Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-222

222. országos ülés 1903 márczius 7-én, szombaton. 403 T. képviselőház! Holló Lajos t. képviselőtársam és újságíró kollégám jónak látott olyan dolgot hozni a t. képviselőház elé, a mely nem a képviselőház előtt fordult meg, hanem a sajtóban és ő, bár rendelkezésére áll egy újság a végből, hogy véleményemre feleljen, mégis itt a ház előtt fejtette ki ez ügyre vonatkozó véleményét. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Én erre való jogosultságát nem vonom kétségbe, de derMálok magamnak is belőle jogosultságot arra, hogy észrevételeire a magam ellenészrevételeit itt a ház előtt tegyem meg. (Halljuk ! Halljuk!) T. képviselőház! Negyvennyolcz óra óta a nyilvánosság előtt forognak azok a bizonyos kommünikék, a melyeket a túlsó oldalról imént közbeszólásképen is emlegettek és a melyek számot adnak arról, hogy miféle tartalmú és eredményű tanácskozások folytak egyfelől a polgárság és az ifjúság népgyűlést rendező bizottsága és másfelől a szocziáidemokrata párt vezetősége között. Ott olvastam ón és olvastuk mindannyian a következő dolgokat. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »A szocziáidemokrata párt a tárgyalások során mindenképen ragaszkodott ahhoz, hogy fáklyásmenet ne tartassák, a tüntető felvonalás a népgyűlést előzze meg és csak azután legyen népgyűlés. Továbbá a felvonulásra nézve a szocziáidemokrata párt megbizottjai hangsúlyozták, hogy a párt semmi szin alatt nem megy bele abba, hogy a menet a korzón vonuljon végig és ragaszkodtak ahhoz, hogy a felvonulás künn a Városligetben oszoljon széjjel.« Felkiáltások a balközépen: Milyen lojális az a szocziáidemokrata párt!) Van szerencsém arra figyelmeztetni a t. képviselő urakat, hogy nem a magam véleményét mondom el, hanem a ház tudomására hozok egy kommünikét, a mely minden lapban napvilágot látott. (Egy hang a balközépen: Melyik lapban ?) Minden lapban. A lap, a mely történetesen a kezemben van, a »Magyar Hirlap« s ez azt irja: »kőnyomatos lapok szocziálista forrásból a következőket hozzák.* Továbbá — ós itt következik a dolog csattanója — igy szól a kommüniké: »egyben a szocziáidemokrata párt álláspontja az volt, hogy ezzel a felvonulással semmiféle antidinasztikus tüntetést nem akar rendezni, mert az ő felfogásuk az, hogy a most folyó parlamenti harczokhoz a király személyének semmi köze.« (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Rakovszky István: Milyen lojálisak lettek egyszerre! Vészi József: T. képviselőház! így szóltak szórói-szóra a közlések, a melyek pártkülönbség nélkül minden lap hasábjaiban napvilágot láttak és a melyek valódiságát . . , Rakovszky István: Önzetlen lojalitás! Vészi József:.. . e pillanatig nem kontestálta senki sem, azok az urak sem, a kik ezen I a bizalmas tanácskozásokon részt vettek. Én, t. képviselőház, ha ma Holló t. képviselőtársam és ujságiró kollégám azt jelentette ki a t..háznak, hogy ennek a kommünikének a tényadatai tévesek, akkor nekem csak egyen lehet sajnálkoznom, azon, hogy az időközben megjelent »Magyarország« az e kommünikében foglalt adatokat és állításokat a nyilvánosság színe előtt téveseknek nem nyilatkoztatta ki. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Lovászy Márton: Megczáfolta! Vészi József: Megvallom, mielőtt azt a czikket, a melyről itt szó esett, megírtam volna, bevártam a »Magyarország«-nak tegnap este megjelent számát és néztem, jön-e czáfolat a szocziáidemokrata párt kommünikéjére. Ozáfolat helyett csupán a következő sorokat olvastam (olvassa): »Tudtunkkal a szocziálista munkások is a legteljesebb mértékben elitélik a katonai javaslatokat. Ok azonban önmaguk saját gyűlésükön akarják ezt megtenni, igen helyesen. (Felkiáltások a jobboldalon: Igen helyesen! Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Szó volt arról, hogy a vasárnapi gyűlésbe ők is bevonassanak, de ők a nemzeti követelményeket máskép mérlegelik, mint a polgárság és az ifjúság és igy a közös gyülekezés elmaradt. Ennyi igaz a híresztelésből.« (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Méltóztatnak látni, t. képviselőház, hogy Holló Lajos t. képviselőtársam elmulasztotta azt az alkalmat, azt a jogot, — a mai támadás után merném mondani — azt a kötelességet, hogy a szocziáidemokrata párt kommünikéjében foglalt, állítólag valótlan tényeket, a maga lapjában kellő időben, oly időben rektifikálja, a mely megengedte volna a közönségnek, hogy azt az ügy felől való nézete megalkotásánál figyelembe vegye. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Még csak egyet. T. képviselőtársam, nem tudom, nyelvbotlásból-e, vagy valamelyes czélzatosságból, beszédében Izrael Jakabokról és Vészi Jakabokról beszélt. Ha a Vészi Jakab kifejezéssel azt akarta jelezni, hogy én is szocziáidemokrata vagyok, erre kijelentem, hogy szocziáidemokrata nem vagyok. Ha azt akarta vele jelezni, hogy zsidó vagyok, ugy ez tény ugyan, de ezen tény létrejöttében nekem részem nincs, habár következményeit örömest viselem. (Derültség. Hosszantartó élénk helyeslés a jobboldalon.) Holló Lajos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek! Holló Lajos: Bocsánatot kell kérnem a t. háztól, hogy kénytelen vagyok személyes kérdésben még egyszer felszólalni, de lehetőleg rövidre szabom felszólalásomat, és kizárólag csak azokra szorítkozom, a miket Vészi József t. képviselőtársam szavaira vonatkozólag mondanom kell. (Halljuk! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) Természetesen az ő beszéde utolsó részére nem is kell reflektálnom, mert tisztán nyelv:, i *