Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-220

220. országos ülés Í903 a két államban élő népeket egymástól gazdasági és történelmi ellentétek következtében gyűlölet választja el, egyéb biztositéka nem lenét, mint egy erős hadsereg, a mely az uralkodó kezében eszköz mindenre, minden ellen, eszköz különösen arra, hogy fentartsa ezt a kapcsolatot, a mely tisztán az uralkodóház érdekében létesült és a melyet Magyarország csak kényszerűségből fogadott el és azzal, hogy lassan-lassan, de állandóan lazábbá és lazábbá fogja tenni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Épen ezért ennek az állami kapcsolatnak a létezési alapját nem a benne élő népeknek faji összetartozósága vagy érdekeik azonossága képezi, hanem tisztán az uralkodóháznak családi, hatalmi és nemzetközi előkelősége, s épen ezért az államnak nem is áll érdekében ennek a kapcsolatnak a fentartása, sem pedig az, hogy azokat az intézményeket erősebbekké tegye, a melyek ennek aállami kapcsolatnak további fenmaradását bizz tositják. Ezek az intézmények mint egy magasabb közjogi alakulatnak szervei: az egyes államoknak érdekeit, különösen pedig Magyarországnak érdekeit mindig csak másodrangú kérdésnek tekintették. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Az első szempont ezeknek az intézményeknek a működésében az, hogy az uralkodóháznak nagysága megmaradjon és ezen czélból megmaradjon az államkapcsolat. Az, hogy ezen keretben Magyarország mikép boldogul, csak másodrangú érdek. (Úgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Épen ezért hiu önámitásnak kell azt tekinteni, hogy 1867 után még Magyarország szuverenitásáról beszélnek. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mert mely államot lehet szuverénnak nevezni? Azt, a melynek van saját, kizárólag önmagából keletkező akarata, és van saját, kizárólag önmaga által alkotott szerve ezen akarat végrehajtására. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A mely ezen akaratával intézményeket lótesit, fejleszt, mozgásba hoz és megszüntet és teszi ezt akként, hogy mindezekben csak egy szempontot ismer el irányadónak és ez az állam jóléte, az állami czélok betöltése, az állam maga. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A mint ez a szempont egy másiknak kénytelen, helyet adni, akkor nem lehet már államról beszélni, hanem csak tartományról, (TJgy van! a szélsöbaloldalon) akkor az állam már nem képes betölteni állami hMatását, hanem lesülyed egy alsóbbrendű közületté, helyi társadalommá. Magyarország is ilyen degradált állam lett azóta, hogy az 1867 :XII. t.-czikkben egy patrimoniális királyi hatalom szolgálatára idomította át alkotmányát. És ha szomorú következményeit nem kellene szenvednünk, nevetni lehetne azon, hogy a népfelség elvének elismerése után azért, mert két évszázaddal előbb egy uralkodócsalád jónak látta azt saját családi fénye szempontjából, hogy örök időkre egy jogar alatt legyenek írczius b-én, csütörtökön. 331 egyesítve összes országai, most ezért egy önálló nemzet minden érdekét alárendelje ennek a a tisztán családi érdeknek. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Madarász József: Akkor is gonosz volt, most is az! (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Reich Aladár: T. képviselőház! Nagyon természetes, hogy egy ilyen mesterséges alapon összeállított államszervezet szükségképen ellentétes minden törekvéssel, a mely a két államnak különállását elősegítené, (TJgy van! a szélsöbaloldalon) és nem engedheti meg azt sem, hogy a létező intézmények akként fejlődhessenek, hogy a részek önáliásának, a részek szuverenitása öntudatának fejlesztését alkalmasak legyenek elősegíteni. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ezért képeznek mindazok a közös intézmények, a melyek a Habsburg-monarchia nagyságát a külföld előtt vannak hMatva dokumentálni, valami szent és érinthetetlen dolgot, ezért nem szabad hozzányúlni a közös külügyhöz, a közös hadügyhöz, a közös vámterülethez, a közös pénzügyhöz, t TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) és Magyarország önállósága azért nem épülhet ki, mert a habsburgi ősök előtt nem lehetne felelőséget vállalni az egységes családi hatalomnak ezért a megbomlásáért. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Hogy a magyar állam érdekeMel mennyire ellentétes ez az államkapcsolat, az leginkább kitűnik abból a parlamenti helyzetből, a mely előállott ezeknek] a véderőjavaslatoknak a benyújtásával. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) És most, t. képviselőház, nem a honvédelmi miniszter úrhoz fordulok, hanem a miniszterelnök úrhoz. (Halljuk! Halljuk!) Legyen szíves, mondja meg, nem nekem, mert az egész ország várja a feleletet, miért kellett benyújtani ezeket a javaslatokat épen most, miért tárgyaltatni épen most? Széll Kálmán miniszterelnök: Mert a hadsereg erősítésére szükséges! Reich Aladár: Miért nem vártak vele addig, a mig egyéb égető állami kérdések megoldást nem nyernek? Széll Kálmán miniszterelnök: Mert az ágyúkkal nem lehet várni! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Hisz az ágyúk még nem is készek!) Reich Aladár: Hiszen nem arról van szó, t. miniszter ur, hogy a határon az ellenség, hogy veszélyben a haza, hogy minden percznyi késedelem végveszélybe döntheti az államot! Széll Kálmán miniszterelnök: Akkor máikéső ! Si vis pacem, pára bellum! Reich Aladár: Hiszen az, a mit ezekben a javaslatokban kérnek, csak annyit jelent, hogy nyolcz-tiz hónap múlva 21.000 ujonczczal többet fognak az egyes kiképzés által előkészíteni a katonai tudományok befogadására! Hiszen addig, a mig e javaslat eredménye a véderő növelésében meg fog nyilatkozni, lett volna idő is, mód is arra, hogy más feladatokat megoldjunk, más érdekeket kielégítsünk, más. törvényeket meg4 2*