Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-221

856 221. országos ülés iú()3 márczius 6-án, pénleken kál Zoltán, Értény, Vasárut, Borsod-Szirák, Sopron-Szovát, Sopron-Tamási, Disznósd, Arló, Csépány, Jordán háza, Kulcsár-Karcsa, Kaplony, Vilke, Felső-Nemes-Keresztúr, Alsó-Csernátony, Garam-Kövesd, Farkasd, Tárd községek, továbbá Mezőkövesd város és az Endró'd-Kondoros tanyai lakosoknak Zboray Miklós, a deési népgyűlésnek báró Dániel Tibor, a nagykárolyi népgyűlésnek Luby Géza, a zilahi népgyűlésnek Lengyel Zoltán képviselők által beadott kérvényeit, a katonai javaslatok elvetése és a kétévi katonai szolgálat behozatala tárgyában. Letétetnek a ház asztalára és az emiitett törvényjavaslatokkal együtt nyernek elintézést. Egyúttal pedig elrendeli a ház, hogy azok kinyomassanak. (Helyeslés.) Az elnökségnek egyéb előterjeszteni valója nincsen. Bartal Aurél képviselő ur személyes kérdésben kMan nyilatkozni. Bartal Aurél: T. báz! Nem voltam jelen a háznak február 26-iki ülésén és igy csak a lapokból értesültem arról, hogy ezen ülés alkalmával megtartott zárt ülésen Rakovszky István t. képviselő ur az én személyemmel is jónak látta foglalkozni. Beszédének az a része, (Halljuk! Halljuk!) a melyben személyemmel foglalkozott és a melyben politikai intaktságomat vonta kétségbe, inditott arra, hogy személyes kérdésben felszólalva rövid időre a t. ház szMeä türelmét kérjem ki. (Halljuk! Halljuk!) Miután én annak idején a stomfai választásból kifolyólag ellenem emelt tendencziózus és rosszakaratú vádakkal szemben helyemet megállottam és elégtételt vettem magamnak lovagias utón és elégtételt nyertem a társadalomtól és minden illetékes fórumtól, a mely ténykedéseim felett itélni volt hMatva, most nem azért szólalok fel, mintha Rakovszky István ur támadása által érintve érezném magamat, hanem azért, hogy itt, az egész ország szine előtt, a valóságnak megfelelően előadva a dolgokat, az ilyen felszólalások által támasztható legtávolabbi gyanúsítást is elhárítva magamról, ne legyen egy képviselőtársam sem feszélyezve, feléje nyújtott jobbom elfogadásában. (Helyeslés jobbról.) Ha valaki azon hírlapi közlemények felett, melyek akkor a lapokban megjelentek, helyes ítéletet akar magának formálni, annak bele kell magát képzelnie az akkori politikai viszonyokba, bele kell magát képzelnie azon izgatottságba, a melyben az egész ország az egyházpolitikai törvények meghozatala után volt. És a ki ezt teszi, az a kellő mértékükre fogja leszállítani azon hírlapi közleméDyek értékét, írtak akkor katonáknak, választóknak tömeges elhalálozásáról és egyéb mindenféle rémséges dolgokról, a melyekből azonban egy szó sem volt igaz, és a melyek tisztán csak a közönség felizgatására voltak szánva. 1895-ben a Prileszky Tádé elhalálozása után szükségessé vált választás alkalmából (Halljuk! Halljak! a ssélsobaloldalon.) Stomfára, Pozsony vármegye központi választmánya részéről választási elnökül én jelöltettem ki, elnökhelyettesül és második küldöttségi elnökül rjedigdr. Zsigárdy, későbbi képviselő küldetett ki. Megjegyzem mindjárt, hogy én a választások előkészületeibe, a választási küzdelmekbe abszolúte nem folytam be. A választási küzdelem nagyon erősnek ígérkezett és tekintettel a kedélyek izgatottságára, rendkívüli elővigyázatra is volt szükség, nehogy a pártok összeütközzenek, mert akkor az a választás aligha folyt volna le vérontás nélkül. Mindenünnen érkeztek a 'kerületből hMatalos jelentések a pártok közötti összeütközésekről; egyes helyekre katonai karhatalmat kértek és kellett is kiküldeni a választók bevonulásának biztosítására. Tekintettel tehát ezen körülményre, én a választáshoz egy század gyalogság és egy század lovasság kirendelését kértem, a mihez az alispán, tudtomon kívül, még egy század gyalogságot rendeltetett ki. A választók elhelyezésére nézve, tekintettel a téli időre, én az előbbi módtól eltérőleg ugy kívántam intézkedni, hogy mindkét párt a községben legyen elhelyezve. Midőn e felett tárgyaltam a község elöljáróságával és a főszolgabíróval, Stomfa községnek egy küldöttsége jött hozzám és felmutatva előttem több anonim levelet, melyben az akkor teljesen kormánypárti községet felgyújtással fenyegették, arra kért, hogy a néppártot ne a községben helyezzem el. Ennek következtében be kellett tartanom az addigi szokást és a pártokat épugy helyeztem el, a mint ez az előző választásoknál történt. Mikor a választás reggelén hozzám jött a néppártnak a vezetősége és én vele a pártok elhelyezésének módját közöltem, ők teljes megnyugvással vették intézkedésemet és a pártok bevonulására nézve tett intézkedéseim ellen sem tettek kifogást. Trubinyi János: Hiába lett volna! Rakovszky István: Ugy van! Bartal Aurél: A pártoknak bevonulása és elhelyezkedése teljes rendben, minden zavargás nélkül megtörtént. A választási eljárás a rendes időben kezdetét vette és az én bizottságomnál minden megszakítás, minden zavar nélkül folyt a lehető legnagyobb gyorsasággal, a mint csak a helyi viszonyok megengedték. Délután, ugy 3—4 óra között átmentem a második szavazatszedő-küldöttséghez, és ott láttam, hogySziebenliszt Géza, a második szavazatszedő-bizottság helyettes elnöke, felesleges keresztkérdésekkel és mindenféle jegyzőkönyvekkel búzza a választás menetét. Én erre nemcsak rosszalásomat fejeztem ki, hanem figyelmeztettem is, hogy ne tegye ezt, ez fölösleges zaklatása a választóknak. 0 velem szemben akkor kategoricze azt a kijelentést tette, hogy az elnökkel szemben felelőséggel nem tartozik eljárásáért. Miután ez a kijelentés tényleg alapos volt, ez arra kényszeri-