse egy jövendő törvényhozás kezét; (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) mert minden törvényhozás a maga szuverén jogánál fogva legjobban meg tudja ítélni, mit lát ő azon viszonyok és körülmények között czélszerünek a haza és a nemzet érdekében. Mindaddig tehát, mig a törvényhozás alkotmányos jogainak gyakorlata erőszakosan meg nem akadályoztatik, nincs kizárva a lehetősége annak, hogy azok a káros, veszedelmes törvények, a melyek Magyarország államiságát legfontosabb alkatrészeitől fosztották meg, alkotmányos utón, békés eszközökkel megváltoztassanak. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ha pedig egyszer netalán megtörténnék az, hogy a magyar törvényhozás a maga működésének gyakorlásában erőszakkal megakadályoztatnék, akkor eljön egyszersmind az ultima