Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-211

90 211. országos ülés 1903 Bizony Ákos: Ebben az ádáz küzdelemben, mely a nemzetek között a létért és uralomért folyik, a nemzetek fegyvere, a melylyel egymást támadják, vagy magukat védelmezik, a hadse­reg. A mely nemzetnek tehát önálló hadserege nincs, a mely nemzet védereje felett szabadon nem rendelkezhetik, az lételében biztosítva nincs, (Igaz! TJgy van! a szélsőhal oldalon.)_ és csak a többi nemzetek jóakaratára szorul. Ön­álló hadsereg nélkül állami önállóságról, nem­zeti függetlenségről beszélni sem lehet. (TJgy van! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) Ha tehát a magyar nemzet, a magyar állam élni és bol­dogulni akar. első és elengedhetetlen feltétele ennek az, hogy a nemzet önálló hadsereggel bírjon. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Magyarország önálló állam volt ezer éven át, annak kell maradnia ezután is, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és hogy ez maradhasson, vissza kell szereznie az önálló hadsereget. (Igaz! TJgy tan! a szélsöbaloldalon.) A közös hadsereg az önálló magyar hadsereg hiányát nem pótol­hatná még akkor sem, ha igazán közös lenne, de nem is közös, hanem osztrák, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) német vezényleti és szolgálati nyelvvel, osztrák birodalmi jelvé­nyekkel és osztrák érzelmű tisztikarral. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Gabányi Miklós: Ez a hiba! Bizony Ákos: Az indemnitási vitában tar­tott beszédem alkalmával törvényeink hosszú lánczolatával igazoltam is, hogy Magyarország­nak egész 1867-ig jogilag önálló hadserege volt. (TJgy van! TJqy van! a szélsöbaloldalon.) Be­bizonyitottam azt is, hogy egészen a legköze­lebbi múltig az önálló hadseregnek egyik és pedig fontosabb része, a nemzeti hadsereg tény­leg is létezett, mert hiszen a rendi Magyaror­szág eminenter nemzeti hadserege: a nemesi felkelés csak a legújabb időben lett eltörülve. Igaz, hogy 1809 óta tényleg alkalmazásban nem volt, de utolsó alkalmazásakor, 1809-ben minden kétségen kMül önálló volt és magyar. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Nem tudom, igen t. képviselőtársaim is­merik-e azokat a tanitási, gyakorlati és szolgá­lati regularnentumokat. a melyek a magyar nemesi felkelő sereg számára kibocsáttattak. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Ha nem ismerik, ám olvassák el és meg fogják látni, hogy azok ékes magyar nyelven és a legnenize­tiesebb, a leghazafiasabb szellemben vannak szerkesztve. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbalol­dalon.) De még ha igaz lenne is a miniszter­elnök urnak az az állítása, a melyet annak idején nagy megütközéssel hallottunk, hogy t. i. a mohácsi vész óta tényleg önálló magyar had­sereg nem létezett: még ebből sem következnék és nem következhetnék az, hogy tehát nekünk a magyar hadsereghez jogunk nincs. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mert hiszen, ha a tényleges állapot nem egyezik meg a joggal, február 20-án, pénteken. a törvénynyel, nem a törvényt kell alkalmazni a tényleges állapothoz, hanem a tényleges álla­potnak kell alkalmazkodnia a joghoz, a törvény­hez. (Igaz! TJgy van! a széls'öbaloldalon.) És még ha szerencsétlen körülmények összetalálko­zása folytán a nemzeti elaléltság egy pillanatá­ban akár gyengeségből, akár téves politikából, akár túlzott lojalitásból, vagy, mondjuk, szolga­lelküséghől a nemzet törvényhozása le is mon­dana egy szerencsétlen órában az állami fenség attribútumairól, azok mindenkorra nem vesznek el, mert nem veszhetnek el. (TJgy van! a szélsö­baloldalon.) A nemzet szuverenitásának kiegé­szítését képező jogok el nem évülhetnek soha (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) és a mit egy törvényhozás talán könnyelműen, talán kénysze­rűségből egyszer feláldozott, azt egy másik tör­vényhozás szerencsésebb körülmények között visszaszerezheti. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mert egyik törvényhozás sem jjrejudikálhat a másiknak. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mind­egyik törvényhozás szuverén joggal állapítja meg a legjobb tudomása szerint az ország ér­dekében álló rendszabályokat. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Az 1867 : XII. t.-cz. és a hadügy kereté­ben később hozott törvények nem nemzetközi szerződések, hanem egyszerű törvények, olyanok, mint bármelyik törvény, a melyik a Corpus Jurisban foglaltatik. A törvényhozás tehát, u mely ezeket megalkotta, ugyanazon joggal bár­mikor meg is változtathatja azokat, (TJqy van! a szélsőbaloldalon.) így lévén meggyőződve, soha sem helyesel­tem azokat a kijelentéseket, a melyek ebben a házban már többször elhangzottak, hogy ez vagy amaz a törvény vagy törvényjavaslat törvényte­len, mert ellentétben áll az 1867 : XII. törvény­czikkel. Az én nézetem szerint a törvényhozás törvénytelenséget nem követhet el, mert határo­zata törvény, a mely eo ipso megváltoztatja azt a törvényt, a melylyel esetleg ellenkezik. A tör­vényhozás igenis hibázhat, hozhat téves, káros, veszedelmes törvényeket, de, mondom, törvény­telenséget nem követhet el és nem teheti azt sem, hogy megkösse egy jövendő törvényhozás kezét; (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) mert min­den törvényhozás a maga szuverén jogánál fogva legjobban meg tudja ítélni, mit lát ő azon vi­szonyok és körülmények között czélszerünek a haza és a nemzet érdekében. Mindaddig tehát, mig a törvényhozás alkotmányos jogainak gya­korlata erőszakosan meg nem akadályoztatik, nincs kizárva a lehetősége annak, hogy azok a káros, veszedelmes törvények, a melyek Magyar­ország államiságát legfontosabb alkatrészeitől fosztották meg, alkotmányos utón, békés eszkö­zökkel megváltoztassanak. (TJgy van! a szélsö­baloldalon.) Ha pedig egyszer netalán megtör­ténnék az, hogy a magyar törvényhozás a maga működésének gyakorlásában erőszakkal megaka­dályoztatnék, akkor eljön egyszersmind az ultima

Next

/
Thumbnails
Contents