Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-208
28 308. országos ülés 1903 február íl-én, kedden. tot mondani! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Halljuk az elnököt!) Elnök: Én mindaddig, a mig arról volt szó, hogy a képviselő ur kétségbe vont adatainak valóságát igazolja, a képviselő urnak, bár hoszszasan tartó, felszólalási jogát védelmeztem. Minthogy azonban most már a képviselő ur taglalásába bocsátkozott a dolgoknak és ez túlmegy a személyes kérdés és félremagyarázott szavai helyreigazításának határain, (ügy van! a jobboldalon.) arra kérem tehát, legyen szMes csakis a személyes kérdésre, illetőleg félreértett szavai értelmének helyreigazítására szorítkozni. (Helyeslés jobbfelöl.) Lengyel Zoltán: Ezeket a dolgokat én, mint igazságokat hoztam fel, A Wuffka és három tiszt esetére vonatkozólag azt mondja a miniszter ur, hogy véletlen dolog, és hogy nem tehet róla! (Nagy zaj.) Engedelmet, de ez a véletlen dolog, t. miniszter ur, 400 esztendő óta nagyon sokszor előfordul itt ebben az országban. (Ügy van! a szélsöbaloldalon. Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Ez szavai értelmének helyreállitása?) Elnök: A t. képviselő ur ezen előadása nem vonatkozik félremagyarázott szavai értelmének helyreállítására. Kérem tehát, méltóztassék további fejtegetésektől tartózkodni, (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) különben kénytelen leszek a képviselő úrtól a szót megvonni, minthogy a házszabályok ellenére él a szólás jogával. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Lengyel Zoltán: Csak ennyit akartam elmondani! (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Zaj.) Elnök: A honvédelmi államtitkár ur kMan szólani! (Felkiáltások a, szélsöbaloldalon : Milyen czimen? Pap Zoltánt illeti a szó! Hosszantartó nagy zaj a ház minden oldalán.) Kérem, méltóztassanak mindenekelőtt az elnököt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk !} A háznak állandó gyakorlata eddig az volt, hogy ha valamely inczidens felmerült, a midőn bizonyos tényeket meg kellett világítani, akkor személyes kérdésben felszólalhattak olyanok is, a kik, habár megnevezve nem lettek, de a tényről tudomással bírtak. (Zaj.) Ezen gyakorlat alapján igen sokszor szót adtam a ház ellenzéki oldalán ülő képviselőknek, szót kell adnom tehát a ház más oldalán ülő képviselőknek is. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Thaly Kálmán: Ezt megjegyezzük magunknak! (Zaj.) Elnök: Mindig igy történt! Thaly Kálmán: Jól van, tudomásul veszszük! (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. (Halljuk!' Halljuk ! jóbbfelol.) Elnök: Kérem, méltóztassék tehát meghallgatni Gromon Dezső képviselő urat. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl. Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Tessék megtartani a sorrendet! Horváth Gyula következik előbb! Nagy zaj.) Kérem a képviselő urakat: vagy bírom a ház bizalmát vagy nem. Ha birom, akkor ne méltóztassék engem egyes teendőimre nézve igazítani! (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Arról van szó és ezt kívánja a tanácskozások nyugalma, hogy egy inczidens, a mely vita tárgyát képezi, fejeztessék be előbb teljesen, mielőtt a tárgyalást folytatnék. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Kérem, méltóztassék meghallgatni Gromon Dezső képviselő urat. (Halljuk! Halljuk ! jóbbfelol.) Gromon Dezső honvédelmi államtitkár: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy nem érhet engem az a vád, hogy a ház türelmét nagyon gyakran és sokáig veszem igénybe. (Zaj. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Halljuk! Halljuk ! Hangosabban! Nem hallunk egy szót sem! Elnök csenget.) De miután Lengyel Zoltán képviselő ur részéről hMatkozás történt Hajdú százados úrra, és pedig akként, hogy nem hiszi, hogy a százados ur 47 önkéntes tiszt álütásásával szemben nem adott volna igazat ezen állitásnak, én csak azt a tényt kívánom konstatálni (Halljuk! Halljuk! jóbbfelol.), hogy én jelen voltam a képviselőházban akkor, a midőn Lengyel Zoltán ur beszédét elmondotta, és megnevezte Juhász századost. (Felkiáltások, a szélsöbaloldalon : Juhászt ? nem Hajdút ? Jóbbfelol : Hajdút! Tévedés! Zaj.) Pap Zoltán: Ez már más! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gromon Dezső államtitkár: Hajdú százados ur jelenleg nemcsak a honvédségnél van, hanem a honvédelmi minisztériumba is van szolgálatra beosztva. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Juhászt emiitette!) A midőn a képviselőházból távoztam és a minisztériumba felmentem, magamhoz kérettem a százados urat abból a czélból, hogy megtudjam, vájjon az eset megtörtént-e és hogy további jelentésemet miniszteremnek megtehessem. Megmondottam neki, hogy »az lett ma önről felhozva, hogy egy ízben azért volt ezredese által megbüntetve, mert a magyar nyelvet használta. Kérem tehát tessék tiszti becsületére megmondani, hogy megtörtént-e ez vagy nem?« Erre az volt a válasz: »Uram, nem igaz!« (Elénk felkiáltások a jobboldalon: Nohát! Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk !) Kérdem ezek után, szabad-e a százados urnak hMatalosan adott szavában kételkedni? Ha Lengyel Zoltán képviselő ur kételkedik, ám tessék vele elintézni a dolgot. (Helyeslés a jobboldalon.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! (Nagy zaj. Elnök ismételten csenget.) Én Hajdú István debreczeni főhadnagyra hMatkoztam, a ki a debreczeni 3. honvédezrednél szolgált, azelőtt Nagyváradon szolgált, önkéntesből lett tisztté; az a minisztériumi Hajdú István más. (Nagy derültség és taps a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Az más! Más!) Endrey Gyula jegyző: Horváth Gyula. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.)
