Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-222

222. országos ülés 1903 már< zius 7-én, szombaton. 405 Tereket hoztak a küzdelembe, a melyek azt veszélyeztetik, azért hoztam fel t. barátom közlését. (Helyeslés bal felől.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Nem szólok többé a vitához, de engedjék meg nekem, (Halljuk! jobbfelol.) hogy egy tényt adjak elő azoknak az igazolására, a miket ahhoz fűztem, — mert az volt az egész nagy vitának kiindulási pontja (Halljuk! Halljuk!) — hogy miért- lett megengedve a Szabadság-téren egy másik gyűlés megtartása, a mi miatt meggy anusittattam, még pedig igen nagy mértékben, nagy terjedelemben és nagy hangon, de a mi ellen protestáltam. Ennek a ténynek illusztrálásái-a kell, hogy egy kijelentést tegyek. (Halljuk! Halljuk! jobbról.) Most jelenti nekem, a mit eddig nem tudtam, Rudnay főkapitány és izentette be ide a házba, bogy mielőtt ő megengedte a szocziálistáknak a Szabadság-téren a gyűlésük megtartását, a rendező-bizottság részéről ketten, Lakatos Miklós volt képviselő ur és egy másik ur megjelentek előtte és kijelentették, hogy nekik az ellen semmi kifogásuk nincs. Ezt a tényt akartam a házzal közölni. (Élénk tetszés jobbfelöl.) Gajáry Géza: Akkor még tárgyaltak! (Zaj. Többen szólásra, jelentkeznek.) Elnök: A jelentkezés sorrendjében fognak a képviselő urak beszélni. (Folytontartó nagy zaj. Halljuk! jobbfelol.) Csendet kérek, t. ház! Vészi József: T. képviselőház! Az ügy aktáinak lezárása előtt. . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Elnök : Méltóztassanak csendben lenni, képviselő urak, különben kénytelen leszek névszerint megnevezni az illető képviselőket. (Halljuk ! Halljuk!) Vészi József: .. . hasznos dolog lesz — azt hiszem, Holló Lajos t. képviselőtársam is ilyennek fogja a dolgot látni — egy ténybeli állítást, a melyből polikai következtetések is volnának levonhatók, helyreigazítani. (Halljuk ! Halljuk!) T. képviselőtársam azt mondotta ugyanis, hogy az a kommüniké, a mely ő szerinte hézagos, hiányos, ferde, az egy kormánypárti kőnyomatosban jelent meg. Tartozó kötelességem kijelenteni, hogy az a kőnyomatos: a »Politikai Ertesitő«, a mely a népjjártnak és a függetlenségi pártnak évek óta közli hMatalos kommünikéit. (Felkiáltások jobbfelöl: No hál! Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Nem igaz! Nem áll!) Elnök (csenget): Csendet kérek. Holló Lajos képviselő ur ismét személyes kérdésben kér szót. (Nagy zaj.) Zboray Miklós: Mi nem is fizetünk elő! Nekünk nem hMatalos közlönyünk ! Endrey Gyula: A szabadelvű klubnak a tagja! Szőts Pálnak tagtársa a szabadelvű klubban ! (Folytonos nagy zaj.) Csathó a Münnich Aurél tagtársa! (Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Az elnök többször csenget.) Elnök: Csendességet kérek! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak nyugodtan lenni. Holló Lajos képviselő urat illeti a szó. Holló Lajos: A t. miniszterelnök ur az előbb arra a bejelentésre vonatkozólag a főkapitánynak azt a hírét közölte itt velünk . . . Széll Kálmán miniszterelnök: HMatalos jelentését ! Holló Lajos: . . . tehát hMatalos jelentését, melynél fogva a népgyűlésnek bejelentői, Lakatos Miklós és egy másik polgár, az ifjúság képviselője tudomásul vették a rendőrségnek azon intézkedését. Széll Kálmán miniszterelnök: Kijelentették, hogy nincs kifogásuk ellene! Holló Lajos : És kijelentették, hogy nincs kifogásuk az ellen. Ehhez még két tényt kell hozzáadni. Az egyik tény az. hogy ez a bejelentés nem Lakatos Miklós és Hoffman Ottó által történt, hanem általam, még pedig hétfőn; t. barátom, Lakatos Miklós és társa pedig csütörtökön vitték el azt a, kérvényt, a melyben a felvonulásnak az útiránya és az idő némileg változást szenvedett. A bejelentés tehát már előzetesen történt a mi részünkről négy nappal azelőtt. Másodszor azt a tényt kell még hozzáadnom, hogy igenis nem volt kifogásuk és én azt mondom, ma sem volna kifogásunk ellene, ha ugy állott volna a dolog, mikor Lakatos Miklós ott volt a főkapitánynál, hogy ő engedélyt adjon, hogy külön téren, teljesen elkülönítve, magukban tartsák meg a gyűlést, külön a másik gyűléstől. Ez ellen nem volt kifogása Lakatos Miklósnak és nekem sem volna kifogásom. De, hogy ugyanarra a helyre, ugyanarra az időre adhasson engedélyt a rendőrség két különböző czélzatu nagy embertömegnek és társaságnak, ezt rendészetileg nem lehet megengedni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Rakovszky István: T. ház! . . . (Nagy zaj.) Elnök: Személyes kérdés czimén kór szót a képviselő ur? Rakovszky István: Személyes kérdésben kérek szót. Nagyon sajnálom, hogy a t. előttem szóló Vészi József képviselő ur továbbra is folytatja itt a házban azt a rossz szokását, bogy imputál és gyanúsít. (Felkiáltások jobbfelöl- Hohó!) Vészi József: Én gyanúsítok? Rakovszky István: Az abban a perezben nem gyanúsítás, mikor az ellenzékre azt fogja reá, hogy királyellenes tüntetést csinál és részt vesz abban; a t. túloldalnál, különösen azoknál, a kik Bánffynak oly kMáló oszlopai voltak, ez nem gyanúsítás ? De most olyant állított oda igazság gyanánt, a mely az igazsággal merőben ellentétben van. A t. képviselő ur anélkül, hogy róla meggyőződött volna, azt állította, hogy az a kőnyomatos, a mely azt a hirt hozta, a néppártnak és a függetlenségi pártnak hMatalos kommünikéit közli. Ez részben a t. független-